Boldizsár Iván
grafikus, könyvművész
Született: 1917. november 6. Újvidék
Meghalt: 1986. június 5. Újvidék, Jugoszlávia
Család
Fia: Boldizsár József (1951–) designer, fotóművész, grafikus.
Iskola
A litográfiát Eszéken tanulta Ungár Jakab „betűíró és merkantil litográfusnál”, majd Zágrábban és Budapesten képezte tovább magát (1930-as évek).
Életút
Tanulmányai befejezése után Budapesten, Kassán és Újvidéken alkotott (1937-től). A II. vh. után az újvidéki Vajdasági Főparancsnokság Propagandaosztályának munkatársa (1944–1950), a Litográfiai Osztály megalapítója (1945–1950), az újvidéki Iparművészeti Középiskola tanára (1950–1957), a Fórum Nyomda Síknyomó Osztályának váltásfőnöke (1957–1976); közben egy évig Mainzban dolgozott (1960).
Grafikusnak indult, még tanulóként megnyerte a Graficka revija c. folyóirat pályázatát (1936), később Újvidéken, különféle grafikai üzemekben díszokleveleket, diplomákat, plakátokat, üdvözlőlapokat, könyvfedőlapokat tervezett, és részben készített is. Igazi műfaja azonban a kalligráfia, elsősorban a nyomdai betűtípusok tervezése lett. Reneszánsz, barokk, klasszicista és szecessziós, valamint modern betűformái világszerte elterjedtek; ő tervezte a legtöbb jugoszláviai magyar lap fejlécét, logóját (pl. Szabad Vajdaság, Magyar Szó stb.). De betűtípusokat tervezett – többek között – a berlini Berthold betűöntöde számára (három szecessziós betűformát: Janus, Boldiz, Triton), valamint a frankfurti Stempel AG betűüzem számára is (az Isar betűtípust). Az 1970-es évektől cirill betűtípusokat is alkotott: az ő munkája a jubileumi jugoszláv kiadványokhoz készített Orfelin 1 cirill (majd később az Orfelin 2 latin betűtípusok is). Legutolsó munkája Njegos, P. P. Gorski vijenac – Hegyek koszorúja (1985) c. kiadványának bibliofil betűtípusai (ehhez a kiadványhoz tervezte Njegos c., impozáns betűit). Tanítványa volt a később világhírűvé vált szerb könyvművész Veljovic, Jovica, valamint a vajdasági magyar művész Stefán Oszkár és Bada Dada is.
Emlékezet
Újvidéken hunyt el, emlékét uo. utca őrzi (2004-től).
Elismertség
A Vajdasági Iparművészek és Formatervezők Egyesületének alapító tagja (1952-től). A Nemzetközi Könyvművészeti Szövetség (= Association Typographique Internationale, ATYPI) első jugoszláv tagja. A Bund Deutscher Buchkunstler r. tagja.
Elismerés
Aranyforma (Újvidék, 1966), a 3. Forma Kiállítás Díja (Pozsony, 1966), Újvidék Város Októberi Díja (1976), a 11. Újvidéki Szalon Díja (1982).
Kiállítások
F. kiállításai: egyéni: Vajdasági Iparművészek és Formatervezők Egyesületének Szalonja (Újvidék, 1972 és 1974)
Grafikusok Közössége (Belgrád, 1975 és 1981)
Munkásegyetem (Szabadka, 1976)
retrospektív: Klingsport Múzeum (Offenbach, NSZK, 1984)
csoportos: Vajdasági Magyar Művészek Kiállítása. Magyar Ünnepi Játékok. Milekics-villa (Palics, 1952)
Vajdasági Iparművészek és Formatervezők Egyesületének kiállításai (Újvidék, 1965–1985)
Pozsony (1967)
Association Typographique Internationale kiállítása (Prága, 1969)
Belgrád (1970 és 1973)
Újvidéki Szalon kiállításai (Újvidék, 1975–1985)
A nyolcadik évtized plakátjai. Vajdasági Iparművészek és Formatervezők Egyesületének Szalonja (Újvidék, 1977)
I. Jugoszláv Iparművészeti és Formatervezői Triennále (Szarajevó, 1978)
International Calligraphy Today (New York, 1980 és 1981)
Drupa (Düsseldorf, 1981)
11. Újvidéki Szalon. Munkásegyetem Galériája (Újvidék, 1982)
Nemzetközi Kalligráfiai Kiállítás (Austine, 1984)
Scriptura Kalendárium kiállítás (Oszaka, Japán, 1985).
Főbb művei
F. m.: Újvidéken megjelent könyvillusztrációi, borítótervei és fedőlapjai: Tavcar, Ivan: Viszokói krónika. (1960)
Kosmac, Ciril: Szép tavaszi nap. (1961)
Marinkovic, Ranko: Kezek. (1961)
Samokovlija, Isak: Hanka. (1961)
Sinkó Ervin: Egy regény regénye. (1961)
Kardelj, Edvard: A nemzetiségi kérdés. (1961)
Krleza, Miroslav: Bankett Blitvában. (1960)
Antic, Aca: Nevető színpad. (1961)
Fehér Ferenc: Csengő sorok. (1961)
Fehér Ferenc: Legjobb barátaink. (1961)
Jevtovic, Miroljub: Útmutató. (1961)
Karlavaris, Bogomil: Színek, vonalak. (1961)
Ljubic, Tone: Bábuk világa. (1961)
Marjanovic, Sanda: A könyv varázsa. (1961)
Vukovics Géza: Zeng az ének. (1961)
Petkovics Kálmán: Fekete betűs ünnep. Ács József rajzával. (1963)
Troj, Fridrih: Gyermeklélektan. (1963)
Penavin Olga: Szlavóniai – kórógyi szótár. (1967)
Komáromi József Sándor: Szomorú tarisznya. Eszter Józseffel. (1976).
Irodalom
Irod.: Ács József: B. I. első önálló tárlata. (Magyar Szó, 1972. jún. 2.)
Csáky Sörös Piroska: A jugoszláviai magyar könyv. 1945–1970. (Újvidék, 1973)
A Forum Könyvkiadó bibliográfiája. 1957–1983. Összeáll. Csáky Sörös Piroska. (Újvidék, 1984)
Ninkovné K. Olga Mária: Kiállítás a Milekics-villában. Vajdasági Magyar Képzőművészek kiállítása, Palics, 1952. jún. 26.–szept. 30. (Üzenet, 2002)
Kalapis Zoltán: B. I. (K. Z.: Életrajzi kalauz. I. Újvidék, 2002)
Balázs-Arth Valéria: Délvidéki képzőművészeti lexikon. (Bp., 2007).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
