Hirschler Ignác
orvos, szemész, sebész
Született: 1823. március 3. Pozsony
Meghalt: 1891. november 11. Budapest
Család
Zsidó családból származott. Sz: Hirschler Márk posztónagykereskedő. Tizenegyen voltak testvérek. Gyermekkorát Pozsonyban töltötte, családja 1833-ban költözött Pestre. 1856-tól nős, leánya: Hirschler Terézia. Unokaöccse: Stein Aurél (1862–1943) orientalista, régész, geográfus.
Iskola
Középiskoláit Pozsonyban és Pesten, egyetemi tanulmányait Bécsben végezte, a bécsi tudományegyetemen orvostudori okl. szerzett (1840), a pesti tudományegyetemen magántanári habilitációját elutasították (az izraelita felekezethez való tartozása miatt, 1851- ben). Az MTA tagja (l.: 1869. ápr. 14.).
Életút
Tanulmányai befejezése után a bécsi Szemklinikán, a magyar származású Anton von Rosas (= Rózsás Antal) tanársegéde (1840– 1842), majd a párizsi egyetemen Louis A. Desmares asszisztense, ill. Gruby Dávid szövettani laboratóriumában a mikroszkopikus módszereket tanulmányozta (1842–1850). Hazatérése után Pesten magángyakorlatot folytatott (1850–1859), a pesti, ill. bp.-i Szegénygyermek Kórház és a Szent Rókus Kórház Szemészeti Osztályának vezetője (1859–1881).
A magyarországi zsidóság politikai, társadalmi és kulturális egyenjogúsításának egyik első kezdeményezője, a zsidóság egyik első, nagyhatású világi vezetője. A Pesti Izraelita Hitközség elnökeként (1861-től) jelentős szerepet játszott a hitközség autonómiájának visszaállításában, új alapszabályainak kidolgozásában és elfogadásában. Kezdeményezte a hitszónoki állás betöltését, amelyre Kohn Sámuelt nyerte meg (1866-ban). Több izraelita egyesületet és ösztöndíjegyletet, kulturális és szociális intézményeket alapított. Az országos zsidó kongresszus (= I. Izraelita Egyetemes Gyűlés) elnöke (1868–1869; a hitfelekezet kettéválásakor a neológ irányzat vezetője lett). – Budapesten hunyt el, a Salgótarjáni úti izraelita temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította. Tiszteletére az Országos Szemészeti Intézet Hirschler Ignác- emlékérmet alapított. Meghatározó szerepet játszott Stein Aurél taníttatásában: a Stein-családdal kapcsolatos levelezését az MTA Kézirattára és a Stein Aurél-hagyaték őrzi (egy része megjelent, 1970-ben). Arany János szembetegségével kapcsolatos levelei az Irodalomtörténeti Közleményekben jelentek meg (Scheiber Sándor közlésében, 1962-ben).
A szemészeti műtéttan valamennyi területén jelentőset alkotott. Különösen értékesek hályogműtétei, valamint a kötőhártyalob, a szaruhártya-megbetegedések, valamint a szemészeti daganatok műtéti megoldásai. Vizsgálta az alkohol és egyéb bódító szereknek, ill. a dohányzásnak hatását a látásélességre, a nemi betegségek szemészeti összefüggéseit, továbbá a színvakság és a kancsalság különböző jellegzetességeit. ő mentette meg a fiatal Munkácsy Mihály szemevilágát, majd hosszabb ideig Arany János kezelőorvosa volt. A sors iróniája, hogy élete végén szürkehályog-betegség következtében megvakult, s a sikeres műtét után is csak részlegesen nyerte vissza látását.
Elismertség
A Magyar Orvosegyesület igazgatótanácsának tagja (1856–1880) és elnöke (1874–1880), tb. tagja (1881–1891). Az Országos Közegészségügyi Tanács tagja (1868-tól). A Főrendiház tagja (1885-től).
Szerkesztés
Az Orvosi Hetilap Szemészet c. mellékletének szerkesztője (1864–1880). Magyar nyelvű tudományos dolgozatai a fentin kívül még elsősorban a Gyógyászatban (1863-tól), az Akadémiai Értesítőben (1870–1874), a Néptanítók Lapjában (1871–1874) és a Természettudományi Közlönyben jelentek meg (1872–1873).
