Barsi József
filozófus, statisztikus
1848-ig Neumann
Született: 1810. február 23. Jano-Lehota, Bars vármegye
Meghalt: 1893. február 18. Budapest
Család
Sz: Neumann József iskolamester.
Iskola
Középiskoláit Körmöcbányán, Selmecbányán és Esztergomban végezte, a nyitrai papnevelő intézetben bölcseletet, a pesti szemináriumban teológiát tanult, a pesti tudományegyetemen bölcsésztudori okl. szerzett (1832), pappá szentelték (1833). Az MTA tagja (l.: 1870. máj. 25.).
Életút
Dobronán (Zólyom vm.) káplán (1833), Jasztrabán, Németprónán és Tajován kisegítő pap (1833–1835), nevelő és Besztercebányán püspöki titkárhelyettes (1835–1837), a milánói 33. gyalogezred káplánja (1837–1840), Kóson (Nyitra vm.) segédpap (1840–1846), Bicskén plébános (1846–1849). A br. Orczy család nevelője (1856–1861), a pesti reáliskola német és földrajz szakos r. tanára (1861–1862), a pesti református gimnázium latin–német szakos r. tanára (1862–1867), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tisztviselője (1867–1888). Áttért a református hitre (1862).
Gr. Batthyány Kázmér bicskei birtokán élt Nagy Károly (1797–1868) csillagász, az MTA tagja; az ő házában ismerkedett meg Deák Ferenccel, Klauzál Gáborral, Kossuth Lajossal és Vörösmarty Mihállyal, akik hatására nézetei radikalizálódtak. A forradalom és szabadságharc közvetlen eseményeiben nem vett részt, de hírlapi cikkeivel szenvedélyesen agitált az osztrákok ellen. Miután elfogták (1848. dec.), húsz évi várbörtönre ítélték, az olmützi várbörtönben raboskodott (1849–1856; kegyelemmel szabadult: 1856). Verseskötetei (Pacsirta; Pacsirta kalitkában) megjelenését a cenzúra megakadályozta. Statisztikusként elsősorban a népesedési mozgalmakkal, közoktatási statisztikával, a magyarországi iskolákkal (közép- és felsőtanodák) fogl. Nyugdíjba vonulása után megírta rabsága emlékeit; írására hatott Kazinczy Ferenc Fogságom naplója.
Főbb művei
F. m.: A szerelemről és házasságról. (Kecskemét, 1861)
Magyarország közoktatási statisztikája. 1864/65–1867/68. (Pest, 1868)
A népesedési mozgalom. (Pest, 1869)
Az emberi öntudat jelen fokáról. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1870. okt. 10.; megjelent: Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 2. köt. 2. Pest, 1870; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1874)
Magyarország felső tanintézetei és középtanodái. 1870–1872. (Bp., 1874)
Utazás ismeretlen állomás felé. 1849–1856. (Bp., 1890; új kiad. sajtó alá rend. Simon V. Péter. Bp., 1988).
Irodalom
Irod.: Vargha Gyula: B. J. l. tag emlékezete. (Bp., 1897)
Tálas Géza: B. J. emlékezete. (Vigilia, 1962)
Fabó Irma: B. J. laptervei 1848 őszén. (Magyar Könyvszemle, 1977)
Lipp Tamás: A nagy utaztatás. B. J.: Utazás ismeretlen állomás felé. (Árgus, 2001).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
