Hegedüs Lóránt, magyarzsákodi
gazdaságpolitikus, író
Született: 1872. június 28. Pest
Meghalt: 1943. január 1. Budapest
Család
Sz: Hegedüs Sándor (1847–1906) politikus, közgazdász, Jókai Jolán.
Iskola
A bp.-i, a berlini és az oxfordi egyetemen tanult, a bp.-i tudományegyetemen államtudományi doktori okl. (1895), a pénzügytan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1904). Az MTA tagja (l.: 1920. máj. 5.; t.: 1934. máj. 11.; ig.: 1935. máj. 16.).
Életút
A Pénzügyminisztérium (PM) fogalmazója (1895–1898), szabadelvű párti programmal a pápai választókerület (1898–1905), munkapárti programmal a sepsiszentgyörgyi választókerület országgyűlési képviselője (1910–1918). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1904–1916), c. ny. rk. tanára (1916-tól). A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének igazgatója (1905–1912), alelnöke (1912–1913), a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ügyvezető igazgatója (1913–1919). A Tanácsköztársaság alatt a bp.-i gyűjtőfogházban raboskodott (1919). Az I. vh. után a magyar delegáció tagjaként részt vett a neuillyi béketárgyalásokon (1920). A Teleki-kormány pénzügyminisztere (1920. dec.–1921. szept.). A Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete (TÉBE) alapítója (1919-től), elnöke (1925-től). Magyar kir. titkos tanácsos (1940-től).
Közgazdászként elsősorban az Amerikába történő kivándorlás gazdasági és társadalmi okaival, ill. az I. vh. utáni magyar társadalom szociológiai problémáival foglalkozott. Aktívan részt vett az Ady Endre körüli irodalmi harcokban, a költőt védve a konzervatív támadásokkal szemben. Íróként történelmi drámák szerzője. 1930-ban 1500 pengőt adott az MTA-nak.
Elismertség
A Kisfaludy Társaság r. tagja (1920). A Felsőház örökös tagja (1927-től).
Főbb művei
F. m.: A magyar egyenes adók történeti fejlődése, jelen állása és reformja. (Bp., 1895)
A tőzsde megadóztatása. Fellner Frigyessel. (Bp., 1895)
Adóelmélet. (Bp., 1898)
A magyarok kivándorlása Amerikába. (Bp., 1899)
A szociológia sarktételei. (Bp., 1901)
A magyarság jövője a háború után. (Bp., 1916)
A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank keletkezésének és fennállásának története. (Bp., 1917; németül is)
Magyarország megcsonkítása: Európa veszedelme. (Bp., 1919)
A kommunizmus hatása a magyar pénzügyekre és hiteléletre. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1920. nov. 2.)
A magyar éjszaka. (Bp., 1920)
Lesz-e béke? (Bp., 1920)
A halhatatlanok útja. Esszék. (Bp., 1926)
Mikor a háború meghal. Reg. (Bp., 1926)
Kossuth. Dráma. (Bp., 1927)
Glória. Reg. (Bp., 1932)
Az adótan társadalmi elmélete. (Bp., 1935)
Kossuth Lajos, a legendák hőse. (Bp., 1935)
Két Andrássy és két Tisza. (Bp., 1937)
Gazdasági élet (A mai világ képe. III. köt. Bp., 1938)
Görgey. Dráma. (Bp., 1938)
Ady és Tisza. (Bp., 1940)
Széchenyi, Kossuth, Tisza. (Bp., 1941).
Irodalom
Irod.: Schöpflin Aladár: H. L. (Magyar Csillag, 1943)
Szladits Károly–Judik József–Szabó Richárd: H. L. emlékezete. Életrajz és művei bibliográfiája. (Bp., 1944)
Bóka László: H. L. (B. L.: Arcképvázlatok és tanulmányok. Bp., 1962)
Berend T. Iván–Ránki György: Infláció és elzárkózási irányzatok Magyarországon az első világháború után. 1921–1924. (Századok, 1964)
Sárközi Zoltán: H. L. (Századok, 1996).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