Főbb művei
F. m.: Cysticercus cellulosa a szem mellső csarnokában. – Üveghályog műtéte. (Orvosi Hetilap, 1857)
A takáros szemlob fölismerése és gyógyítása. (Orvosi Hetilap, 1858)
A járványszerű hártyás köthártyalobról. (Orvosi Hetilap, 1859)
A szembetegek arczismetanához. A szaruhártya fölhasítása, sebészi hályog-glaucoma-féle tünemények. (Orvosi Hetilap, 1860)
Vasszálka betolakodása a mellső szemcsarnokba. – Lőkupaktöredék a mellső szemcsarnokban. (Orvosi Hetilap, 1861)
Másodlagos üveghályog-tünemények szaruhártyasipoly után. (Orvosi Hetilap, 1862)
Egyszerű, hurutos, köthártyalob-járvány 1863-ban. – Az újszülöttek genytakára. – A rokonszenvi szemlobról. – A szarucsap műtétének új modora. (Szemészet, 1864)
Szemüvegbeni csúzos csonthártyalob idegdomcsa. – Kötőhártya alatti sejtszövetdag a bal szemtekén. – Bujasenyv a garatban. (Szemészet, 1865)
A látzavar, mint a szembetegségek egyik tünete. Reczeg- és látidegsorvadás festeny elfajulással, mint öröklött baj egy család négy nemzedékénél. (Szemészet, 1866)
Behandlung der Conjunctivitis diphteritica mit Einreibungen von Quecksilbersalbe. (Ungarische Medizinische-Chirurgische Presse, 1866)
A szemészeti gyakorlatban jelenleg leginkább használt gyógyszerek és gyógyeljárások. – Új módosítás a lencse kivételére a vonalmetszésnél. (Szemészet, 1867)
Das secundär- syphilitische Geschwür des Augenlides. (Ungarische Medizinische-Chirurgische Presse, 1867)
Graefe Albert: A nyomkötésről. Az előszót írta. (Buda, 1869)
Tapasztalataim a szeszes italokkal, valamint a dohánnyal való visszaélésekről, mint a láttompulat okáról. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1870. febr. 7.; megjelent: Értekezések a természettudományok köréből. 2. köt. 3. Pest, 1870; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1870; németül: Wien, 1870)
Megemlékezés Graefe Albrechtről. Felolvasta a budapesti orvosegylet 1870. okt. 14. tartott évi nagygyűlésében (Szemészet, 1870)
A tanuló ifjúságnál előforduló rövid látásról és ennek okairól. (Néptanítók Lapja, 1871)
Néhány adat az érhártya új képleteinek felismeréséhez. (Szemészet, 1872)
Adat a szaruhártya gyurmájába lerakodott festanyag ismeretéhez. (Értekezések a természettudományok köréből. 3. köt. 4. Pest, 1872)
A festanyagos rakodmányokról a szem porczhártyájában. (Akadémiai Értesítő, 1872)
Néhány élet-láttani törvény gyakorlati alkalmazása. 2 ábrával. (Természettudományi Közlöny, 1872)
A rövid látásról. 9 ábrával. (Természettudományi Közlöny, 1873)
Czermák N. János. (Szemészet, 1873)
A magzati látóhártyának fennmaradásáról. (Akadémiai Értesítő, 1874)
Adatok a látóhártyamaradvány kórokai ismeretéhez. (Értekezések a természettudományok köréből. 5. köt. 8. Pest, 1874)
Zur Casuistik der Anaesthesie und Hyporaesthesie der Netzhaut. (Wiener Medizinischer Wochenschrift, 1874)
Az aphakiában szenvedők néhány alanyi észleletéről. (Szemészet, 1883)
Emlékbeszéd Bókay János felett. (Szemészet, 1885)
Megemlékezés Bókay Jánosról. (A budapesti orvosegylet évkönyve, 1885)
A trachomáról tartott beszéde a főrendiházban. (Szemészet, 1886).
Irodalom
Irod.: H. I. Arcképével. (Ország Tükre, 1862)
H. I. Arcképével. (Vasárnapi Ujság, 1875. 40. és 1891. 46., 47.)
Grósz Emil: H. I. (Orvosi Hetilap, 1891 és Szemészet, 1891)
H. I. (Pesti Napló, 1891. nov. 14.)
Vidor Zsigmond: Megemlékezés H. I.-ról. (Budapesti királyi orvosegyesület évkönyve, 1892)
Grósz Emil: Arany János szembaja. (Budapesti Szemle, 1910)
Grossmann Zsigmond: H. I. halála félszázados évfordulóján. (Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Évkönyve, 1941)
Bíró Imre: H. I. és szerepe a magyar szemészet fejlődésében. (Orvosi Hetilap, 1957)
Varga Lajos: Adatok H. I. életrajzához. (Szemészet, 1960)
Scheiber Sándor: Arany János levele H. I.-hoz. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962)
Bartók Imre: H. I. (Szemészet, 1964)
Boros Vilma: Stein Aurél ifjúsága. H. I. és Stein Ernő levelezése Stein Aurélról. 1866–1891. (Az MTA Könyvtárának kiadványai. 61. Bp., 1970)
H. I. (Orvosi Hetilap, 1971. 42.)
Csillag Sándor: H. I. ifjúkori arcképéhez. (MIOK Évkönyv. 1979/80. Bp., 1980)
Bíró Imre: H. I. emlékezete. (Orvosi Hetilap, 1992. 16.)
Kapronczay Károly: H. I. emlékezete. (Orvosi Hetilap, 1998. 24.)
Huszághné Kelecsényi Ágnes: Stein Aurél és a magyar tudomány. PhD-értek. (Bp., 2004).
Megjegyzések
Valamennyi lexikonban téves születési hely: Stomfa, Pozsony vm.!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
