Bozó László
dramaturg, rendező
Született: 1927. augusztus 3. Szeged
Meghalt: 2009. február 18. Torontó, Kanada
Család
Sz: Bödő Mihály, Bozó Julianna. F: 1961-től Tomkai Csilla. Fia: Bozó Balázs (1965–).
Iskola
A bp.-i Magyar Közgazdasági Egyetemen tanult (1947–1948), a Szegedi Tudományegyetemen magyar–történelem–néprajz szakon (1951), a Színművészeti Főiskolán dramaturgkritikai szakon végzett (1953).
Életút
A Magyar Rádió dramaturgja (1953–1957), a Dramaturgia (1957–1962), az ún. Összetett Osztály, ill. a Szórakoztató Osztály vezetője (1963–1971). A Magyar Rádió főrendezője (1971–1979), igazgató-főrendezője (1979–1989); egyúttal a Műsorlebonyolítási Osztály, a Hangmúzeum és a Bemondói Csoport vezetője is. A Magyar Rádió Nyelvi Bizottságának elnöke (Deme Lászlóval). A Színművészeti Főiskola tanársegéde (1954–1956), c. egy. docense (1986–1987). Torontóban élt (1995–2009).
A 20. sz. egyik jelentős rádiós rendezőjeként számos új típusú rádióműsort vezetett be, ill. honosított meg; Magyarországon elsőként készített sztereó rádiójátékokat. Tevékenysége alatt bontakozott ki a magyarországi feature, dokumentum-rádiójáték és honosodtak meg a montázstechnikával készített kompozíciók. A magyar és a világirodalom igen sok remekművének készítette el rádiós feldolgozását.
Elismerés
Jászai Mari-díj (1973), érdemes művész (1979), Rádiókritikusok Díja (1982), kiváló művész (1984).
Főbb művei
F. írásai: A korszerű rádiózás néhány problémája. Többekkel. (Rádió és televízió szakkönyvtár. 2. Bp., 1964)
A dokumentumjátékról. (Rádió szakkönyvtár. 7. Bp., 1966)
F. színpadi rendezései: Szabó Lőrinc: Tücsökzene. (Irodalmi Színpad, 1973)
Arany János: Toldi. (Radnóti Színpad, 1975). F. tv-rendezései: Ilf–Petrov–Kaposy Miklós: A nagy kombinátor. (1967)
Zsákbamacska (1968-tól)
Egy este Sinkovits Imrével (1969)
Egy este Tolnay Klárival (1970)
Három arckép: Berek Kati (1970)
Horváth Teri. (1970)
Szirtes Ádám (1970)
Esti beszélgetés Kállai Ferenccel (1971)
Szilveszter. (1971)
Stancu, Z.: Milyen nagyon szerettelek. (1972). F. rádiórendezései: Sásdi Sándor: A bosszú. (1956)
Hunyady Sándor: Olasz vendéglő. (1959)
Jókai Mór: Sárga rózsa. (1960)
Csehov: Nyári tragédia. (1961)
Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor. (1962)
Dürrenmatt: Éjszakai párbeszéd. (1963)
Hemingway: A folyón át a fák közé. (1964)
Brecht: A vágóhidak Szent Johannája. (1965)
Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem. (1966)
Petőfi Sándor: János vitéz. (1966)
Arany János: Buda halála. (1967)
Homérosz: Odüsszeia. (1970)
Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya. (1972)
Goethe: Faust. (1973)
Gyárfás Miklós: Kastély csillagfényben. (1973)
Szilágyi György: Hanyas vagy? (1976)
Arisztophanész: Lüszisztraté. (1976)
Balzac: Emberi színjáték. (1976)
Rostand: Cyrano de Bergerac. (1977)
Dickens: Twist Olivér. (1977)
Csokonai Vitéz Mihály: A méla Tempefői. (1978)
Lukianosz: Hetérák párbeszéde. (1980)
Brecht: A kaukázusi krétakör. (1981)
Dosztojevszkij: Feljegyzések az egérlyukból. (1981)
Németh László: Bűn. (1982)
Madách Imre: Az ember tragédiája. (1983)
Molnár Ferenc: Liliom. (1983)
Tolsztoj, Lev: Az élő holttest. (1984)
Katona József: Bánk bán. (1984)
Szophoklész: Oidipusz király. (1985)
Herczeg Ferenc: Bizánc. (1987)
Baróti Géza: A Szabó család. (1993–1995)
Sebestyén János: Azok a rádiós évek. (1993–1995)
Rádió Orfeum. (1992–1994)
Moldova György: Negyven prédikátor. (1994)
Török Rezső: A sötét huszár. (1995)
Vaszary Gábor: Hepienddel kezdődik. (1997)
Gyilkosság a sztriptízbárban. (Frankfurti, helsinki, belgrádi, újvidéki rádió)
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. (Berlini rádió, németül).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
