Hoor-Tempis Mór, nemes
villamosmérnök
Hoór Mór
Született: 1867. május 6. Nagyszeben, Szeben vármegye
Meghalt: 1944. január 29. Budapest
Temetés: 1944. február 1. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Hoor Mór, de Tempis Erasmina. Szülei emlékére mindkét nevüket használta.
Iskola
A bécsi tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1889), az elektromágnesség és mágnesség tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1894). Az MTA tagja (l.: 1902. máj. 9.; r.: 1937. ápr. 29.).
Életút
A bp.-i Ganz-gyár Kísérleti Osztályának mérnöke (1889–1902), a bp.-i székesfővárosi Elektromos Művek Tervező és Építő Osztályának vezetője (c. igazgatói rangban, 1902–1908). Budapesten magánmérnöki irodájának vezetője (1908-tól), egyúttal az Országos Vízépítési Igazgatóság szakértője (1914–1919). A József Műegyetem, ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) magántanára (1894–1900), a villamosművek tervezési gyakorlatai (1900–1920), az energia-gazdaságtan c. ny. rk. tanára (1920–1944); uo. a Közgazdasági Szakosztályon a közüzemi költségszámítás, majd a közüzemek szervezése és üzemi gyakorlata (1914–1931), ill. az energiatermelés és -szétosztás c. tárgy mb. előadó tanára (1937–1939).
Fintos szerepet játszott több bel- és külföldi villamoserőmű, pl. a bánhidai erőmű előkészítésében és létesítésében. Úttörő tervezőmunkát végzett az energiagazdálkodás villamosítása, a korszerű erőművek építése, a vízienergia hasznosítása és a városok villamoserőműveinek fejlesztése érdekében. Zenetörténettel és zenefiziológiával is foglalkozott. Írásai Hoór Mór és Hoór Tempis Móric néven jelentek meg.
Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Főbb művei
F. m.: Az elektromos kondensator és gyakorlati alkalmazása. 1–2. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1893)
Elektrotechnika. I–II. köt. (Bp., 1893)
A villámhárítókról. 1–2. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1894)
Az elektromotorok alkalmazása. 1–2. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1895)
Az elektrotechnika az 1896. évi ezredéves országos kiállításon. 1–3. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1896)
Adatok Auer és Nernst elektromos izzólámpásairól. – Újabb módszer váltakozó áramú indukciós motorok csuszamlásának meghatározására. 1–2. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1899)
Újabb adatok a dielektromos testek fizikájához. 1–2. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1900 és Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1900)
Über die Beziehungen zwischen der magnetischen, dielektrischen und mechanischen Polarisation. (Bp., 1901)
Az elektromos, mágnes és mechanikai polarizáció tüneményei közötti kapcsolat és az ebből levezethető anyagvizsgálati módszerek. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1902)
Újabb adatok a dielektromos testek fizikájához. 3. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1902. nov. 17.; megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1903)
Újabb megfigyelések a dielektromos utóhatások köréből. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1905)
A magyarországi városok munkaszükséglete. (Városi Szemle, 1909)
A soroksári Dunaágon tervezett hydroelektromos mű. Tervezte H.-T. M. Műterv. 37 melléklettel, tokban. (Budapest Székesfőváros kiadványa. Bp., 1909)
A testek mágnes és elektromos tulajdonságai az anyagvizsgálók nemzetközi szövetségének newyorki kongresszusán. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1913)
A művelt nemzetek mechanikai munkaszükséglete. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1921)
Az európai államok energiagazdálkodása és a békeszerződések. (A Magyar Külügyi Társaság kiadványai. 6. Bp., 1921)
Közüzemi problémák. Kuncz Ödönnel, Magyary Zoltánnal. (Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala kiadványa. Bp., 1933)
A munkásonkénti géphányad, a termelékenység, az átlagos kereset és a gyártással termelt értékemelkedés összefüggése. – A művelt nemzetek gazdasági tevékenységének különféle ágazataiban fogyasztott évi energiamennyiségek viszonyának állandósága. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1934)
A közhasználatú művek telekkönyvezése és kötvénykibocsátásai. (Városi Szemle, 1934)
A felsővezetékes és akkumulátoros közúti járművek a városi személy- és teherforgalomban. Tanulmány. (Bp., 1937)
A művelt nemzetek elektromos energiafogyasztásának évtizedes fejlődési analógiáiból következő tanulságok. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1938. jan. 24.)
Csonka-Magyarország és a külföld lakosonkénti géphányadai és az évenként fogyasztott mechanikai munkamennyiség. – A művelt államok lakosonkénti géphányadának és évenkénti mechanikai munkatermelésének évtizedes fejlődési irányzata. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1935)
Csonka-Magyarország és a külföld elektromos energiagazdálkodásának fejlődési irányzata és az ipari telepítés sürgős feladatai. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1937)
Bláthy Ottó Titusz. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1939)
Hazai vízierőink és az energiagazdálkodás javítására szükséges sürgős teendők (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1942).
Irodalom
Irod.: Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre, Madarász Elemér. (Bp., 1932)
Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. (Bp., 1935)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Magyar politikai és közigazgatási compass. 1919–1939. Szerk. Madarász Elemér. (Bp., 1939)
Verebélÿ László: H.-T. M. (Elektrotechnika, 1944)
Paulina András: Magyar tudós a század elejéről. H.-T. M. energetikai és energiagazdálkodási tudományos és gyakorlati tevékenysége. (Energiagazdálkodás, 1978)
Paulina András: H.-T. M., az elektrokémia magyar úttörője. (Magyar Kémikusok Lapja, 1978)
Sipos Miklós: H.-T. M. emlékezete. (Elektrotechnika, 2007)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
