Főbb művei

F. m.: A magyar drámáért. Tanulmányok. (Bp., 1955)
A dramaturgiai tudatosság és színi kultúránk. (Társadalmi Szemle, 1956)
A népi esztétika fogalma az 1849 előtti Aranynál. (Filozófiai Évkönyv, 1956)
Arany János esztétikája. Az Elveszett alkotmánytól a Buda haláláig. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1956)
Az emberi szellem felháborodása. (Magyar Tudomány, 1956)
Hegeli gondolat a magyar forradalmi demokraták világnézetében. (Hegel-emlékkönyv. Szerk. Szigeti József. Bp., 1957)
A kommentátor és Arany Jánosa. (Irodalomtörténet, 1958)
A filmburleszk új útjai. – A filmszínész művészi munkájáról. (Filmvilág, 1960)
A világkatarzis drámai tükre. (Kortárs, 1960)
A filmképek hatásának lélektana. (Filmvilág, 1961)
Filmesztétikai tanulmányok. Almási Miklóssal, Gyertyán Ervinnel. (Filmművészeti Könyvtár. 5. Bp., 1961)
Ifjúság és pátosz. (Kortárs, 1962)
A hamis tudat haláltánca. – Giccsvers és József Attila. – A gyengeség, vagy a helytállás művészete. – A korai magyar egzisztencializmus és a Boldogtalanok. (Kortárs, 1963)
A művészi egyetemességről. (Valóság, 1963)
Oidipusz király. (Világosság, 1963)
A hangerő önvezérlése szokatlan körülmények között. Fónagy Ivánnal. (Magyar Nyelv, 1963)
Shakespeare a zenéről. (Muzsika, 1963)
A művészet szabadságharcának kezdetei. Képzőművészet és vallás az olasz reneszánszban. (Világosság, 1964)
Danton és Robespierre. – Marxizmus – Marx nélkül? (Kortárs, 1964)
Freud és a művészet. (Kritika, 1964. 12.)
Siegmund Freud, avagy a pszichológia kalandja. Monográfia és benyújtott doktori értek. is. (Bp., 1964)
A modern elidegenedés és a kultúra. (Kritika, 1965. 8.)
A teremtésmítosz Rafael freskóin. (Világosság, 1965)
Napirenden a századforduló. – Thomas Mann. (Kortárs, 1965)
Realizmus és filmművészet. (Filmvilág, 1965)
Az eltűnt idő keresése. (Magyar Filozófiai Szemle, 1966)
A fasiszta mítosz kialakulása. 1–2. – A Prométheusz-mítosz a felvilágosodásban. – A drámaiság és az egyén újrateremtése. (Világosság, 1966)
Anna Seghers. (A német irodalom a XX. században. Szerk. Vajda György Mihály. Bp., 1966)
Az avantgardizmus történelmi megítéléséhez. (Valóság, 1966)
Korunk világnézeti kérdései. – Keynes és a történelem. (Kortárs, 1966)
A komikumról. (Filmkultúra, 1966)
A modern színpad. (Színházi tanulmányok. 15. Bp., 1966)
A polgári dekadencia problémái. Monográfia. (Bp., 1967)
Lukács György fejlődése „A regény elméletétől” a realizmus elméletéig. („Jöjj el szabadság!” Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. 2. Bp., 1967)
A reakciós vezérmítosz. (Világosság, 1967)
Portrék a filmművészet nagyjairól. (Filmkultúra, 1967)
A parabola és korlátai. (Kortárs, 1967)
Vászon és függöny. Tanulmányok. (Elvek és utak. Bp., 1967)
A történelem útelágazásain. Lenin történelemfelfogása az októberi forradalom időszakában. (Világosság, 1968)
A filmkritika kérdőjelei. (Filmvilág, 1968)
Lukács György: Az esztétikum sajátossága. (Társadalmi Szemle, 1968)
A filmelmélet építőművésze. Szergej Mihajlovics Eizenstein. (Filmkultúra, 1968)
Freudtól az újfreudizmusig. (Korunk, 1968)
Kant teleológiája. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1968; németül: Bp., 1972)
Szent Iván éjjelén. Tanulmányok, esszék. (Bp., 1969)
Irányzatok szimbiózisa. (Kortárs, 1969)
Honnan árad a fény? Rembrandt halálának 300. évfordulójára. (Világosság, 1969)
