Borka Géza
író, költő, szerkesztő
Született: 1894. július 11. Gúta, Komárom vármegye
Meghalt: 1977. június 17. Kaposvár
Család
Fia: Borka László Norvégiában él.
Iskola
A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–latin szakos tanári okl. (1922), bölcsészdoktori okl. szerzett (1923).
Életút
A komáromi bencés gimnázium, majd a gútai gimnázium r. tanára (1923–1945). A II. vh. után Magyarországra telepítették, a kaposvári Somssich, ill. Táncsics Mihály Gimnázium r. tanára, vezető tanára (1945–1960?).
A komáromi Jókai Egyesület Irodalmi Osztályának titkára.
Pályafutását költőként kezdte, első hazafias verseskötetei még egyetemista korában jelentek meg. Bölcsészdoktori dolgozatát finnugor nyelvészetből írta, majd középiskolai tanárként számos felvidéki magyar történelemkönyvet és szöveggyűjteményt írt és szerkesztett, ill. a magyar klasszikus irodalom néhány művét is kiadta. Több népszerű színművet, vidám jelenetet és „cserkésztréfát” is írt. Színdarabjait kizárólag amatőr színjátszó csoportok számára írta: egyszerűen színre vihető, általában egy felvonásból álló darabjai fontos kulturális és nyelvőri tevékenységet töltöttek be az elszakított felvidéki területeken. Különösen kedvelte, ha szülőfalujában adhatta elő műveit, ilyenkor a szereplők is gútai amatőr színjátszók voltak. Az 1950-es években, Kaposvárott, gimnáziumában ő hozta létre a diák színjátszó csoportot, akikkel többször előadatta Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk c. klasszikusát.
Emlékezet
Mécs László verset írt Borka Géza fiához – keresztfiához – Borka Lászlóhoz (Most Lacikának hívnak címmel, 1934). Születésének 100. évfordulóján volt diákjai márvány emléktáblát helyeztek el a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium folyosóján (1994).
Szerkesztés
A Szivárvány (1929–1937) és a Tábortűz c. gyermeklapok főszerkesztője (1932–1936).
Főbb művei
F. m.: Bánatmalom. Versek. (Komárom, 1920)
Magyar bánatok. Versek. (Komárom, 1920)
Gerde Tamás lánya. Népszínmű 3 felvonásban. (Rozsnyó, 1922)
A finn-ugor számnevekről. Egy. doktori értek. (Bp., 1923)
Római régiségek. A csehszlovákiai magyar tanításnyelvű középiskolák 4. felső osztálya számára. Kocsis Károllyal. (Komárno, 1932)
Rádióebéd. Cserkész-móka. (A Magyar Cserkész színdarabjai. 1. Bp., 1933; 2. kiad. 1936)
A nadrág. Cserkész-tréfa. (A Magyar Cserkész színdarabjai. 4. Bp., 1933; 2. kiad. 1936)
Göre Gábor a cserkész előadáson. (A Magyar Cserkész színdarabjai. 6. Bp., 1933)
A maharadzsa. Népies bohózat. (Bp., 1937; 2. kiad. Komárom, 1942)
Szól a mese róla… Mesék Jókairól. Liszkay Zsuzsánna Eszterrel. (Praha–Presov, 1938)
Az Olajfák Hegyén. Bibliai színjáték. (Komárom, 1942)
A három kívánság. B. G. komédiája. (Bp., 1947)
szerk.: Kis magyarok könyve. Összeáll. Névtelenül. (Komárno, 1927)
Szavalókönyv a tanuló ifjúság számára. Összeáll. (Komárno, 1925)
Arany János: Toldi. A szlovenszkói magyar tanításnyelvű közép és polgári iskolák számára sajtó alá rend. és a jegyzeteket írta. (Pozsony, 1930)
Muskátli. Olvasókönyv a római és a görög katolikus népiskolák 4. évfolyama számára. Összeáll. (Galánta, 1936)
Petőfi Sándor: János vitéz. Sajtó alá rend., a jegyzeteket írta. Harmos Károly képeivel. (Praha, 1937).
Irodalom
Irod.: Borka László: Elfelejtett felvidéki nyelvőreink. (Komáromi öregdiák, 2005).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
