Balogh Artur
gépészmérnök, tudománytörténész, szerkesztő
1901-ig Blau Artur; Balogh Arthur
Született: 1883. december 8. Budapest
Meghalt: 1973. április 28. Budapest
Temetés: 1973. május 23. Budapest
Temetési hely: Farkasrét, hamvasztás
Család
Sz: Blau Lajos kiskereskedő, Kohn Katalin. F: Mihályi Irén (†1969) opera-énekesnő.
Iskola
A József Műegyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1905), a műszaki tudományok kandidátusa (1958).
Életút
A budapesti Schlick Vasöntöde és Gépgyár Gépszerkesztési Iroda szerkesztőmérnöke (1906–1909), a budapesti Fegyver és Gépgyár Rt. Dízelmotor-szerkesztési Iroda szerkesztőmérnöke (1909–1914), főmérnöke és a Konstrukciós Iroda vezetője (1914–1919) és az I. világháború idején az Agyfa- és Kovácsműhely vezezője is (1914–1918).
A Tanácsköztársaság idején a gyár termelési biztosa (1919), a bukás után politikai szerepvállalása miatt állását vesztette, majd a Mérnöki Kamara vizsgálatot rendelt el ellene, és kényszernyugdíjazták (1922).
A Magán- és Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete tagja (1917-től), az Ipari és Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetsége elnöke (1918–1919).
Dízelmotorok üzemi vizsgálatával foglalkozott. Új módszert vezetett be a fogaskerék-bolygóművek kinematikai vizsgálatára, majd új eljárást dolgozott ki a belsőégésű motorok torziós önlengésszámának kiszámítására. Magyarországon ő vezette be továbbá az autók hidraulikus fékjét és a könnyűfém dugattyúk alkalmazását. Tudományos ismeretterjesztő és tudománytörténeti tevékenysége is jelentős.
Elismertség
A Verein Deutscher Ingenieure tagja (1906-tól).
Szerkesztés
A Népszava Könyvkiadó munkatársa, a Műszaki Könyvtár 87 kötetének (1920–1944) és a Népszava Műszaki Könyvei szerkesztője (1946–1949).
Főbb művei
F. m.: Gőzturbinalapátok méretezése. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1908)
Diesel gépek szerkezete, működése és szerelése. (Bp., 1919; 2. kiad. 1920)
Gázgépek – belső égésű gépek – működése. (Bp., 1920)
Betrieb und Bedienung der ortsfesten Dieselmaschinen. (Berlin, 1920)
Osztófej. (Bp., 1921)
Rádiótelefon. 1–4. (Bp., 1924–1929)
Logaritmikus ábrák szerkesztése. (Bp., 1931; 2. átd. kiad. Grafikus ábrázolás néhány módszere címmel Bp., 1932)
Beitrag zur Nomographie. (Wien, 1936)
Gyors Diesel-motorok. (Bp., 1939; 2. jav. és bőv. kiad. 1948)
Die Dreieck- und Heaxagonaltafel. (Zürich, 1940)
Fluchtlinientafel mit einer Kurve. (Zürich, 1941)
Projektive Teilungen. (Bp., 1944)
Aufgaben und Lösungen aus dem Gebiete der Nomographie. (Zürich, 1945)
Autók hydraulikus berendezése. (Bp., 1948)
Nomográfia. Hálósábra. (Bp., 1949)
Hogyan lehetett egy mérnököt foglalkozásától elütni a fasiszta időkben? Eredeti levelek alapján közli. (Bp., 1950)
Az autófék jellemző görbéi. (Gép, 1950)
Epicyclic Gears. (Automobil Engineer, 1950)
Az autómozgástan elemei. (Bp., 1952)
A fékbetét és fékdob fejlődési irányai. (Gép, 1952)
Gépjármű technikai zsebkönyv. 1–2. Szerk. (Bp., 1953)
Logarléc. (Bp., 1954; 6. kiad. 1971)
Torzióslengés önlengésszámainak kiszámítása új eljárásokkal és az eredmények ellenőrzésével. Kand. értek. (Bp., 1957)
Adalékok a Diesel- motor történetéhez, különös tekintettel a magyar mérnökök szerepére. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1961)
Függvények ábrázolásának új módszere. Geometrográfia. (Bp., 1962)
Torzióslengéseknél keletkező tehetetlenségi nyomatékok redukciója. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1962).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
