Hauszmann Alajos
építész
Született: 1847. június 9. Buda
Meghalt: 1926. július 31. Velence, Fejér vármegye
Család
Bajor eredetű családból származott. Sz: Hauszmann Ferenc, Maár Anna. Testvére: Hauszmann Hermine (1845–1929), Hauszmann Ferenc (1850–1918) és Hauszmann Kornélia (1854–1937). F: 1874-től Senior, Mariette német állampolgár. Leánya: Hauszmann Gizella, Hültl Dezső (1870–1946) építész felesége.
Iskola
Festészetet tanult, majd kőművesnek állt (1861–1863), Pesten, a Magyar Tudós Társaság székháza építésénél a kőművescéh legénnyé avatta (1863). A budai József Műegyetemen építész okl. szerzett (1866), a berlini építészeti akadémián (= Bauakademie) tanult, majd beutazta Francia-, Német- és Olaszországot (1866–1869). Az MTA tagja (t.: 1924. máj. 8.).
Életút
A budai József Műegyetemen a műszaki rajz számára létesített párhuzamos osztály tanársegéde (1869–1872), a középítészet, mű- és díszépítészet ny. r. tanára (1872–1913), a Mérnöki és Építészi Osztály dékánja (1879–1881), az egyetem rektora (1903–1905).
A Középítési Tanács elnöke. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat alelnöke.
A magyar építészet kiemelkedő személyiségeként Ybl Miklós halála után ő vezette a budavári palota építési munkálatait. Számos középületet, magánházat és villát tervezett. Magyar nemességet kapott (1918). Tanítványai közé tartozott – többek között – Alpár Ignác, Giergl Kálmán, Hültl Dezső, Korb Flóris, Nagy Virgil, Pecz Samu és Tőry Emil.
Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben). A síremlék Hültl Dezső alkotása.
Elismerés
A bp.-i József Műegyetem tb. doktora (1922).
Főbb művei
F. m.: épületei: Markó-utcai reáliskola (Budapest, V. kerület)
Erzsébet téri kioszk (Budapest, 1870)
Tüköry-palota (Budapest, 1871–1872)
városháza és színház (Szombathely, 1877–1878)
Kégl-palota (1878–1879)
Batthyány-palota (1884–1885)
egyetemi élettani és bonctani intézet épülete (Kolozsvár, 1884–1889)
New York-palota (Budapest, 1890–1894)
egyetemi törvényszéki orvostani intézet (Budapest)
Üllői úti kórház (Budapest)
Erzsébet-kórház (Budapest)
Királyi Kúria (ma: Néprajzi Múzeum, 1893–1896)
kormányzósági palota (Fiume, 1893–1897)
József Műegyetem központi épülete (1902–1909). F. m. írásai: Tervmagyarázat és indokolás a fővárosi közkórházak építési terveihez. (Bp., 1881)
A magyar szent korona országainak vörös kereszt egylete által épített Erzsébet kórház leírása. (Bp., 1882)
Néhány szó a modern magyar építészetről. (Bp., 1908)
A m. kir. József Műegyetem új épülete. (Bp., 1910)
A magyar királyi vár. (Bp., 1912)
Budapest építési fejlődésének történetéből. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1925. jan. 19.; megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1925)
H. A. naplója: építész a századfordulón. Sajtó alá rend. Seidl Ambrus (Bp., 1997).
Irodalom
Irod.: Lyka Károly: H. A. (Magyar Művészet, 1926)
Fábián Gáspár: Nagy magyar építőművészek (Bp., 1936)
Szalai Imre: H. A. (Magyar Építőművészet, 1966)
H. A. önéletrajza. Sajtó alá rend., a kísérő tanulmányt írta Hajdú Virág, Ritoók Pál (Lapis angularis, 1995)
Seidl Ambrus: Az országnak álmodott terek. H. A. (Új Magyarország, 1997. 132. sz.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
