Hampel József
régész
Született: 1849. november 10. Pest
Meghalt: 1913. március 25. Budapest
Temetés: 1913. március 27. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Német polgári családból származott. F: lubóczi és cselfalvai Pulszky Polyxéna (1857–1921) írónő, a magyarországi nőmozgalmak úttörője; Pulszky Ferenc (1814–1897) leánya. Fia: Hampel Ferenc, Hampel Gábor és Hampel József (1886–) jogász, ügyvéd, grafikus; leánya: Hampel Beatrix.
Iskola
A pesti piarista gimnáziumban éretts. (1867), a pesti tudományegyetemen jogtudori okl. (1870) és bölcsésztudori okl. (1874), a klasszika-archeológia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1877). Az MTA tagja (l.: 1884. jún. 5.; r.: 1892. máj. 5.).
Életút
A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) munkatársa (1870–1877), múzeumi őre (1877–1893), igazgatóőre (1893–1913), egyúttal, mint osztályigazgató a Régiség- és Éremtár vezetője (1890–1913). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1877–1880), az ókori történelem ny. rk. tanára (1880–1890), a klasszika-archeológia ny. r. tanára (1890–1913).
A régészeti tudomány egyik magyarországi megalapítója, a régészet több területén is jelentős eredményeket ért el. Pályája kezdetén a budapesti VIII. Nemzetközi ősrégészeti kongresszus egyik titkára és a központi kiállítás rendezője (1876–1878). Később három kötetben közreadta a magyarországi bronzkor közel 5000 emlékét, többségükben fémleleteket (A bronzkor emlékei Magyarhonban, I–III., 1886–1896). A Kárpát-medencére jellemző bronzleletek leírását, típus és funkció szerinti felosztását egy évszázadon át alapműnek tekintették Európában. Elsők között foglalkozott a pannóniai vallási kultuszok történetével, vizsgálta továbbá az antik világ és a középkor közötti művelődéstörténeti kapcsolatokat a Kárpát-medencében. Hosszú időn keresztül irányító szerepet játszott a magyarországi régészeti kutatásokban, s a feltárt leletanyag feldolgozásában. Sokat tett a hazai régészet eredményeinek a külfölddel való megismertetése érdekében, részt vett az első három nemzetközi régészeti kongresszuson (I. 1905: Athén; II. 1909: Kairó; III. 1912: Róma). Németül írott munkáiban megismertette a nemzetközi kutatást a magyar honfoglalás emlékeivel. Kezdeményezésére hozták létre az MNM-ben az antik emlékek gipszgyűjteményét, ill. nevéhez fűződik a római kőemlékek egy részének tanulmányi célú, raktárszerű bemutatása az MNM folyosóin. Néhány írása Ampelos álnéven jelent meg.
Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). A síremlék Donáth Gyula szobrászművész alkotása. Emléktáblája az Aquincumi Múzeumban látható (Tóth István szobrászművész alkotása, 1913).
Elismertség
Az MTA Archaeologiai Bizottsága előadója (1890–1913). Az Országos Régészeti és Embertani Társulat alapító titkára (1878–1886). A krakkói Lengyel Tudományos Akadémia külső tagja (1888). A Német Régészeti Intézet (l.: 1874; r.: 1893), a londoni Antiquarian Society r., az Osztrák Régészeti Intézet külső, az Athéni Régészeti Társaság és a Stockholmi Régészeti Akadémia t., a moszkvai régészeti egyesület, a német, a berlini és a bécsi antropológiai társaság l. tagja.
Szerkesztés
Az első magyarországi régészeti folyóirat, az Archaeologiai Értesítő (1885–1913), egyúttal az Archaeologiai Közlemények szerkesztője (1890–1913).