Lenin: Az ösztönösség és a tudatosság filozófiai összefüggéseiről. – Theseus menyegzője. Shakespeare és a mítosz. (Világosság, 1970)
Lenin és a művészeti irányzatok. – Friedrich Engels mementója. (Társadalmi Szemle, 1970)
A szocialista kultúra problémái. Monográfia. (Bp., 1970)
A holtpont játékai. Elidegenülés és modern művészet. – Reneszánsz és ellenreneszánsz. Albrecht Dürer emlékére. – Gramsci: Filozófiai írások. (Világosság, 1971)
A giccs. Kismonográfia. (Esztétikai kiskönyvtár. Bp., 1971; románul: Bucuresti, 1973)
Az érdekes és az érdektelen a riportfilmben. (Filmvilág, 1972)
Illés Endre dramaturgiájáról. (Kortárs, 1972)
Szorongás és tragikum. Sören Kierkegaard tragikumelmélete. – Találkozások a lehetőségekkel. A fiatal Lukács drámaelméletéhez. (Világosság, 1972)
A személyiség nyomában. Drámai kalauz, esszék. (Elvek és utak. Bp., 1972)
Modernizálás vagy társadalmi haladás? – Fogyasztói társadalom és értékpusztulás. (Társadalmi Szemle, 1973)
Széljegyzetek a család és a partikularitás kérdéséhez. (Világosság, 1973)
A kritika profilja. (Társadalmi Szemle, 1973)
A szfinx rejtvénye. Tanulmányok. (Bp., 1973)
Az önironikus művészet. A filmszínészet specifikumairól. (Filmkultúra, 1974)
Művészet és ideológia. (Társadalmi Szemle, 1974)
Madách és a német filozófia. (Világosság, 1974)
A mai kultúra problémái. Kapitalista kultúra – szocialista kultúra. Monográfia. (Bp., 1974)
Lukács György gondolatvilága. Tanulmány a XX. század emberi lehetőségeiről. (Elvek és utak. Bp., 1974; németül: Bp., 1978)
Lukács György és a magyar film. (Filmvilág, 1975)
Lukács György gondolatainak aktualitásáról. (Világosság, 1975)
Megjegyzések a hangjátékról. (Rádió és Televízió Szemle, 1975)
A kultúra a kapitalizmusban. (Literatura, 1976)
A kultúra, a művészet és a szabadidő egysége. – A mai polgári válságtudat művészi tükröződéséhez. (Társadalmi Szemle, 1976)
Fábri Zoltán: Az ötödik pecsét. – A dokumentumfilm és a társadalmi valóság. (Filmvilág, 1976)
Televízió, esztétika, kultúra. (Esztétikai kiskönyvtár. Bp., 1976)
Évadok tanúsága. A modern dramaturgia fogalmához. Tanulmányok. (Bp., 1976)
A „kellés” – Sollen – kategóriája a klasszikus német filozófiában. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1976. okt. 12.; megjelent: Egy kategória módosulása. A Sollen a klasszikus német filozófiában. Valóság, 1976)
Szemléleti és stílustörekvések a mai magyar drámában. (Alföld, 1977)
A művészet szabadságharcáról. (Világosság, 1977)
Lukács György: Lenin. (Kortárs, 1977)
Shakespeare filmen és képernyőn. (Filmvilág, 1978)
A marxizmus és a tudomány viszonya. (Magyar Tudomány, 1978)
Dialektika és tudományfejlődés. Fichte és Schelling. (Valóság, 1978)
A gondolat hatalma. Monográfia. (Bp., 1978)
A marxista filozófia emberkoncepciója. (Filozófia – ember – szaktudományok. A marxista filozófia emberkoncepciója és a szaktudományok mai eredményei. Bp., 1979)
Epikureizmus. – Egyén és társadalom. – A Machiavelli-rejtély. – Mi a televíziójáték? (Kortárs, 1979)
Egy pályakezdő a kinyilatkoztatás kritikája jegyében. Adalékok Fichte valláselméletéhez. – Marx Arisztotelész-képéről. – Gondolatok a Pán haláláról. (Világosság, 1979)
A Tanácsköztársaság előkészítése. Lukács és köre. (Literatura, 1979)
