Baka István
költő, író, műfordító
Született: 1948. július 25. Szekszárd
Meghalt: 1995. szeptember 20. Szeged
Család
Sz: Baka István, Stirsky Mária. F: Ökrös Tünde. Testvére: Baka Zsuzsa. Leánya: Baka Ágnes (1973), fia: Baka Tamás (1978). Gyermekkorát Bátán és Tamásiban töltötte, a családja 1956-ban költözött vissza Szekszárdra.
Iskola
A szekszárdi Garay János Gimnázium orosz tagozatán éretts. (1966), a JATE BTK-n m.–orosz szakos tanári okl. szerzett (1972).
Életút
A szekszárdi Egészségügyi Szakközépiskola tanára (1972–1974), Szegeden a Kincskereső c. lap munkatársa, főmunkatársa (1974– 1993), főszerkesztő-helyettese (1993–1994), rokkantnyugdíjas (1994–1995). 1969-től jelentek meg versei, első műveit a Tiszatáj közölte; 1974-től csak írásaiból élt.
Prózai és drámai műveiben sajátos, a valóságot és a képzeletvilágot összekötő írói jelképrendszert teremtett, amely gyakran évezredes mítoszok kereteibe ágyazódva jelenik meg. Korai költészetének sajátos műfajai az ún. szerepversek: ezek a versei adekvát történelmi szituációk és személyek felmutatásával példaértékű erkölcsi tartást képviselnek. Később különös, allegórikus verseket és ezoterikus költeményeket is írt. Különösen érdekesek az ún. Yorick-monológok. Kitalálta, hogy a hamleti tragédia túlélője még – Fortinbrason kívül – Yorick (akinek a koponyáját az eredeti műben Hamlet a kezében tartja). Yorick túlélte Fortinbras uralmát is, s öreg korában megírta emlékiratait Hamletről, Ophéliáról és Fortinbrasról is. Kisregényei gyakori témája szülővárosa, Szekszárd, kisvárosi élményei, gyermekkora kamaszemlékei, amelyeket gyakran kísért egyfajta misztikum, mágia. A korinthoszi menyasszony c. drámáját a szegedi Nemzeti Színház mutatta be (1993). Műfordítóként elsősorban kortárs orosz és bolgár költőket tolmácsolt. Szellemi irányításával a szegedi Kincskereső az egyik legjelentősebb vidéki irodalmi műhellyé vált. Álneve: Bakó András.
Emlékezet
Emlékét őrzi a szegedi Baka István-alapítvány (1998), amely kiadja és gondozza a költő életművét. Szülővárosában, Szekszárdon Baka István-emlékszobát avattak (a Babits Emlékházon belül, 2005. ápr. 11-én; a megnyitás napján adták elő Szekszárdi Mise c. pódiumjátékát is).
Elismertség
A Fiatai Írók József Attila Körének vezetőségi tagja (1972–1978). A szekszárdi Alisca Borrend tb. tagja (1992).
Elismerés
Állami Ifjúsági Díj (1981), Graves-díj (1985), Babits Mihály-emlékplakett (1986), József Attila-díj (Cleveland, 1986), Radnóti Miklós- díj (1987), Forintos Díj (1988), József Attila-díj (1989), Déry Tibor-díj (1989 és 1993), Weöres Sándor-díj (1991), Tiszatáj Díj (elsőként Grezsa Ferenccel és Sütő Andrással, 1992), Alföld Díj (1992), Az Év Könyve Jutalom (1994), Pro Urbe Szekszárd (1994), a Szegedért Alapítvány Művészeti Kuratóriumának Díja (1995), Szegedért Emlékérem (1995), Babits Mihály-díj (1995), Pro Literatura Díj (1995), Szinnyei Júlia-emlékdíj (1995), Puskás Károly-díj (posztumusz, 1995).
Szerkesztés
Szegeden a Kincskereső c. lap munkatársa, főmunkatársa (1974–1993), főszerkesztő-helyettese (1993–1994). Tárcái a Délmagyarország c. napilapban jelentek meg (1991-től).
