Borbély György, aranyos-rákosi
kerékpárversenyző
Született: 1860. szeptember 2. Aranyosrákos, Torda-Aranyos vármegye
Meghalt: 1930. február 8. Zalaegerszeg
Család
Földművelésből élő, unitárius nemesi családból származott. Sz: Borbély Mózes gazdálkodó, Csegezi Ágnes. Testvére: Borbély Sándor (1866–1932) gyógypedagógus.
Iskola
Iskoláit Tordán, Kolozsvárott és Debrecenben végezte, a debreceni református kollégiumban éretts. (1879), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen magyar–latin szakos tanári okl. szerzett (1885).
Életút
Ugron Sándor mezőzáhoni házánál nevelő (1885–1886), a kolozsvári állami polgári iskola segédtanára (1886–1888), a tordai unitárius gimnázium r. tanára rendes tanára (1889–1896). A zalaegerszegi állami gimnázium r. tanára (1896–1922).
A Kolozsvári Athlétikai Club atlétájaként az Apahida–Kolozsvár közötti távgyalogló verseny győztese (1884). Gyalogosan bejárta Magyarország legnagyobb részét, kerékpáron eljutott Párizsba és Svájcba (1889), továbbá meglátogatta Turinban Kossuth Lajost is (1892).
Jelentős szerepet játszott Zalaegerszeg város közéletében, helyi, magyar ipart pártoló mozgalmakat alapított. Nevéhez fűződik a zalaegerszegi múzeum létrehozása, elsőként javasolt az intézmény megalapítását (1898-tól). Kezdeményezte és szervezte továbbá Csány László, az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc kormánybiztosa szobrának felállítását.
Emlékezet
A zalaegerszegi múzeum elődje a helyi gimnázium épületében működött. A gimnázium épülete az I. vh. idején hadikórház volt, a múzeum anyaga a helyi levéltárba, később a keszthelyi Balatoni Múzeumba került, s csak kis része jutott vissza a mai Göcseji Múzeumba (1954). Csány László szobra 27 évig készült, 1931. okt. 11-én avatták fel, Borbély György a szobor avatását nem élte meg. Viszont Borbély Györgynek Zalaegerszeg városa díszsírhelyet adományozott, síremlékét a Göcseji temetőben avatták fel (a Csány László-szoborral egy napon, azaz szintén 1931. okt. 11-én). Hagyatékát a Zala Megyei Levéltár őrzi. Róla nevezték el Zalaegerszegen a Borbély György utcát.
Szerkesztés
Az Aranyosvidék (1891–1896) és Magyar Paizs c. hetilapok szerkesztője (1900–1917). A kolozsvári Ellenzék (1889–1914) és a Zalamegye c. lapok belmunkatársa (1899).
Főbb művei
F. m.: Gyalog körül Magyarországon. (Kolozsvári Athlétikai Club évkönyve, 1886)
Kolozsvártól Párisig és vissza biciklin. (Kolozsvári Athlétikai Club évkönyve, 1889)
Az Újszövetség trópusai párhuzamban Petőfi némely trópusával is. (Magvető, 1891)
Kossuth emléklap. Vajda Ödönnel. (Torda, 1892)
A tordai EMKE emlékkönyve. Szerk. (Torda, 1894)
Aranyosrákosi Székely Sándor: A székelyek Erdélyben. Sajtó alá rend. (Kolozsvár, 1895)
Szemelvények a magyar történelemből. (Torda, 1896)
Csány-emlékkönyv. Szerk. (Zalaegerszeg, 1906; 2. kiad. 1907)
Nyelvünk védelme. Gyomlálás a magyar nyelv kertjében. Borbély Sándorral. (Vác, 1910)
Hajna szerelme. Csatarajz Vörösmarty „Zalán futásából”. (Alsólendva, 1914)
A holtak honából, s a bujdosó székely. (Zalaegerszeg, 1922)
Kerékpáron Párisig és vissza. Úti emlékek. A könyv a Kolozsvári Athlétikai Club évkönyvében megjelent írás alapján készült. Szerk., a bevezetőt írta Dobozy László. (Bp., 1993).
Irodalom
Irod.: B. Gy. és Scharscher Dániel körútja kerékpáron Keletre. (Aranyosvidék, 1895)
Erdély bajnoka – a Csány-kultusz apostola, B. Gy. Szemelvények, dokumentumok B. Gy. életéből és munkásságából. Szerk. Borbás György. (Zalaegerszeg, 2000)
Béres Katalin: B. Gy. Egy vidéki értelmiségi a századfordulón. (Zalai Múzeum, 2000)
Németh József: B. Gy. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. (Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
