Hoffmann Pál
jogász
Született: 1830. február 25. Nagymarton, Sopron vármegye
Meghalt: 1907. június 28. Sopron, Sopron vármegye
Család
Középiskoláit Győrött, Sopronban és Szombathelyen végezte, majd a pozsonyi jogakadémián, a bécsi és a pesti tudományegyetemen tanult. A pesti tudományegyetemen jogtudori okl. és magántanári képesítést szerzett (1860), ügyvédi vizsgát tett (1862). Az MTA tagja (l.: 1863. jan. 13.; r.: 1890. máj. 8.).
Iskola
A pesti tudományegyetemen az osztrák polgári jog magántanára (1860–1866), a pesti, ill. a budapesti tudományegyetemen a római jog ny. r. tanára (1866–1893); közben a Jog- és Államtudományi Kar dékánja (1871–1872 és 1886–1887) és az egyetem rektora (1877–1878). A kassai (1862–1864) és a pozsonyi jogakadémián a római jog és az egyházi jog r. tanára (1864–1866). Szabadelvű párti programmal a Nagymartoni (1865–1878), majd a Budapesti-erzsébetvárosi (= VII. kerület) választókerület országgyűlési képviselője (1878–1886).
Életút
Tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban osztrák polgári joggal foglalkozott, később érdeklődése a klasszikus római jog és az egyházjog felé fordult. Magyarországon az elsők között művelte magyar nyelven a római jogot. Német jogtudósok (pl. Adolf Arndt, Georg Friedrich Puchta, Johannes Emil Kuntze) műveit követve több római jogi tankönyvet is írt. Több dolgozatban vizsgálata Cicero törvényszéki beszédeit, ill. azok hatását a római jog későbbi fejlődésére. Diákjaival közösen lefordította Justinianus Institutióit. Később jelentős szerepet játszott a magánjogi törvénykönyv előkészítő munkálataiban: ezzel kapcsolatos álláspontját külön is kiadta; s a korszak egyik nagy szakmai vitáját folytatta Teleszky Istvánnal (1871–1873). Több beadványban javasolta továbbá a magyar egyetemi és jogakadémiai képzés átszervezését.
A IV. Magyar Jogász Gyűlés elnöke (1873). A párizsi Société de Legislation Comparée l. tagja.
A Jog- és Államtudományi Folyóirat szerkesztője (I–IV. füz. 1871. jan.–dec.).
Főbb művei
F. m.: Jogeset az osztrák büntető törvénykönyv 507. §-ának értelmezéséhez. – Az elévült váltóbeli igény s érvényesítése. – Mire jogosítja az osztrák polgári törvénykönyv 461. §-a a záloghitelezőt? (Törvényszéki Csarnok, 1859)
A római magánjog rendszere mai érvényben. Pandekták. I–III. füz. (Pest, 1859–1861; 2. kiad. Pest, 1864; 3. átd. és bőv. kiad. Pest, 1868; 4. kiad. Pest, 1872)
Természetes nyilván- vagy közjog. Virozsil Antal latin munkája után írta. (Pest, 1861)
A tanszabadság. (Pesti Hírlap, 1862. 230, 257 és 258.)
A jog lényege. Bevezetés a jogtudományba. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1863. okt. 12.; megjelent: Pest, 1864)
Das Pfandrecht im Stadium der Fälligkeit der Pfandorderung. (Oesterreichische Vierteljahresschrift für Rechts- und Staatswissenschaft, 1864)
A közönséges és a magyar részszerű katholikus egyházjog alapvonalai. Jogakadémiai tankönyv. (Pozsony, 1865; 2. kiad. Pest, 1868)
Der Anspruch aus verjährten Wechseln und seine Geltendmachung. (Oesterreichische Vierteljahresschrift für Rechts- und Staatswissenschaft, 1865)
A magyar kir. egyetem jogi karának jelen állapota. (Hon, 1865. 166.)
Egy pillantás a magyar jogtudományi irodalomra s a jogi tanrendszerre. (Jogtudományi Hetilap, 1866)
A római jog történelme és institutiói. I. köt. A római jog külszerű történelme és a római perjog. (Pest, 1866; 2. kiad. Pest, 1871)
Cicero magánjogi perekben tartott törvényszéki beszédei jogi szempontból. (Akadémiai Értesítő, 1868)
Nyílt levél az egyetemi reform kérdéséhez. (Jogtudományi Közlöny, 1869)
Vélemény az egyetemek s a jogakadémiák rendezése tárgyában. (Jogtudományi Közlöny, 1870)
Cicero civilistikai védőbeszédei. (Akadémiai Értesítő, 1870)
Általános magánjogi törvénykönyvnek tervezete Magyarország számára. (Pest, 1871)
H. P. képviselői jelentése a nagymartoni választókerület polgáraihoz. (Pest, 1872; németül: Pest, 1872)
„Sorakozzunk!” Hang az új pártalakulás ügyében. Névtelenül. (Pest, 1873)
A római jog tanulmánya. I. Institutiók. (Bp., 1875; 2. kiad. 1880)
H. P. egyetemi rectori székfoglaló beszéde. (Kelet Népe, 1877. 240.)
A zsidó kérdés megbeszélve. (Bp., 1880)
A specificatio. Magánjogi értekezés. (Jogtudományi Közlöny, 1890; és külön: Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 10. köt. 10. Bp., 1890)
A birtoki jogtan kérdései. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1892. ápr. 4.; megjelent: Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 11. köt. 6. Bp., 1892; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1892)
ford.: Corpus Iurus Civilis. Justinianus császár Institutioinak négy könyve. A Corpus Iuris Civilis Kriegel testvérek által 1858-ban kiadott eredeti szövege szerint tanítványai közreműködésével ford. H. P. (Pest, 1864).
Irodalom
Irod.: Teleszky István: Észrevételek H. P. általános magánjogi törvénykönyv tervezetére. (Nagyvárad, 1873)
Magyar írók névtára. Életrajzi és könyvészeti adatok gyűjteménye. Különféle kútfőkből szerk. Moenich Károly. (Pozsony, 1876)
Vécsey Tamás: Emlékbeszéd H. P. r. tag felett. (MTA Emlékbeszédek. Bp., 1908)
Hamza Gábor: H. P. (Magyar jogtudósok. I. köt. Szerk. Hamza Gábor. Bp., 1999)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
