Borics Pál
szobrász, éremművész
Született: 1908. július 19. Sirok, Heves vármegye
Meghalt: 1969. november 4. Budapest
Család
Apja siroki kőbányász, kőfejtő volt, elesett az I. vh.-ban, anyja nevelte fel négy testvérével. Házassága után családjával Pestszentlőrincre költözött (1938).
Iskola
Három elemi iskola elvégzése után kőfaragóinasnak állt. Később, kőfaragósegédként, autodidakta módon elsajátította a kőfaragás mesterségét (1927-től). A bp.-i Iparrajziskolában Vesztróczy Manó és Fülöp Elemér növendéke (1931–1938).
Életút
Kiállító művész (1941-től), mestereinek Ferenczy Bénit és Medgyessy Ferencet vallotta. Első művészi sikerét a Műcsarnok téli tárlatán bemutatott Napozó c. művével aratta (1942-ben, a munkát hg. Esterházy Pál megvásárolta). Közvetlenül kőbe faragott alkotásai zárt formájú, tömbszerű, nagy felületeket összefogó szobrok. Portrészobrai mellett jelentősek tanulmány jellegű karakterfejei. Szobrai hűen ábrázolják a palócföld emberének hétköznapjait, robosztus alakjai a hozzájuk fűződő élményeinek tömör, beszédes megfogalmazásai. Plasztikái sokszor a durva és csiszolt felületek ellentétére épülnek. Fafaragással és fémművességgel is foglalkozott. Autóbaleset áldozata lett.
Emlékezet
Kortársai „a kő gyermekének” nevezték, aki minden művészi előképzettség nélkül, mesterien sajátította el az ún. tufakő faragását. Édesanyám c. márványszobra a Magyar Nemzeti Galériában (MNG) van. Emlékét Sirokon utca őrzi, szobra a siroki polgármesteri hivatal előtt áll (az eredeti szobor a polgármesteri hivatalban tekinthető meg, a hivatal előtt a szobor bronz másolata látható); állandó kiállítása a helyi könyvtárban látható. A bp.-i pestszentlőrinci temetőben nyugszik, síremlékét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben). Születésének 100. évfordulóján, Budapesten (= Pestszentlőrincen) és Sirokon is megemlékeztek.
Kiállítások
F. kiállításai: egyéni: Nemzeti Szalon (Budapest, 1949)
Művelődési ház (Sirok, 1962)
Gárdonyi Géza Színház (Eger, 1966)
Műcsarnok (Budapest, 1969)
Nyíregyháza (1969)
emlékkiállításai: Művelődési ház (Szeged, 1970)
Művészeti Galéria (Sirok, 1970)
Szemle Galéria (Heves, 1986)
Száz éve született B. P. Emlékkiállítás. (Sirok, 2009 és Kondor Béla Közösségi Ház, Budapest XVIII. ker. Pestszentlőrinc, 2009).
Főbb művei
F. m.: portrészobrai: Napozó; Édesanyám; Anya gyermekével; Ülő nő; Vízbenéző; Gondolkodó; Palóc asszony; Siroki asszony; Hajmosó; Olvasó nő; figurális szobrai: Kavicstörő; Csikós lovon; Kertész; Kubikus; Kődöntő; Fűrészelők; állatszobrai: Borjú; Fókák; Játszó csikók; köztéri munkái: Komját Aladár (kő, Budapest IV. ker. Komját Aladár u. 81., 1961; lebontották)
Táncolók (gipsz dombormű, Budapest XVIII. ker. Pestszentlőrinc, Eötvös-iskola, 1962)
Clark Ádám (kő mellszobor, Budapest, Városliget, Közlekedési Múzeum szoborpark, 1966)
Bika (kő, Gödöllő, ATE, 1966)
Pingvincsalád (kő, Budapest XVIII. ker., Pestszentlőrinc, Lakatos úti lakótelep, 1968)
Eötvös Loránd (kő, mellszobor, Budapest XVIII. ker. Pestszentlőrinc, Eötvös Loránd-park, 1970).
Irodalom
Irod.: Ecsery Elemér: B. P. művészete. (Művészet, 1966)
N. Pénzes Éva: B. P.-ról. (Művészet, 1968)
Márffy Pál: B. P. szobrászművész. (Művészet, 1970)
Pogány Ö. Gábor: B. P. emléke. (Művészet, 1971)
Farkas András: B. P. emlékezete. (Hevesi Szemle, 1986).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
