Hazay István
földmérő mérnök
Született: 1901. április 15. Budapest
Meghalt: 1995. december 23. Budapest
Család
Sz: Hazay Ödön, Mihálffy Irén.
Iskola
A József Műegyetemen mérnöki okl. (1922), műszaki doktori okl. (1934), a magyar állami földmérés felsőgeodéziai munkálatai tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1934); Budapesten földmérnöki (1927), háromszögelő-mérnöki szakvizsgát tett (1929). Az MTA tagja (l.: 1967. máj. 5.; r.: 1976. máj. 7.).
Életút
Az Állami Földmérés segédmérnöke, mérnöke (1923–1941), a Pénzügyminisztérium (PM) IX/b. Főosztály (Állami Földmérés) vezetője (c. miniszteri tanácsosi, ill. műszaki főtanácsosi rangban, 1941–1949); miniszteri osztályfőnök (1947–1949). Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal főmérnöke (1949–1953). – A József Műegyetemen és a háromszögelő-mérnöki tanfolyamon a kiegyenlítéstan és a csillagászati geodézia mb. tanára (1929–1941). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karának magántanára (1941–1951), a miskolci NME Soproni Földmérnöki Kar Geodéziai Tanszék mb. előadó tanára (1951–1953), az ÉKME Mérnöki Kar II. sz. Geodéziai, ill. Felsőgeodéziai Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1953. jan. 10.–1967); közben a Kar dékánja (1960–1964), az Egyetem rektora (1964–1967). A BME Építőmérnöki Kar Felsőgeodéziai Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1967–1972).
Vezető szerepet játszott Budapest székesfőváros háromszögelésében és részletes felmérésében. Jelentős érdemeket szerzett a magyarországi földmérnökképzés megszervezésében és irányításában. Megalkotta a mechanikai kiegyenlítés új elméletét, kidolgozta az országos felsőrendű háromszögelési hálózat kiegyenlítéséhez alkalmazott eljárást, a dominánspontok módszerét. A magyarországi viszonyokhoz alkalmazta az ún. Gauss–Krüger-vetületet és elkészítette a számításokhoz szükséges képleteket és táblázatokat, kialakította a sokszögelési csomópontrendszereket és számítási módszerüket, megvalósította nagyobb területek egységes, vetületi koordináta-rendszerben való ábrázolását.
Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Születésének 100. évfordulóján bronz mellszobrát avatták fel (a BME szoborparkjában, 2001-ben). Emlékére a Magyar Mérnöki Kamara Geodéziai és Geoinformatikai Tagozata Hazay István-díjat alapított (2010-ben).
Elismertség
Az MTA Geodéziai Tudományos Bizottsága elnöke. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet (MMÉE) Geodéziai Szakosztályának elnöke, a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület társelnöke.
Elismerés
A BME t. doktora (1975), a BME Emlékérme (1972). A MMÉE Nagy Aranyérme (1938), Kossuth-díj (a geodézia tudományos és gyakorlati fejlesztésében elért kiemelkedő eredményeiért, 1955), Lázár deák-emlékérem (1958), Fasching Antal-emlékérem (1969), MTESZ Díj (1985).
Főbb művei
F. m.: Vizsgálatok Magyarország felületéhez legjobban simuló referencia ellipszoid méreteinek és elhelyezésének meghatározására. (Bp., 1932)
Kiegyenlítő számítás a geodéziai gyakorlatban. (Bp., 1938)
Vetületek, különös tekintettel a hazai felmérésekre. (Bp., 1942; új kiad.: Tallózás a mérnöktovábbképzés klasszikus kiadványaiból. Bp., 1982)
A Gauss–Krüger- koordináták számítása. Tárczy-Hornoch Antallal. (Bp., 1951)
Földi vetületek. (Bp., 1954)
Geodéziai kézikönyv. I–III. köt. Többekkel. Szerk. (Bp., 1956–1960)
Országos felmérés. (Bp., 1959; 2. bőv. kiad. 1962)
Vetülettan. (Bp., 1964)
Kiegyenlítő számítások. (Bp., 1966; 2. kiad. 1968; angolul: 1970)
Országos felmérés és műszaki földrendezés. Szalontai Lászlóval. (Bp., 1967; 2. kiad. 1973)
Vetületek alkalmazása ellipszoidi számításokhoz. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1968. márc. 17.; megjelent: MTA Föld- és Bányászati Tudományok Osztálya Közleményei, 1968)
A vertikális kéregmozgási hálózatok kiegyenlítése a mozgásértékek változásának figyelembevételével. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1977. febr. 8.)
Nagyméret arányú felmérések (2. kiad. Bp., 1998).
Irodalom
Irod.: Biró Péter: Professor Dr. h. c. István Hazay octogenario. (Acta, Geodaetica, Geophysica et Montanistica, 1981)
Dr. h. c. dr. H. I. (Geodézia és Kartográfia, 1986)
Professor Hazay nonagenerian. (Acta Geodaetica, Geophysica et Montanistica, 1991)
Biró Péter: H. I. jelentősége a magyar földmérésben. (Geodézia és Kartográfia, 1991)
Biró Péter: H. I. (Magyar Tudomány, 1996).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