Főbb művei
F. m.: Die Folgen der Einführung des Christenthums in Ungarn. (Pest, 1866)
A báni méltóság, eredetétől kezdve napjainkig. (Győri Történeti és Régészeti Füzetek, 1868)
A vidéki múzeumok elrendezéséről. (Archaeologiai Értesítő, 1869)
A szent- istvánbaksai ásatásról. (Archaeologiai Értesítő, 1870)
A szabolcsmegyei múzeum, egyszersmind rövid utasítással vidéki múzeumok berendezésére. 30 fametszettel. (Archaeologiai Értesítő, 1871)
Aquincum történetének vázlata. Kútfőkből. (Pest, 1872)
Honi érem- és régiséggyűjteményeink statisztikája ügyében. – Hazai műemlékek és régi épületek maradványai. (Archaeologiai Értesítő, 1873)
Catalogue de l’exposition préhistorique des musées de la Hongrie. (Bp., 1876)
Antik szobrok gipszöntvényei a nemzeti múzeumban. (Archaeologiai Értesítő, 1876)
Vidéki mozgalom a régészet és történelem terén. (Századok, 1876)
A képzőművészet a gymnasiumban. (Magyar Tanügy, 1876)
Antiquités préhistoriques de la Hongrie. 1–2. füzet. Ill. Beszédes Sándor. (Esztergom, 1876–1877)
A magyarországi bronzkardokról. (Archaeologiai Értesítő, 1877)
Magyarhoni őskori leletek külföldi gyűjteményekben. (Archaeologiai Értesítő, 1878)
Alsó-Pannoniában lelt római katonai okmány. – Pilini lelet. – Magyarhoni őskori leletek a bécsi cs. kir. régiséggyűjteményben. (Archaeologiai Értesítő, 1879)
Máramarosmegyei aranylelet. – Rákospalotai bronzlelet. – Pilini öntőminta. – őskori öntőminták. – Hazai archaeologiánk jelene s jövője. (Archaeologiai Értesítő, 1880)
Római sírok Pannoniában. (Archaeologiai Értesítő, 1881)
A Drugethek őseiről. 1–2. (Századok, 1881)
Pannonische Costumebilder. – Pflege der Archaeologie in Ungarn. (Ungarische Revue, 1881)
Monumentális szobrászatunk. (Harmonia, 1881)
Die Ausgrabungen in Aquincum. (Neue Wiener Illustrierte Zeitung, 1881)
Kalauz a Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárában. (Bp., 1881; 8. kiad. 1892; 10. jav. kiad. 1896; 12. kiad. 1908; 15. bőv. kiad. 1912)
Jelentés az ó-budai papföldi ásatásról. (Bp., 1881)
A bécsi szalonról. 1–2. (Budapesti Szemle, 1882)
Aquincum. (Historische Landschaften aus Österreich–Ungarn. Wien, 1882)
Aquincumi sírvers. – Dasius becsületbeli bocsájtványa. (Archaeologiai Értesítő, 1882; németül: Das Diplom des Dasius. – Grabvers aus Aquincum. Ungarische Revue, 1882)
A nagy-szentmiklósi kincs. Tanulmány a népvándorlási kor művészetéről. 127 táblával. (Archaeologiai Értesítő, 1884 és külön: Bp., 1884; német átd. kiad. Ungarische Revue, 1885 és külön: Bp., 1885)
Műtörténetünk és az ötvösműtárlat. – Ipolyi Arnold az Operaház festményeiről. (Budapesti Szemle, 1884)
Die Jamnitzerlegende in der Goldschmiedausstellung. (Pester Lloyd, 1884)
Történeti szakoktatásunk az egyetemen és azon túl. (Századok, 1884)
Adalék Pannonia történetéhez Antoninus Pius [Titus Aurelius Fulvius] korában. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1884. okt. 14.; megjelent: Értekezések a történelmi tudományok köréből. 12. köt. 1. Bp., 1884)
Győrvidéki leletek. – Szendrőládi bronzlelet. (Archaeologiai Értesítő, 1885)
Sajó- és Rimavidéki bronzleletek. (Archaeologiai Értesítő, 1886)
A bronzkor emlékei Magyarhonban. I–III. köt. I. köt. Képes atlasz. 127 táblával, 1300 képpel. II. köt. A leletek statisztikája. 55 táblával. III. köt. Áttekintő ismertetés. 73 táblával, 34 szövegközti ábrával. (Bp., 1886–1896; németül és franciául is)
Egy fejezet hazai ötvösségünk történetéből. – Csabrendeki leletek. – Réz- és bronzkor a classikus népeknél. (Archaeologiai Értesítő, 1887)
A középkori sodronyzománcz. (Művészi Ipar, 1887)
Az eraviscus nép emlékei. (Akadémiai Értesítő, 1888)
A krasznai római aranyrudak kora és rendeltetése. – Ötvösművek Nagy Lajos korából és az erdélyi ötvösiskola. – Mátyás király lóháton. – Római sír a Svábhegyen. (Archaeologiai Értesítő, 1888)
Das mittelalterliche Drahtemail. Ein Abschnitt ungarischer Kunstgeschichte. (Ungarische Revue, 1888 és külön: Bp., 1888)
Apuliumi maradványok. (Archaeologiai Értesítő, 1889)
A papföldi közfürdő. (Budapest Régiségei, 1890)
Emlékbeszéd Paur Iván felett. (Emlékbeszédek. VI. 6. Bp., 1890)
Aquincumi temetők. (Budapest Régiségei, 1891)
Ein Münzfund aus Brigetio. (Numismatische Zeitschrift, 1891)
Emlékbeszéd Rómer Flóris felett. (Emlékbeszédek. VI. 13. Bp., 1891)
Die Metallwerke der ungarische Kapelle im Aachener Münsterschatz. (Zeitschrift des Aachener Geschichtsvereins, 1892)
