Háy László
gazdaságpolitikus, közgazdász, orvos
Hay László
Született: 1891. augusztus 31. Jászberény, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Meghalt: 1975. január 27. Budapest
Temetés: 1975. február 4. Budapest
Temetési hely: Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteon
Család
Jómódú zsidó polgári családból származott. Sz: Hay Gyula kereskedő, Ehrlich Johanna. Testvére: Háy Mihály (1895–1944) újságíró, az illegális magyarországi kommunista mozgalom mártírja. F: Grün Adél, Grün Manó és Glasner Sarolta leánya. Grün Adél testvére, Grün Sarolta, Varga Jenő (1879–1964) pénzügyi népbiztos felesége. Fia: Háy György (1934. nov. 14. Moszkva); leánya: Háy Irén (1938. júl. 27. Akmolinszk). 1945 előtt a Hay László névváltozatot használta.
Iskola
A jászberényi m. kir. állami főgimnáziumban éretts. (1908), a budapesti tudományegyetemen orvosdoktori oklevelet szerzett (1914). A közgazdaság-tudományok kandidátusa (Moszkva, 1939), doktora (addigi munkásságáért, védés nélkül, Budapest, 1958).
Az MTA tagja (l.: 1965. ápr. 23.; r.: 1973. máj. 11.).
Életút
Az I. világháborúban katonaorvosként szolgált (1914–1918), orvos-főhadnagyként szerelt le. Az összeomlás után a budapesti tudományegyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikájának gyakornoka (1919. jan.–1919. máj.). Az MSZDP (1909-től), a Galilei Kör (1910-től), a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) tagja (1919), a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg IX. munkásezred építőmunkás zászlóaljának katonaorvosa (1919. máj.–1919. júl.).
A bukás után eltiltották orvosi hivatásától, a letartóztatás elől Bécsbe emigrált (1920), ahonnan pártmunkára Csehszlovákiába küldték. A Kassai Munkás c. szociáldemokrata lap szerkesztője (Hajmási László néven, 1920–1922). Állampolgársága rendezetlensége miatt az újabb letartóztatás elől ezúttal Németországba ment (1922). A Németországi Kommunista Párt aktivistája (1922), egyúttal a berlini Nemzetközi Munkásmozgalmi és Közgazdasági Kutatócsoport tudományos munkatársa (1922–1929), majd a Szovjetunió berlini kereskedelmi kirendeltségének munkatársa (1929–1934).
A Szovjetunióban telepedett le (1934), a Szovjet Külkereskedelmi Népbiztosság moszkvai Konjunktúra Kutatóintézete és a Varga Jenő által vezetett Szovjet Tudományos Akadémia (SZUTA) Világgazdasági és Világpolitikai Intézete tud. főmunkatársa (1935–1941), a moszkvai Kossuth-rádió szerkesztője (1944–1945). Rákosi Mátyás hazatérését követően az MKP-nak a szovjet párthoz delegált képviselőjeként tevékenykedett (Moszkvában, 1945. jan.–1945. szept.).
Visszatért Magyarországra (1945. szept.), a Magyar–Szovjet Külforgalmi Rt. (1945. szept.–1946. ápr.), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) osztályvezetője (1946. ápr.–1946. nov. 30.), igazgatója és vezérigazgató-helyettese (1946. dec. 1.–1948. aug. 14.). A Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium (1948. aug. 14.–1949. jún. 11.), a Külkereskedelmi Minisztérium államtitkára (1949. jún. 11.–1951. jan. 27.), a külkereskedelmi miniszter első helyettese (1951. jan. 27.–1953. júl. 4.), a bel- és külkereskedelmi miniszter első helyettese (1953. júl. 4.–1954. júl. 6.). Külkereskedelmi miniszter (1954. júl. 6.–1956. ápr. 14.), a Magyar Nemzeti Bank elnöke (1956. ápr. 16.–1956. nov. 19.). Az MKKE-n a Politikai Gazdaságtan Tanszék egy. docense (1956–1957), egy. tanára (1957. szept. 18.–1963. aug. 1.) és a Tanszék vezetője (1956–1963), az MKKE rektora (1957. szept. 18.–1963. júl. 18.).
Az MSZMP KB tagja (1959. dec. 5.–1975. jan. 27.). Az MSZMP Közgazdasági Munkaközössége tagja (1957–1963).
A Magyar Közgazdasági Társaság választmányi tagja (1959–1963). Az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottsága tagja (1958–1963), elnöke (1963-tól).
A Világgazdasági Tudományos Tanács tagja (1969-től).
Gazdaságpolitikusként jelentős szerepet játszott az 1945 utáni pénzügyi konszolidáció megteremtésében, a külkereskedelem államosításában, részt vett az MKP gazdaságpolitikai irányelveinek kidolgozásában, majd szakértőként Magyarország részéről közreműködött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) megalakításában.
