Bródy László
nyomdaigazgató
Született: 1889. június 20. Gödöllő, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 1960. január 17. London, Anglia
Család
Sz: Bródy Samu, Stern Ilona. F: Bródy-Maróti Dóra (1899–1985) könyvtervező, grafikus. Fia: Bródy András (1924–2010) közgazdász, Bródy Péter villamosmérnök és Bródy Ferenc filozófus. matematikus (1931–). Unokája: Bródy János (1946–) zeneszerző és Bródy Mihály (1954–) nyelvész.
Iskola
Budapesten éretts. (1907), majd a bécsi Hochschule für Bodenkulturban közgazdász doktori okl. szerzett (1910-es évek).
Életút
A bp.-i Hírlapnyomda munkatársa (1922-től), vezérigazgatója (1930?–1948), a Hírlapnyomda Rt. Nemzeti Vállalat vezetője (1948–1952), családjával együtt kitelepítették (1952). A forradalom után kivándorolt Angliába (1956), az Association of British Master Printers egyik vezetője (1957–1961).
A két vh. közötti az egyik legjelentősebb nyomdai vezető. Számos korszakos jelentőségű irodalmi és művészeti folyóirat, ill. országos napilap kiadója (pl. a Nyugat, az Esti Kurir, a Független Magyarország, a Magyar Nemzet stb.). Nyomdászati szakírói tevékenysége is értékes.
Emlékezet
A bp.-i Farkasréti Temetőben feleségével közös sírban nyugszik; sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Szerkesztés
Az Új Idők Lexikona (1936–1942) nyomdászati cikkeinek szerzője és a Nyomdászati Lexikon (szerk. Bíró Miklós, Kertész Árpád) munkatársa (1936).
Főbb művei
F. m.: írása: A nyomdai eljárások. (Tíz írás a nyomdászatról. Az előszót Bárczy István írta. Bp., 1942).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
