Barta György
geofizikus
Született: 1915. október 29. Poprád, Szepes vármegye
Meghalt: 1992. október 21. Budapest
Család
Sz: Barta József, Buschmann Krisztina. Apja konzervfőző, anyai nagyapja nyomdász volt. Apja halála után (†1918) a család Kispestre költözött. F: 1949-től Folkmann Viola.
Iskola
A kispesti Deák Ferenc Gimnáziumban éretts. (1933), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen természettan–mennyiségtan szakos tanári okl. (1939), a Debreceni Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1947), a műsz. tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1956). Az MTA tagja (l.: 1970. febr. 4.; r.: 1982. máj. 7.).
Életút
A Filtex Textilgyár munkása (1933–1934). A Magyar Állami Meteorológiai és Földmágnességi Intézet díjtalan gyakornoka (1939– 1940), majd az intézet ógyallai obszervatóriumában földmágnességi szolgálatot teljesített (1940–1943); közben németországi és dániai földmágneses obszervatóriumok ösztöndíjas vendégkutatója (1941–1942), majd Észak-Erdélyben mágneses területi méréseket végzett (1943–1945). A Magyar Állami Meteorológiai és Földmágnességi Intézet Időjelző Osztályának tud. munkatársa (1945–1949); közben Pálháza környékén Dombai Tibor vezetésével sókutató munkálatokban vett részt (1947. jún.–nov.). Az Eötvös Loránd Geofizikai Int. (ELGI) megbízásából a földmágnességi megfigyelő szolgálat újjászervezője és Budakeszin a földmágneses regisztráló állomás felállítója (1947–1949), a magyarországi földmágneses alaphálózat elkészítője (1949). Az ELGI osztályvezető-helyettese (1949–1971), az ELTE TTK Geofizikai Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1971. júl. 1.–1986. okt. 29.). A Tihanyi Geofizikai Obszervatórium alapító tagja és a tervező munkálatok résztvevője (1952–1954), a nagycenki és a bajai földmágneses obszervatórium felszerelője (1960). Az ELTE TTK-n a földmágneses tér mb. előadója (1949–1955), az ÉKME-n a geofizika tanára (1955–1967), az ELTE c. egy. tanára (1963).
A földmágneses tér évszázados változásainak sajátosságaival, ill. a tér torzultságával és a gravitációs tér eloszlásával fogl. A világon elsőként ismerte fel a földmágneses tér szekuláris változásában a 44 éves periódusokat. Megállapította továbbá, hogy a mágneses évszázados változásnak van egy kb. fél évszázados periódusú ún. szuperponált hulláma. Előállította a geoidot mint két forgásszimmetrikus alak összegét, és ebből a Föld belső magjának aszimmetrikus helyzetére következtetett. Elválasztotta a Földalakban a mélyről származó és a felszíni tömeg-inhomogenitások hatását. Tudománytörénettel (Eötvös Loránd munkásságával) is fogl.
Elismertség
Az MTA Geofizikai Tudományos Bizottság tagja, elnöke (1965-től), a Természetfejlődési Tudományos Bizottság elnöke. A Magyar Geofizikusok Egyesületének tb. elnöke. A párizsi International Academy of Astronautics tagja.
Elismerés
Munka Érdemérem (1963), Munka Érdemrend (arany, 1985). Konkoly-Thege Miklós-emlékérem, Eötvös Loránd-emlékérem (1966), Állami Díj (1973), Steiner Lajos-emlékérem (1975), Humboldt-emlékérem (1984), az ELTE Aranyérme (1986), Einstein-emlékérem (International Academy Foundation, USA, 1990), Szily Kálmán-emlékérem (1992).
Szerkesztés
Az Acta Geodaetica, Geophysica et Montanistica szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Egy új mérlegrendszerű légnyomásíró szerkezete. (Az Időjárás, 1946)
A földmágnességi erő vízszintes összetevőjének és lehajlásának változása Erdélyben. (Bp., 1947)
Eötvös Loránd, mint földmágnességkutató. (Az Időjárás, 1948)
A földmágnességi értékek változásának törvényszerűségei hazánkban. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1952)
Földrajzi koordináták és meridiánkonvergencia számítása sztereografikus összrendezőkből. Szilágyi Bélával. (Geofizikai Közlemények, 1953)
A földmágneses tér évszázados változásának 44 éves periódusáról. Doktori értek. is. (Geofizikai Közlemények, 1954)
Földmágnesség. (Bp. 1957)
A földmágneses tér évszázados változásának longitudinális és transzverzális effektusa. (Geofizikai Közlemények, 1958)
A Föld mágneses sarkainak és középpontjának időbeli vándorlásáról. (Geofizikai Közlemények, 1959)
A földmágneses tér excentricitásának kapcsolata a Föld háromtengelyűségével (Geofizikai Közlemények, 1962)
A Föld évszázados változásai során fellépő energiaátalakulások. (Geofizikai Közlemények, 1964)
A Föld erőtereinek évszázados változásáról és torzultságáról. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1971. jan. 25.; Geonómia és Bányászat, 1971), A geoid alak fizikai értelmezéséről. (Geonómia és Bányászat, 1975)
A földmag néhány sajátsága a Föld erőtereinek vizsgálata alapján. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1983. febr. 7.; Értekezések, emlékezések. Bp., 1984)
Some Properties of the Earth’’s Core Looked upon on the Basis of Investigations of the Force Fields of the Earth. (Acta Geodaetica, 1985).
Irodalom
Irod.: Meskó Attila: B. Gy. (Geodézia és Kartográfia, 1992)
Zách Alfréd: B. Gy. (Légkör, 1992)
Meskó Attila: B. Gy. (Magyar Tudomány, 1993)
Meskó Attila: B. Gy. (Magyar Geofizika, 1993)
Meskó Attila: György Barta. (Acta Universitatis Scientiarium Budapestiensis. Sectio Geophysica et Meteorologica, 1994).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