Kutatóként első írásai általános közgazdaságelmélettel foglalkoztak, és német valamint orosz nyelvű szakfolyóiratokban (és álnéven magyarországi illegális kiadványokban) jelentek meg. Kandidátusi értekezését (Mirovaja torgovlja i vojna = Világkereskedelem és háború) Moszkvában védte meg (1939-ben). A könyv 1941-ben jelent volna meg (1941. június 22-én került volna nyomdagépre…). Élete utolsó két évtizedében a hazai és a világgazdaság nemzetközi összefüggéseivel, a modern monopóliumok kialakulásával és az államkapitalizmus új sajátosságainak megjelenésével foglalkozott.
Emlékezet
Háy László a fővárosban hunyt el, a Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteonjába temették. Gyászszertartásán az MSZMP KB nevében Nyers Rezső, az MSZMP PB tagja, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia nevében Szabó Kálmán akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár, a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem nevében Berend T. Iván akadémikus, egyetemi tanár, az egyetem rektora, a család és a barátok nevében Salusinszky István, a Magyar Kereskedelmi Bank vezérigazgatója búcsúztatta.
Elismerés
Magyar Népköztársasági Érdemrend (III. fokozata, 1950 és 1951), Magyar Munka Érdemrend (arany, 1951), Munka Érdemrend (1958; arany, 1965), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1961 és 1968), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Érdemrend (1970).
Állami Díj (1970).
Szerkesztés
A Magyar–Szovjet Közgazdasági Szemle szerkesztője (1949–1951), a Gazdasági Figyelő főszerkesztője (1957. márc. 7.–1957. dec. 19.). A Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának tagja (1958–1975).
A Közgazdasági Értekezések c. könyvsorozat szerkesztőbizottságának tagja (1959–1975).
Főbb művei
F. m.: A forint védelme. (Szabad Nép, 1946. júl. 25.)
A nemzetközi monopoltőke. H. L. előadása az MDP Politikai Akadémiáján, 1949. január 26-án. (Az MDP Politikai Akadémiája Előadásai. Bp., Szikra, 1949)
A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. (Szabad Nép, 1949. jan. 27.)
Munkában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. (Szabad Nép, 1949. máj. 15.)
A szocialista tábor gazdasági ereje. (Szabad Nép, 1949. júl. júl. 17.)
A gazdasági válság fejlődése a tőkés országokban. H. L. előadása az MDP Politikai Akadémiáján. (Az MDP Politikai Akadémiája Előadásai. Bp., Szikra, 1950)
A szocialista bel- és külkereskedelem. H. L. előadása az MDP Pártfőiskoláján. (Az MDP Pártfőiskolájának Előadásai. Bp., Szikra, 1950)
A Marshall-terv hatása Nyugat-Európában. H. L. előadása az MDP Politikai Akadémiáján. (Az MDP Politikai Akadémiája Előadásai. Bp., Szikra, 1952)
A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet. Többekkel. (Nemzetközi Kérdések. 81. Bp., Szikra, 1952)
A NEP és magyarországi alkalmazásának egyes kérdései. Az előadást kidolgozta az MDP Központi Előadói Irodájának Politikai Gazdaságtan Munközössége. Vezető H. L. (Az MDP Központi Előadói Iroda Előadásai. Bp. Szikra, 1952)
A szocialista iparosítás felemelt ötéves tervünkben. Az előadást kidolgozta az MDP Központi Előadói Irodájának Politikai Gazdaságtan Munközössége. Vezető H. L. (Az MDP Központi Előadói Iroda Előadásai. Bp. Szikra, 1952)
Árpolitikánk. Az előadást kidolgozta az MDP Központi Előadói Irodájának Politikai Gazdaságtan Munközössége. Vezető H. L. (Az MDP Központi Előadói Irodájának kiadványai. Bp., Szikra, 1952)
Az újratermelési ciklus alakulása a második világháború után. Az MSZMP KB mellett működő Közgazdasági Elméleti Munkaközösség ülésének vitaanyaga. Összeáll. (Bp., Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1959)
Korunk kapitalizmusa. Többekkel. (Bp., 1961)
A hidegháború gazdasági formái. Monográfia. (Bp., Kossuth Kiadó, 1964)
Közgazdaság-tudományunk helyzete és feladatai. (Közgazdasági Szemle, 1964. 2.)
Megjegyzések a gazdasági kiegyenlítődés kérdéséhez. (Közgazdasági Szemle, 1964. 7-8.)
Az állammonopolista kapitalizmus mérlege. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1965. okt. 14.; megjelent: MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Közleményei, 1966. 1-2. és Társadalmi Szemle, 1966. 2.)
A világkapitalizmus válsága. Monográfia. (Bp., Kossuth Kiadó, 1966)
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a két rendszer versenye. (Közgazdasági Szemle, 1967. 11.)
Negatív jelenségek a tőkésországok gazdaságában. (Pártélet, 1967. 3.)
A világ újrafelosztásáról. (Pártélet, 1968. 8.)
A tőkés monopóliumok fejlődésének újabb vonásai. (Pártélet, 1969. 7.)
