Hollós László
botanikus, mikológus
1881-ig Schwarzkopf László
Született: 1859. június 18. Szekszárd
Meghalt: 1940. február 16. Szekszárd
Család
A család stájerországi eredetű. Sz: Schwarzkopf Alajos, ügyvéd, huszár főhadnagy, Czieger Anna.
Iskola
Középiskoláit Szekszárdon, Kalocsán és Pécsett végezte. A bp.-i József Műegyetemen és a budapesti tudományegyetemen tanult; a bp.-i tudományegyetemen kémia–fizika szakos középiskolai tanári okl. (1883) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1892). Az MTA tagja (l.: 1904. máj. 13.).
Életút
Több előkelő főnemesi család nevelője (1878–1887). A budapesti tudományegyetem Állattani Tanszékének tanársegéde (1890–1891), a kecskeméti állami főreáliskola helyettes (1891–1892), r. tanára (1892–1912), igazgatójával, Kacsoh Pongráccal támadt ellentétei miatt saját kérésére nyugdíjazták (1912), és nagy értékű növény- és gombagyűjteményét is megsemmisítette. Haláláig Szekszárdon élt (1912-től).
Mikológiával, Kecskemét növényvilágával és földtani viszonyaival foglalkozott. Részt vett Déchy Mór hatodik kaukázusi expedíciójában (1898), tapasztalatairól úti élményeiben számolt be. Nemzetközi viszonylatban is jelentős eredményeket ért el a gombák kutatásában, több új gombafajt írt le, elsősorban Kecskemét és Szekszárd környékéről, valamint több értékes közleményt adott ki a kaukázusi gombákról. Feldolgozta Magyarország föld alatti gombáit, ún. hasgombáit és szarvasgombáit. Néhány ásványtani és helytörténeti dolgozatot is írt.
Szekszárdon hunyt el, az Újvárosi Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2007-ben).
Főbb művei
F. m.: Adatok a ranunculaceák rhizomáinak alak- és szövettanához. Egy. doktori értek. 1 táblával. (Kecskemét, 1892)
Őskori kőeszközök a kecskeméti határban. – Tolnamegyei régiségekről. (Archaeologiai Értesítő, 1894)
Kecskemét altalaja és turfája. (Természettudományi Közlöny, 1895)
Kecskemét vidékének ehető gombái. (Természettudományi Közlöny, 1896)
A kecskeméti kútforrások alkalmával kikerült lignit. (Földtani Közöny, 1896)
Úti jegyzetek a Kaukázusból. (Kecskemét [folyóirat], 1899)
Az igazi szarvasgomba Magyarországon és más újabb adatok föld alatt termő gombáink ismeretéhez. – Kecskemét vidékének Geaster-féléi. – Kecskemét vidékének földcsillagai. – Népies gombaneveink. (Természettudományi Közlöny, 1899)
A szarvasgomba hazánkban és külföldön. (Természettudományi Közlöny, 1901)
A hazai Scleroderma-fajok szétválasztása. 1 táblával. – Adatok a Kaukázus gombáinak ismeretéhez. (Növénytani Közlemények, 1902)
Gasteromycetákra vonatkozó helyesbítések. (Természetrajzi füzetek, 1902)
Homokpusztáink jellemző gombáiról. (Természettudományi Közlöny, 1903)
Magyarország Gasteromycetái. Monográfia. Harminczegy tábla eredeti rajzzal és fényképpel, a nemek és fajok betűrendes jegyzékével. (Bp., 1903; németül: Leipzig, 1904)
A nyári és fehér szarvasgomba termőhelyei Magyarországban. Nógrádmegye földalatti gombái. 1 térképpel. (Növénytani Közlemények, 1903)
Magyarország földalatti gombái. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1905. márc. 13.; megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1905)
Pöffetegeken termő új gombák. 1–2. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1906–1907)
Új gombák Kecskemét vidékéről. 1–7. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1906–1910)
A szarvasgombáról. A szarvasgomba története. (Természettudományi Közlöny, 1910)
Magyarországból ismeretlen gombák Kecskemét vidékéről. (Botanikai Közlemények, 1910)
Magyarország földalatti gombái, szarvasgombaféléi. – Fungi Hypogaei Hungariae. Monográfia. 5 táblával, 1 térképpel. (A Kir. Magyar Természettudományi Társulat kiadványa. Bp., 1911)
Tolnavármegye flórájához. (Botanikai Közlemények, 1911)
Sikertelen gombatenyésztő kísérletek. – Magyarország Gasteromycetáihoz. 4 táblával. (Magyar Botanikai Lapok, 1913)
Kecskemét vidékének gombái. Monográfia. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények vonatkozólag a hazai viszonyokra. Bp., 1913)
Népies, illatos növények. – Termesztett növények különleges használata. – Az arab mézga pótléka. (Természettudományi Közlöny, 1919)
Új gombák Szekszárd vidékéről. 1 tábla rajzzal. Mathematikai és Természettudományi Közlemények vonatkozólag a hazai viszonyokra. Bp., 1926)
Gombák Szekszárd piacán. (Botanikai Közlemények, 1926)
Szekszárd vidékének gombái. – Fungi regionis Szekszárdiensis. Monográfia. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények vonatkozólag a hazai viszonyokra. Bp., 1933).
Irodalom
Irod.: H. L. Arczképével. (Kecskeméti Nagy Képes Naptár, 1892)
Moesz Gusztáv: H. L. emlékezete. (Botanikai Közlemények, 1941)
Kecskemét jelesei. Szerk. Váry István, Heltai Nándor. (Kecskemét, 1968)
Id. Szakály Ferenc: H. L. élete és munkássága. Kismonográfia. (Múzeumi füzetek. Szekszárd, 1989)
Kecskeméti életrajzi lexikon. (Kecskemét, 1992)
Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. (Bp., 1993)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013