Főbb művei
F. m.: Magdolna-zápor. Versek. (Bp., 1975)
Tűzbe vetett evangélium. Versek. (Bp., 1981)
Szekszárdi mise. Elb.-ek és mesejáték. (Bp., 1984)
Döbling. Versek. (Bp., 1985)
Talált kincs. Versek, elb.-ek. Válogatás a Kincskereső című folyóirat elmúlt 10 évi számából. Vál. (Bp., 1985)
A kisfiú és a vámpírok. Elb.-ek, dráma. (Bp., 1988)
Égtájak célkeresztjén. Vál. versek. (Bp., 1990)
Beavatások. Vál. elb.-ek. (Bp., 1991)
Farkasok órája. Versek. (Szekszárd, 1992)
Sztyepán Pehotnij testamentuma. Versek. (Bp., 1994)
November angyalához. Versek. (Pécs, 1995)
Tájkép fohásszal. Összegyűjtött versek. 1969–1995. Szerk. Csordás Gábor. (Pécs, 1996)
Az idő térképjelei. Vál. versek. Vál. Bombitz Attila. (Pécs, 1999)
B. I. művei. Versek. Sajtó alá rend. a szöveget gondozta Bombitz Attila. (Szeged, 2003)
B. I. művei. Próza, dráma. Sajtó alá rend. a szöveget gondozta Bombitz Attila. (Szeged, 2005)
B. I. művei. Publicisztikák, beszélgetések. Sajtó alá rend. a szöveget gondozta Bombitz Attila. (Szeged, 2006)
ford.: Kasafutgyinov, Ilja: Nemes vér. Ifj. reg. (Bp.–Uzsgorod, 1985)
Dubov, Nyikolaj: Miért rosszak az emberek? Ifj. reg. (Bp., 1986)
Szosznora, Viktor: Versek. (Bp., 1986)
Tarkovszkij, Arszenij: Versek. Vál., ford. (Bp., 1988)
Hodasevics, Vlagyiszlav: Mint a sivatagban délibábot. Versek. Pór Judittal. (Bp., 1992)
Venclova, Tomas: Mondjátok meg Fortinbrasnak. Versek. Vál. Bojtár Endre. (Bp., 1992)
Orosz szimbolista költők. Szerk. Fejér Ádám. Vál. Szalma Natália. (Szeged, 1995)
Gumiljov, Nyikolaj: Versek. (Szeged, 1995)
Puskin versei B. I. fordításában. Az előszót Baróti Tibor, az utószót Szalma Natália írta. (JATE Kultúrtörténeti Stúdiumok. Szeged, 1996)
Brodszkj, J.: Új élet. Versek. (Pécs, 1997).
Irodalom
Irod.: Alexa Károly: Bemutatás. (Kortárs, 1972)
Olasz Sándor: Arcképvázlat B. I.-ról. (Tiszatáj, 1975)
„Közösségre vágyakozom”. B. I. válaszol Görömbei András kérdéseire. (Forrás, 1979)
Tarján Tamás: B. I. (Fiatal magyar költők. Bp., 1980)
Veress Miklós: B. I. (Mozgó Világ, 1981)
Vecsernyés Imre: „Akkor vagyok a legszemélyesebb, amikor álarcot veszek föl”. Beszélgetés B. I.-nal. (Tiszatáj, 1985)
Baán Tibor: B. I. versvilága. (Forrás, 1988)
Marton Zsuzsa–Vadas Ferenc: Alkotások és pályaképvázlatok. (Szekszárd, 1990)
Pór Judit: Szárnyaló kétségbeesés. (Holmi, 1993)
Lator László: B. I. (L. L.: Szigettenger. Bp., 1993)
B. I.- emlékszám. (Tiszatáj, 1995; Új Forrás, 1995; Forrás, 1996)
B. I. (Magyar Nemzet 1995. szept. 21.)
B. I. (Élet és Irodalom, 1995. 39.)
B. I. (Alföld, 1995)
Töttős Gábor: Köztünk voltál, B. I. Beszélgetés a költő szüleivel. (Új Dunatáj, 1996)
Zalán Tibor: Nem tettem le a tollat. Beszélgetés B. I.-nal. 1994 nyara. (Tiszatáj, 1997)
Rába György: B. I. (Holmi, 1997)
Szakolczay Lajos: Tűzbe vetett evangélium. B. I. verseskönyve. (Sz. L.: A csavargó esztétikája. Bp., 1997)
Rittersporn Gábor levelei B. I.-hoz. (Tiszatáj, 1997)
Szigeti Lajos Sándor: Tükörszonettek és triptichonok B. I. lírájában. (Tiszatáj, 1998)
Szavak és képek B. I.-ról, B. I.-hoz. Szerk. Móser Zoltán. (Szekszárd, 1998)
B. I. ötven éve. Emlékösszeállítás. (Tiszatáj, 1998)
Árpás Károly–Varga Magdolna: Kettős tükörben. Tanulmányok, verselemzések B. I. életművéről. (Szekszárd, 1998)
Fried István: Árnyak közt múlandó árny. Tanulmányok B. I. lírájáról. (Szeged, 1999)
Nagy Gábor: „A líra szelleme”. A metafora versteremtő ereje. B. I. költészetéről. (Irodalomtörténet, 1999)
Búcsú barátaimtól. B. I. emlékezete. Vál. Fűzi László. (Bp., 2000).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