Az aacheni magyar kápolna ötvösművei. – A középkori sodronyzománcz kérdéséhez. – Castaldira vonatkozó emlékérem. – A hun sírok. (Archaeologiai Értesítő, 1892)
A népvándorlási kor ornamentikája hazánkban Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1893. okt. 9.; megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1893)
Skythiai emlékek Magyarországban. – Régi halottas czímertáblák. – Nagyváradi lelet. (Archaeologiai Értesítő, 1893)
Keresztény emlékek a régibb középkorból. – A Tarján régi sírmező Hódmezővásárhelyen. – Elefántcsont nyergek a nemzeti múzeumban. (Archaeologiai Értesítő, 1894)
A régibb középkor – IV–X. század – emlékei Magyarországon. I–II. köt. 200+167 képes táblával és a szövegben 48+95 ábrával. (Bp., 1894–1898; németül: Alterthümer des frühen Mittelalters. I–III. köt. Braunschweig, 1905)
Skythische Alterthümer aus Ungarn. – Skythische Denkmäler aus Ungarn. Beitrag zur uralaltajischen Archaeologie. (Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn, 1895)
Újabb tanulmányok a rézkorról. (Értekezések a történelmi tudományok köréből. 16. köt. 6. Bp., 1895)
A történeti fegyvertan. (Archaeologiai Értesítő, 1896)
A honfoglalási kor hazai emlékei. Ismerteti H. J. (A honfoglaláskor kútfőinek története. Bp., 1896; 2. kiad. 1900)
Az aracsi dombormű. (Archaeologiai Értesítő, 1897)
Was lehrt Aischylos Orestie für die Theaterfrage? (Prag, 1899)
A régi hazai ornamentikáról. (Magyar Iparművészet, 1899)
Újabb hazai leletek az avar uralom korából. – Ókori sisak. (Archaeologiai Értesítő, 1900)
Az antik szobrászat története. Ernest Arthur Gardner A Handbook of Greek Sculpture c. művének magyar nyelvű átd. kiadása. 39 ábrával. (Bp., 1900)
Öntőminta tarsolylemez készítésére. – Az esztergomi ezüstcsészék. – Rejtélyes bélyegű cserepek. A nisi ezüstcsészék. 1–2. Gramberg Nándorral. (Archaeologiai Értesítő, 1901)
Régiségek a honfoglalás korából. (Archaeologiai Értesítő, 1902)
A Jász kürt domborművei. – Lovas istenségek dunavidéki antik emlékeken. (Archaeologiai Értesítő, 1903)
Thrák vallásbeli emlékek Aquincumból. (Budapest Régiségei, 1904)
Ornamentika a honfoglalási kor emlékein. (Archaeologiai Értesítő, 1904)
Lovas istenségeknek szentelt emlék Marosportusról. – Az I. Nemzetközi Archaeologiai Congressus Athénben. (Archaeologiai Értesítő, 1905)
Ókori világ Magyarhonban. 12 táblával. (A Magyar Nemzeti Múzeum jelentése, 1905)
A Nemzeti Múzeum legrégibb pannoniai sírtáblái. (Értekezések a történelmi tudományok köréből. 21. köt. 1. Bp., 1905)
Intercisa emlékei. (Archaeologiai Értesítő, 1906)
A pannoniai síremlékek áttekintő osztályozása. – A magyar nemzeti dísz keletkezése. (Archaeologiai Értesítő, 1907)
Újabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiről. 116 képes ábrával. (Bp., 1907)
Kálmán király aranygyűrűje. (Archaeologiai Értesítő, 1908)
A honfoglalók emlékei. (Árpád és az Árpádok. Bp., 1908)
A II. Nemzetközi Archaeologiai Congressus Cairoban. – A pannoniai oltárok alakja és díszítése. (Archaeologiai Értesítő, 1909)
Figurális domborművek pannoniai síremlékeken. (Archaeologiai Értesítő, 1910)
Apulumi oszlopfők. – A gávai sírlelet. (Archaeologiai Értesítő, 1911)
A római császárság emlékeinek bemutatása Rómában. – A III. Nemzetközi Archaeologiai Congressus Rómában. (Történeti Szemle, 1912)
Újabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiről. Hasonmás kiad. (Bp., 2009)
A bronzkor emlékei Magyarhonban. I–III. köt. (Bp., 2010)
Újabb tanulmányok a rézkorról. Hasonmás kiad. (Bp., 2010)
A honfoglalási kor hazai emlékei. Ismerteti H. J. Hasonmás kiad. (Bp., 2011)
A régibb középkor – IV–X. század – emlékei Magyarországon. I–II. köt. (Bp., 2011).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Budapesti Hírlap, 1913. márc. 26.)
Supka Géza: H. J. irodalmi munkássága (Archaeologiai Értesítő, 1913)
Supka Géza: H. J. (Nyugat, 1913)
Márton Lajos: H. J. (Archaeologiai Értesítő, 1913)
Hekler Antal: H. J. (Budapesti Szemle, 1913)
Nagy Géza: H. J. (Századok, 1913)
Ortvay Tivadar: Emlékbeszéd H. J. r. tag felett. (Bp., 1913)
Láng Nándor: H. J. (Vasárnapi Ujság, 1913)
H. J. emléktáblája. (Archaeologiai Értesítő, 1914)
Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Oroszlán Zoltán: H. J., a professzor (Régészeti Dolgozatok, 1963)
Oroszlán Zoltán: H. J. (Archaeologiai Értesítő, 1964)
Művészeti lexikon. I–IV. köt. Felelős szerk. Lajta Edit. (Bp., 1965–1968)
Kovács Tibor: H. J. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. (Bp., 2010).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