A megváltozott világgazdaság. Monográfia. (Bp., Kossuth Kiadó, 1970)
Adalékok az 1946. évi stabilizáció történetéhez. (Szabadság, Te szülj nekem rendet! Szerk. Nagy Eta és Petrák Katalin. Bp., 1970).
F. m.: írásai a Társadalmi Szemlében: A Szovjetunió új ötéves terve. (1946. 4.)
A népi demokrácia hitelszervezetének feladatai. (1948. 6-7.)
A gazdasági válság kifejlődése a tőkés országokban. (1950. 3-4.)
A két rendszer békés versengése. (1950. 9.)
A tőkés országok a hadigazdálkodás útján. (1951. 2.)
A moszkvai nemzetközi gazdasági értekezlet. (1952. 5.)
A szocializmus gazdasági alaptörvénye. (1953. 3.)
Negyven esztendő, amely megváltoztatta a világot. (1957. 6.)
Kádár János: Szilárd népi hatalom: független Magyarország. (1959. 3.)
A túltermelési válság alakulása a tőkés országokban. (1959. 5.)
Molnár Erik: A modern kapitalizmus néhány problémája. (1959. 10.)
A szocialista országok gazdasági együttműködésének elvi kérdései. (1960. 6.)
Imperialista ellentétek a Közös Piac táján. (1960. 11.)
A szocialista országok gazdasági kiegyenlítődése és Magyarország fejlődése. (1961. 7.)
Kádár János: A szocializmus teljes győzelméért. (1962. 10.)
Társadalmunk osztálystruktúrája. (1962. 12.)
A nemzetközi kereskedelem a világgazdasági konferencia küszöbén. (1963. 11.)
Megjegyzések az európai kapitalizmus helyzetének változásairól. (1965. 10.)
A szocialista világpiacról. (1966. 11.)
A nemzetközi aranyválságról. (1968. 5.)
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok változásának gazdasági háttere. (1969. 1.)
A fejlődő országok jelene és jövője. (1969. 7-8.)
A népgazdaság infrastruktúrájának kérdéséhez. (1971. 1.)
A nyugat-európai integráció útja. (1971. 4.)
A szolgáltatásokról. (1971. 10.)
Az imperialista országok gazdaságpolitikájának alakulása. (1972. 5.).
Irodalom
Irod.: írásairól: Káplár József: H. L.: Az újratermelési ciklus alakulása a második világháború után. (Közgazdasági Szemle, 1959. 10.)
Simai Mihály: H. L.: A hidegháború gazdasági formái. (Közgazdasági Szemle, 1964. 7-8.)
Szabó József: H. L.: A hidegháború gazdasági formái. (Társadalmi Szemle, 1964. 12.)
Sipos Aladár: H. L.: A világkapitalizmus válsága. (Közgazdasági Szemle, 1966. 10.)
Simai Mihály: H. L.: A megváltozott világgazdaság. (Társadalmi Szemle, 1971. 5.)
Szántó Györgyné: H. L.: A megváltozott világgazdaság. (Közgazdasági Szemle, 1971. 5.).
Irod.: Tartalmas élet. H. L. 75 éves. (Népszabadság, 1966. aug. 31.)
Állami-díjas közgazdászok. Bognár József, Csikós-Nagy Béla, H. L. (Gazdaság. A Magyar Közgazdasági Társaság gazdaságpolitikai folyóirata, 1970. 3.)
Sőtér Edit: Forradalmár és tudós. (Népszabadság, 1971. aug. 31.)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1975. jan. 29.)
Szabó Kálmán: H. L. (Magyar Tudomány, 1975. 8-9.)
Elhunyt H. L. (Közgazdász, 1975. jan. 30.)
H. L. (Gazdaság. A Magyar Közgazdasági Társaság gazdaságpolitikai folyóirata, 1975. 1.)
H. L. (Társadalmi Szemle, 1975. 2.)
Nyilas József: H. L. (Közgazdasági Szemle, 1975. 3.)
Jász Dezső: Mi is volt a Kassai Munkás? (Népszabadság, 1977. ápr. 16.)
Petrák Katalin: H. L. (Pártélet, 1981. 7.)
Botos János: H. L.-ról, születésének 90. évfordulóján. (Népszabadság, 1981. aug. 30.)
Bárányné Szabadkai Éva: H. L. és a Kassai Munkás. (Közgazdász, 1987. márc. 26.)
Bárányné Szabadkai Éva: Emlékezés H. L.-ra. Harminc éve nevezték ki egyetemünk rektorává. (Közgazdász, 1987. szept. 10.).
Irod.: Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969)
Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerk. Vass Henrik. (Bp., 1972)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003)
Bölöny József: Magyarország kormányai. 1848–2004. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004).
neten:
Bárányné Szabadkai Éva: H. L. (Magyar közgazdászok arcképvázlatai. Szerk. Mihalik István Bp., 1991):
https://mek.oszk.hu/05400/05405/html/kozgazfirkak0006.html
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2020
