Heinrich Gusztáv
irodalomtörténész, germanista
Született: 1845. március 17. Pest
Meghalt: 1922. november 7. Budapest
Család
Sz: Heinrich János dunagőzhajó-társasági hivatalnok, Fleischer Erzsébet.
Iskola
Középiskoláit Pesten, az evangélikus, a kegyesrendi és a királyi katolikus gimnáziumban végezte. A lipcsei (1863–1864), a bécsi (1865–1866), a pesti tudományegyetemen tanult (1866–1867); a pesti tudományegyetemen bölcsésztudori okl. (1867), történelem–földrajz–német szakos tanári okl. (1871), a német irodalom tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1871). Az MTA tagja (l.: 1880. máj. 20.; r.: 1892. máj. 5.).
Életút
Pesten gimnáziumi r. tanár (1867–1875), a középiskolai tanárképző intézet r. tanára és ügyvezető igazgatója (1896–1899), kinevezett igazgatója (1899–1906). A pesti, ill. a bp.-i tudományegyetem magántanára (1871–1875), a német irodalom ny. rk. (1875–1878), ny. r. tanára (1878–1905); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1886–1888), dékánhelyettese (1888–1893), az egyetem rektora (1893–1894).
A Főrendiház örökös tagja (1910). Az Országos Közoktatási Tanács ügyvezető alelnöke (1891–1894).
A magyarországi tudományos germanisztika megteremtője az összehasonlító irodalomtörténeti kutatások kezdeményezője. Elsőként honosította meg Magyarországon a modern német irodalomtudomány módszereit alkalmazó filológiai kutatást. Számos középiskolai német tankönyvet és irodalmi szöveggyűjteményt írt és szerkesztett. Mintaszerű szövegkiadásokat készített.
Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Az MTA I. Osztályának elnöke (1901. máj. 7.–1905. márc. 27.), az MTA főtitkára (1905. márc. 27.–1920. dec. 20.).
Elismertség
A Kisfaludy Társaság r. tagja (1882). A Magyar Paedagogiai Társaság elnöke (1892–1904), t. elnöke (1904-től). A Budapesti Philologiai Társaság elnöke (1902-től).
Szerkesztés
A Tanügyi Füzetek (Császár Károllyal, 1868–1869), a Magyar Tanügy (Kármán Mórral, 1872–1876), az Egyetemes Philologiai Közlöny (Ponori Thewrewk Emillel, 1877–1891), az Ungarische Revue (Hunfalvy Pállal, 1883–1891), az Akadémiai Értesítő (1905– 1920), az Ungarische Rundschau szerkesztője (1912-től). A Régi Magyar Könyvtár (1897-től) és az Olcsó Könyvtár c. könyvsorozatok szerkesztője (1909-től).
Főbb művei
F. m.: Deutsche Verslehre. (Pest, 1869; 3. jav. kiad. Bp., 1911)
Bánk bán a német költészetben. (Bp., 1879)
Etzelburg és a magyar hún-monda. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1881. okt. 24.; megjelent: Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 10. köt. 2. Bp., 1882)
Kudrun. A monda és az eposz. (Bp., 1885)
A német irodalom rövid története. I–II. köt. (Bp., 1886– 1889; 2. átd. kiad. 1922)
Goethe Faustja. Tanulmányok. Boyesen, H.-val. (Bp., 1888)
Az Edda eredete. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1892. nov. 21.; megjelent: Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 10. köt. 2. Bp., 1893; kivonatosan: Budapesti Szemle, 1893)
Ossian. (Bp., 1903)
Egyetemes irodalomtörténet. Többekkel. Szerk. I–IV. köt. (Bp., 1903–1911)
Magyar elemek a német költészetben. (Bp., 1909)
Faust. Irodalomtörténeti cikkek. (Bp., 1914)
A német végzet-dráma. (Bp., 1917)
A Don Juan-monda (2. bőv. kiad. Bp., 1917)
A bolygó zsidó mondája. (2. bőv. kiad. Bp., 1920).
Irodalom
Irod.: Philologiai dolgozatok a magyar–német érintkezésekről. H. G. Emlékkönyv. Szerk. Gragger Róbert. (Bp., 1912)
Bleyer Jakab: H. G. (Budapesti Szemle, 1922)
Gyulai Ágost: H. G. (Magyar Élet, 1922)
Petz Gedeon: H. G. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1922)
Schöpflin Aladár: H. G. (Nyugat, 1922)
Pintér Jenő: H. G. emlékezete. (Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1922–1923)
Császár Elemér: H. G. és a magyar irodalom. (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1923)
Gragger Róbert: Gustav Heinrich. (Ungarische Jahrbücher, 1923)
Németh G. Béla: A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában. (Bp., 1981).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
