Hegedüs László
pedagógus, református lelkész
Született: 1814. november 13. Sárospatak, Zemplén vármegye
Meghalt: 1884. február 28. Budapest
Iskola
Tanulmányait Sárospatakon kezdte, középiskoláit Sárospatakon (1829–1836), Eperjesen (1836–1837) és Poprádon végezte (1837– 1838), a berlini egyetemen bölcseletet és hittant tanult (1839–1840). Sárospatakon lelkésszé választották (1839. júl. 28.). Az MTA tagja (l.: 1860. okt. 9.).
Életút
Sárospatakon köztanító (1838–1839), berlini tanulmányai befejezése után a sárospataki gyülekezet lelkipásztora (1840–1855); közben a forradalom és szabadságharc idején lelkesítő beszédeket tartott (1848–1849), jóllehet a forradalmi eseményektől távol tartotta magát és gyülekezetét, a szabadságharc bukása után üldözéseknek volt kitéve.
Az Alsózempléni egyházmegye esperese (1855–1867; betegsége miatt lemondott: 1867). Függetlenségi Párti programmal Zemplén vármegye Óliszkai kerületének országgyűlési képviselője (1875–1884).
A magyarországi népiskolai oktatás újjászervezője (Erdélyi Jánossal, az 1850-es években): tanítóképzőt szervezett, megindította a Népiskolai Könyvtár c. sorozatot (a sorozat első kötetét maga adta ki, saját pénzén, 1853-ban). A Bach-rendszerben a református nemzeti ellenállás egyik vezetője, jelentős szerepet játszott a protestáns egyházakat szabályozni kívánó császári pátens elleni tiltakozó mozgalmakban (1858–1859). A népoktatási törvény (1868. évi XXXVIII. tc.) egyik szakértője. Számos népszerű tankönyvet, ábécés- és olvasókönyvet (8 kiadásban, egyes kiadásai 10 000 példányban!) írt és szerkesztett. Filozófiai munkáinak nagy része kéziratban maradt.
Szerkesztés
A Népiskolai Könyvtár (1853-tól) és az első sárospataki folyóirat, a Sárospataki Füzetek (Erdélyi Jánossal, Szeremley Gáborral) alapító szerkesztője (1857–1860).
Főbb művei
F. m.: Abc és elemi olvasókönyv. Népiskolák számára. (1–2. kiad. Sáros-Patak, 1853; 3. kiad. 1855; 7–8. kiad. 1863)
Elemi oktatás beszéd-, írás- és olvasásban. (Sáros-Patak, 1853)
Erkölcsi és vallásos olvasókönyv. Népiskolák számára. (Sáros-Patak, 1854)
Vezérkönyv a magyar nyelv tanításában. Tanítók számára. (Sáros-Patak, 1855; 3. kiad. 1865)
Magyar nyelvtan algymnasiumok számára. (Sáros-Patak, 1855)
Magyar nyelvtan népiskolák számára. (Sáros-Patak, 1855; 5. kiad. 1862)
Az egyházi alkotmány. – Adatok és tanok a XVII. századi magyar református egyház életéből. (Sárospataki Füzetek, 1857)
Adalék a szabad skót presbiteri egyházi alkotmány ismertetéséhez. – A protestáns egyház viszonya az államhoz. (Sárospataki Füzetek, 1858–1859)
Az érzékiség és értelem. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1861. dec. 16.; megjelent: Akadémiai Értesítő, 1861/62).
Irodalom
Irod.: Emődy Dániel: Emlékbeszéd H. L. l. tag fölött. (MTA-emlékbeszédek. Bp., 1884)
H. L. (MTA Almanach. Bp., 1884)
Kiss Áron: H. L. (Néptanítók Lapja, 1884)
Herman Ottó: H. L. (Sárospataki Lapok, 1884)
Bökényi Dániel: A magyar abc-és könyvek történeti fejlődése. (Máramarossziget, 1891)
Takács Béla: A sárospataki nyomda története. (Bp., 1978)
A magyar olvasástanítás története. Szerk. Adamikné Jászó Anna. (Bp., 1990; Osiris Tankönyvek. 2. jav. kiad. 2001).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