Teleológia és történetiség. Fichte tudománytana és Schelling transzcendentálfilozófiája. Monográfia. (Bp., 1979)
Aesculapius igazsága. – Még egyszer a demokratizmusról. A demokratizmus: történelmi probléma. – Népfront és irodalompolitika. (Kortárs, 1980)
Film, szórakoztatás, tömegsiker. Akadályok a szórakoztató film útján. (Filmvilág, 1980)
Szcientizmus a hetvenes években. – Kézművesség, eredeti felhalmozás, kapitalizálódás. (Világosság, 1980)
A hetvenes évek irracionalizmusáról. (Valóság, 1980)
A televízió társadalmi helye. (Jel–Kép, 1980)
József Attila korának filozófiája. („A lét dadog, csak a törvény a tiszta beszéd.” Az ELTE József Attila emlékezésére összehívott tanácskozásán elhangzott előadások anyaga. Bp., 1980)
A munka jellemzése a hegeli filozófiában. Hegel halálának 150. évfordulójára. – A művészet demokratizmusa. (Világosság, 1981)
A kritika misztifikációja és a misztifikáció kritikája. (A művészetkritikáról. Szerk. Nyerges András. Bp., 1981)
Volt-e baloldali szellemtörténet? – Prométheusz és a többiek. (Kortárs, 1981)
Az elveszett történelem. Cervantes és Don Quijote. (Valóság, 1981)
Válságok és változások. Aktuális gondolatok. (Én és a világ. Bp., 1981)
A „szélkakas költő” elvei. Balázs Béla naplójáról. – Felelősség és politika. Kádár János könyvéről. (Kortárs, 1982)
Mintha pásztortűz ég. 100 éve halt meg Arany János. – A szerelem ontológiai helye. – Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival. 1906. szept.-ben – 75 éve – kezdte közölni a Vasárnapi Ujság a regényt. (Világosság, 1982)
A szkepszistől a szatírjátékig. (Nagyvilág, 1982)
Ideológia és kultúra a hetvenes években. (Bp., 1982)
Az értelemig és tovább! A filozófia nagy problémái. (Az én világom. Bp., 1982)
Ideológia és kultúra a hetvenes években. Monográfia. (Bp., 1982)
Kultúra és személyiség. Ill. Hegedűs István. (Iránytű. Bp., 1982)
Freud, az esszéista. (Freud, Siegmund: Esszék. Bp., 1982; 2. kiad. 1995)
A feltámadt eposz. (Nagyvilág, 1983)
On the Aesthetic Revelance of Philosophical Categories, Content and Form. Essence and Phenomenon. (Acta Litteraria, 1983)
„Rólunk szól a mese…” Marx halálának 100. évfordulójára. (Magyar Tudomány, 1983)
Poeta doctus pacis. Babits Mihály emlékére. (Világosság, 1983)
A tudomány Prométheusza. Karl Marx halálának 100. évfordulójára. – A gyávaság anatómiája. Sarkadi Imre: A gyáva. (Kortárs, 1983)
Veszélyes viszonyok. Esszék. (Bp., 1983)
Irányok és áramlatok a magyar filozófiai gondolkodásban a két világháború között. (A magyar filozófiai gondolkodás a két világháború között. Bp., 1983)
A humor tanúsága. – Az elvontság visszaüt. (Palócföld, 1984)
Orwell 1984-e – 1984-ben. (Magyar Tudomány, 1984)
Az elméleti vita feltételei. A messianisztikus marxizmus, avagy az ún. nyugati marxizmus. – A béke gondolata a klasszikus német filozófiában. (Világosság, 1984)
A szocialista kultúra nemzeti jellege és nemzetközi összefüggései. (Bp., 1984)
A kíváncsiság dicsérete. (Az én világom. Bp., 1985)
Lukács György hazatérése. 1945–1953. (Világosság, 1985)
Lukács György élete. Életrajzi monográfia. (Bp., 1985; németül: Bp., 1986)
Probleme der heutigen Kultur. Monográfia. (Bp., 1985)
A reális tudat és a hamis tudat értékrendjei. (Társadalomtudományi Közlemények, 1986)
A hitvitától a drámáig. Tanulmányok, esszék, kritikák. (Bp., 1986)
Marx és a mai világ. (Marx-tanulmányok. Szerk. Vadász Ferenc. Bp., 1986)
