Heller Farkas
közgazdász
Született: 1877. május 9. Budapest
Meghalt: 1955. szeptember 29. Budapest
Család
Sz: Heller Ágost (1843–1902) fizikatörténész, az MTA tagja, Bolberitz Georgina. Testvére: Heller Erik (1880–1958) jogász, az MTA tagja.
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen államtudományi doktori okl. (1900), a vámpolitika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1907). Az MTA tagja (l.: 1921. máj. 8.; r.: 1934. máj. 11.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
Életút
A budapesti kereskedelmi és iparkamara fogalmazója (1898–1901), a Földmívelésügyi Minisztérium (FM) segédfogalmazója (1901– 1907), fogalmazója (1907–1910), miniszteri titkára (1910–1914). A József Műegyetem, ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Közgazdaság-tudományi Kara magántanára (1907–1914), a bp.-i tudományegyetemi közgazdaság-tudományi karon a gazdaság- és szociálpolitika ny. rk. (1914–1917), a nemzetgazdaságtan és pénzügytan ny. r tanára (1917–1948). A Közgazdasági Osztály (1921–1923 és 1925–1927), a JNMGE Gépészmérnöki Osztálya (1927–1929), Közgazdaság-tudományi Kara dékánja (1934–1935), a JNMGE rektora (1945–1946).
A Keresztény Szociális Gazdasági Párt alelnöke (1919–1921). A Törvényes Munkavédelem magyarországi Egyesületének ügyvezető alelnöke (1924-től), a Kartellbizottság alelnöke (1933–1937), elnöke (1937–1944).
A magyar közgazdaság-tudomány nemzetközileg is elismert, korszakos jelentőségű művelője. Alapvetően új megállapításokat tett a közgazdasági elméletek fejlődése, az elméleti és alkalmazott közgazdaságtan, a gazdaságpolitika és a pénzügytan szinte minden területén. Az ökonometriai és árelmélettel kapcsolatos kutatások iskolateremtő személyisége.
Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Tiszteletére a Pénzügyminisztérium (PM) Heller Farkas-díjat alapított. Róla nevezték el a Budapesti Corvinus Egyetem Heller Farkas Szakkollégiumát (1996-ban) és a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Heller Farkas Turisztikai és Gazdasági Karát (2001-ben).
Elismertség
Az MTA Nemzetgazdasági Bizottsága (1934–1945), majd II. Osztálya elnöke (1948. jan. 12.–1949. okt. 31.). A Szent István Akadémia tagja (r.: 1920). A Magyar Társadalomtudományi Egyesület titkára (1911-től). A Magyar Társadalomtudományi Társaság elnöke (1933-tól), t. tagja (1939-től). A Magyar Közgazdasági Társaság (1926–1951), az Országos Ösztöndíjtanács és az Árvizsgáló Bizottság alelnöke (1936–1944).
Elismerés
Corvin-koszorú (1930).
Szerkesztés
A Magyar Társadalomtudományi Szemle társszerkesztője (1908–1914), szerkesztője (1914–1918), a Közgazdasági Szemle szerkesztője (1925–1949). Az Értekezések a nemzetgazdaságtan és statisztika köréből sorozatszerkesztője (1935–1944).
Főbb művei
F. m.: A határhaszon elmélete. (Bp., 1904)
A társadalmi gazdaságtan tudományának feladatai a gyakorlati kérdésekkel szemben. (Bp., 1904; hasonmás kiad. Békéscsaba, 1988)
A határhaszonelmélet bírálata. (Közgazdasági Szemle, 1906)
A socialpolitika és a felsőosztályok. (Bp., 1911)
Közgazdaságtan. I–II. köt. (Bp., 1919–1920; I. köt. 5. teljesen átd. kiad. 1943; hasonmás kiad. 1988; II. köt. 4. teljesen átd. kiad. 1947; hasonmás kiad. 1988)
A társadalmi kérdés megoldásának útjai. (Bp., 1920)
Valutapolitika. (Bp., 1920)
Szociálpolitika. (Bp., 1920)
Pénzügytan. 1. köt. (Bp., 1921; 2. átd. kiad. 1943)
Die Entwicklung der Grundprobleme der volkswirtschaftlichen Theorie. (Leipzig, 1921; 4. átd. kiad. 1931)
A nemzetközi munkásvédelem. (Bp., 1921)
Pénzügyi politika. (Bp., 1921)
Vámpolitika. (Bp., 1922)
Magyarország szociálpolitikája. (Bp., 1923)
A háború és a közgazdaságtan elmélete. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1922. máj. 2.; megjelent: Közgazdasági Szemle, 1923)
Nationalökonomie. Theorie und Geschichte. (Halberstadt, 1925; 4. átd. kiad. 1933)
Theoretische Volkswirtschaftslehre. I. köt. (Leipzig, 1927)
Ethikai tudomány-e a közgazdaságtan? (Bp., 1927)
Konjunktúraelmélet és konjunktúrakutatás. (Tanulmányok a konjunktúrakutatásról. Bp., 1928)
A Magyar Tudományos Akadémia és a közgazdasági tudományok. (Bp., 1930)
Korunk gazdasági bajai és a közgazdasági tudomány. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1936. ápr. 6.; megjelent: Értekezések a nemzetgazdaságtan és statisztika köréből. I. köt. 3. Bp., 1937)
Közgazdasági lexikon. (Bp., 1937; spanyolul: Barcelona, 1937; 3. kiad. 1965)
Üzleti szellem és közérdek. (Bp., 1943; új kiad. Tallózás a mérnök továbbképzés klasszikus kiadványaiból címmel. Bp., 1982)
A közgazdasági elmélet története. (Bp., 1943)
Nemzetközi valutatervek. (Bp., 1946).
Irodalom
Irod.: Surányi-Unger Tivadar: H. F. gazdaságtudományi rendszere. (Miskolci Jogászélet, 1928)
Surányi-Unger Tivadar: Balás Károly és H. F. (Társadalomtudomány, 1937)
Ünnepi dolgozatok Balás Károly és H. F. születésének 60. évfordulója alkalmából. Szerk. Laky Dezső, Surányi-Unger Tivadar. (Bp., 1937)
Oroszi Sándor: H. F. és iskolájának árelmélete mai érték- és árelméletünk tükrében. (Tájékoztató, 1984)
Oroszi Sándor–Sipos Béla: H. F. közgazdasági iskolájáról a statisztikus szemléletében. (Statisztikai Szemle, 1985)
Sipos Béla: H. F. Monográfia és bibl. is. (Bp., 1990)
Magyar közgazdászok arcképvázlatai. Szerk. Mihalik István. (Bp., 1991)
Mátyás Antal: H. F., az iskolát teremtő közgazdász. (Közgazdasági Szemle, 1993)
Mátyás Antal: H. F. (Magyar közgazdászok a két világháború között. Bp., 1994)
Mátyás Antal: Adalék H. F. elméleti munkásságához. (Közgazdasági Szemle, 1998)
Hetényi István: Emlékek H. F. professzorról. (Közgazdasági Szemle, 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
