Alliquander Endre
bányamérnök
Született: 1913. augusztus 1. Petrozsény, Hunyad vármegye
Meghalt: 2004. január 14. Budapest
Család
Sz: Alliquander Ödön, id. (1882–1954) bányamérnök, jogász, Vertán Gabriella. Testvére: Alliquander Ödön, ifj. (1914–1990) bányamérnök.
Iskola
A Pázmány Péter Tudományegyetemen államtudományi doktori okl. (1935), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán bányamérnöki okl. szerzett (1940).
Életút
Komlón, a Heinrich–Frölich és uo. a Klüpfel aknamélyítő cég üzemvezetője (1940), a Rimamurányi–Salgótarjáni Vasmű Rt. ózdi bányaigazgatóságának bányamérnöke (1940–1943), az Alumíniumérc Bánya és Ipar Rt. (Aluérc) gánti és fenyőfői, ill. halimbai bauxitbányájában a bauxitföldtani kutatások vezetője (1943. ápr. 1.–1945. jún. 1.). A Magyar–Szovjet Bauxit–Alumínium Rt. (Maszobal) bányászati osztályvezetője (1945–1955), az Alumínium Tervező Intézet (Aluterv) bányászati főosztályvezetője és létesítményi főmérnöke (1955–1963).
A magyarországi bauxitbányászat fejlesztésével fogl. Bauxitkutatásokat végzett Fenyőfő, Szőc és Halimba térségében, s már az első fúrások eredményei azt bizonyították, hogy e térségben nagy mennyiségű és jó minőségű bauxitvagyon van. A kutatásokat 1945 májusáig végezhette, időközben sikerült megakadályoznia azt is, hogy a fúrógépeket a megszálló német hatóságok elszállítsák. A II. vh. után ő irányította a magyarországi bauxitbányákat; meghatározó szerepet játszott a hazai bauxitbányák újraindításában, a bauxitkutatás újjászervezésében, új bauxitkutató expedíciók megszervezésében, elindításában és a szakemberek kiválasztásában. Tervezési munkássága 1955 után kiterjedt az ásványbányászat területére is, Vezetésével és irányításával készült el a felnémeti mészkőőrlőmű, a pálházai perlitőrlő, ill. a zebegényi őrlőmű. Kutatóként elsősorban a bányák telepítési kérdéseivel, a szállítás korszerűsítésével, a karsztvízveszély elleni küzdelemmel, ill. a karsztvíz ipari és ivóvízként történő felhasználásával, valamint a karsztvíz- és a hévízforrások egymásra hatásával fogl. Tudománytörténeti tevékenysége is értékes.
Elismertség
Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) tagja (1940-től), választmányi tagja (1946-tól), tb. tagja (1990- től).
Elismerés
Zorkóczy Samu-emlékérem (1980), Soltz Vilmos-emlékérem (1988).
Főbb művei
F. m.: A magyar bauxitbányák művelésének és vízvédelmének fejlődése. (Bányászati Lapok, 1966)
Az Alumíniumipari Tervező és Kutató Intézet története. 1948-1984. 2. köt. Bányászat. Vajk Miklóssal, Wisnovszky Károllyal. (Bp., 1985).
Irodalom
Irod.: Tóth István: A. E. élete és munkássága. (Székesfehérvár, 2002)
Major Edit: Az Alliquander család. (Mérnökújság, 2008).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
