Hauser Arnold
filozófus, művészetszociológus
Született: 1892. május 8. Temesvár
Meghalt: 1978. január 29. Budapest
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen francia–német szakos tanári okl. (1914), bölcsészdoktori okl. szerzett (1918), a berlini tudományegyetemen szociológiát hallgatott (1921–1924). Az MTA tagja (t.: 1977. máj. 6.).
Életút
A Temesvári Hírlap tudósítója, majd Budapesten tanított (1916–1919). Részt vett a Magyar Filozófiai Társaság és a Vasárnapi Kör munkájában, előadásokat tartott a Szellemi Tudományok Szabadiskoláján (1916–1918). A Tanácsköztársaság alatt a Közoktatásügyi Népbiztosság előadója, elsősorban a művészeti oktatás reformjával foglalkozott (1919. márc.–júl.), a proletárdiktatúra bukása után Németországba emigrált (1920). Bécsben, egy filmgyártó vállalat alkalmazottja (1924–1938), az Anschluss után Londonba költözött (1938-tól), a Leedsi Egyetemen a művészettörténet előadó tanára (1951–1957). Kevéssel halála előtt visszatelepült Magyarországra (1977).
Művészetszociológiával foglalkozott. Tudományos pályafutásának kezdetén a wölfflini stílustörténet (= Heinrich Wölfflin) kategóriái befolyásolták, majd saját rendszert igyekezett kialakítani. A művészet és az irodalom társadalomtörténete (1951) c. művében a paleolitikus sziklarajzoktól a szovjet filmművészetig igyekezett a stílusváltások okait a művészettől független, külső okokkal, gazdasági és társadalmi változásokkal megindokolni. Kutatásainak középpontjában mindig a vizuális művészet állt. Művészeti írásait angol és német nyelven írta, művei csak évekkel később jelenhettek meg magyarul.
Emlékezet
Halála előtt a Magyar Televízió portréfilmet készített róla (1976). Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Főbb művei
F. m.: Az esztétikai rendszerezés problémái. Egy. doktori értek. (Bp., 1918)
The Social History of Art. (London, 1951; németül München, 1953; magyarul: A művészet és az irodalom társadalomtörténete. I–II. Bp., 1968–1969)
Philosophie der Kunstgeschichte. (München, 1958; átd. kiad. Methoden der modernen Kunstbetrachtung címmel 1970; magyarul A művészettörténet filozófiája. Bp., 1978).)
Der Manierismus. Der Krise der Renaissance und der Ursprung der Modernen Kunst. (München, 1964 átd. kiad. Der Ursprung der modernen Kunst und Literatur. Die Entwicklung des Manierismus seit der Krise der Renaissance címmel 1973; magyarul: A modern művészet és irodalom eredete. A manierizmus fejlődése a reneszánsz válsága óta. Bp., 1980)
Soziologie der Kunst. (München, 1974; magyarul A művészet szociológiája. Bp., 1982)
Találkozásaim Lukács Györggyel. Interjúk. (Bp., 1978).
Irodalom
Irod.: Németh Lajos: H. A. munkássága. (H. A.: A művészet és az irodalom társadalomtörténete II. köt. Bp., 1968–1969)
Rapcsányi László: Művészetszociológia és elkötelezettség. Rádióbeszélgetés. (Valóság, 1969)
Gách Marianne: Londoni beszélgetés H. A.-dal. (Nagyvilág, 1971)
Tímár Árpád: H. A. pályakezdése. (Ars Hungarica, 1974)
Halász Zoltán: H. A. műhelyében. (Valóság, 1975)
Klaniczay Tibor: A művészet és az irodalom társadalomtörténete. (Kritika, 1971)
Németh Lajos: H. A. (Magyar Tudomány, 1978)
Hermann István: H. A., múlt és jövő. (Nagyvilág, 1978)
Nyíri Kristóf: H. A. (A század nagy tanúi. Szerk. Borus Rózsa. Bp., 1978)
Lendvai L. Ferenc: „Szép beszélgetések”. (Világosság, 1978)
Szerdahelyi István: H. A. gondolatvilága. (Magyar Hírlap, 1981. márc. 15.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