György Lukács’s Career from the Theory of the Novel to the Theory of the Realism. (Hungarian Studies on György Lukács. Bp., 1993)
szerk.: Gyulai Pál válogatott művei. I–II. köt. Sajtó alá rend. és a bevezető tanulmányt írta. (Magyar Klasszikusok. Bp., 1956)
Werfel, Franz: A kispolgár halála. Ford. Klopstock Gizella, ill. Szász Endre. Az utószót írta H. I. (Bp., 1964)
Styron, William: Házam lángra gyullad. Reg. Ford. Bartos Tibor, az utószót írta H. I. (5 világrész könyvei. Bp., 1966)
Kant, Immanuel: Az ítélőerő kritikája. Ford., a bevezető tanulmányt írta. (Filozófiai írók tára. 29. Bp., 1966; 2. kiad. 1979)
Madách Imre: Az ember tragédiája. Az utószót írta. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1967)
Alexander Bernát: A művészet. Vál. tanulmányok. Vál. Szemere Samu, az utószót írta H. I. (Bp., 1969)
Jones, Ernest: Sigmund Freud élete és munkássága. Ford. Félix Pál. Az utószót írta. (Bp., 1973)
Üzenet az iskolának. Költők, írók, filozófusok írásai a nevelésről. Szerk. (Bp., 1973)
Kant, Immanuel: A vallás a puszta ész határán belül és más írások. Ford. Vidrányi Katalin. Vál., a bevezetést írta. (Gondolkodók. Bp., 1974; 2. jav. kiad. 1980)
Fourier: A négy mozgás és az általános rendeltetések elmélete. Ford. Lázár Guy. Az utószót írta. (Etikai gondolkodók. Bp., 1977)
Tjaden, Karl Hermann: Szociális rendszer és szociális változás. A két fogalom jelentésének és történetének kutatása. Ford. Józsa Péter. Az utószót írta. (Bp., 1977)
A magyar marxista filozófia a két világháború között. Vál. és szerk. Nyíri Kristóf. A bevezetést írta. (Bp., 1979)
Marx: A filozófia történetéről. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1985)
Freud, Siegmund: Álomfejtés. Ford. Hollós István. Az utószót írta. (Bp., 1985; 2. kiad. 1993; 3. kiad. 1996; 4. kiad. 2000; 5. kiad. 2003).

Irodalom

Irod.: Erőss László: H. I.: Sigmund Freud. (Kortárs, 1965)
Fülöp László: H. I.: A polgári dekadencia problémái. (Alföld, 1967)
Dersi Tamás: H. I.: Szent Iván éjjelén. (Irodalomtörténet, 1970)
Kolosi Tamás: H. I.: Szent Iván éjjelén. (Társadalmi Szemle, 1970)
Fábri Anna: H. I.: Szent Iván éjjelén. (Kortárs, 1970)
Sziklai László: H. I.: A szocialista kultúra problémái. (Magyar Pedagógia, 1971)
Mészáros Vilma, B.: H. I.: A mai kultúra problémái. (Társadalmi Szemle, 1975)
Kiss Endre: H. I.: A gondolat hatalma. (Társadalmi Szemle, 1980)
SZOT-díjasok. Szerk. Kulcsár Ödön. (Bp., 1981)
Zrinszky László: H. I.: Ideológia és kultúra a hetvenes években. (Pedagógiai Szemle, 1983)
Besenyi Sándor: H. I.: Ideológia és kultúra a hetvenes években. (Társadalmi Szemle, 1983)
Bécsy Tamás: „…perspektívánk ‘ha–akkor’ jellegű.” H. I.: Ideológia és kultúra a hetvenes években c. könyvéről. (Irodalomtörténet, 1983)
Lukács Antal: Filozófiai gondjaink az ezredforduló küszöbén. Műhelybeszélgetés H. I. akadémikussal. (Magyar Nemzet, 1981. jún. 14.)
Csulák Mihály: A világszemlélet váljon személyes üggyé. (Ember és műveltség. Beszélgetések a közművelődésről. Szerk. Győri György. Bp., 1976)
Elhunyt H. I. (Magyar Nemzet, 1986. szept. 15.)
H. I. (Világosság, 1986)
Kelemen János: Búcsú H. I.-tól. (Filozófiai Figyelő, 1986), Ancsel Éva: H. I. (Magyar Tudomány, 1987)
Szerdahelyi István: H. I. és a broadcasting–webcasting pszichonarratívájának fala. (Ezredvég, 2005)