Horváth Cyrill
irodalomtörténész
Született: 1865. november 25. Veszprém
Meghalt: 1941. július 19. Balatonalmádi, Veszprém vármegye
Család
Sz: Horváth Károly, Hajnal Katalin.
Iskola
Zircen belépett a ciszterci rendbe (1882. aug. 27.), ünnepi fogadalmat tett (1889. aug. 7.), pappá szentelték (1889. aug. 11.). Az innsbrucki egyetemen (1885–1886), a ciszterci rend zirci hittudományi főiskoláján (1886–1887), a bp.-i tudományegyetemen teológiát tanult (1887–1889). A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1889), magyar–latin szakos tanári okl. szerzett (1890). A régi magyar irodalomtörténetből magántanári képesítést szerzett (1895), az MTA tagja (l.: 1912. máj. 2.; r.: 1925. máj. 7.).
Életút
A ciszterci rend bajai (1890–1894), egri gimnáziumának r. tanára (1894–1897); közben kilépett a ciszterci rendből (1896), és áttért a református vallásra (1897). A bp.-i református főgimnázium helyettes (1897–1898), majd r. tanára (1898–1905). A sárospataki református főiskolán a magyar irodalom r. tanára és főkönyvtárnoka (1902–1905), a bp.-i IV. kerületi főreáliskola r. tanára (1905– 1911), a bp.-i VIII. kerületi főreáliskola, ill. a bp.-i Vörösmarty Gimnázium r. tanára és igazgatója (1911–1934). Nyugdíjazása után visszatért a r. k. egyházba (1934). A bp.-i tudományegyetemen, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetemen a régi magyar irodalomtörténet magántanára (1895–1923), c. ny. rk. tanára (1923–1941). C. gimnázium főigazgató.
A középkori latin nyelvű magyar irodalom történetével, a magyarországi legendák művelődéstörténeti vonatkozásaival, a magyarországi reformáció irodalmával foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a Margit-legend, ill. a Szent László-legenda és versek összehasonlító vizsgálata, forrásainak feltárása terén.
Emlékezet
Balatonalmádiban hunyt el, Budapesten, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Szerkesztés
A Középiskolai Lapok (1900), a Sárospataki Füzetek szerkesztője (1904–1905).
Főbb művei
F. m.: Zárda-dalok. Versek. (Pápa, 1884)
Temesvári Pelbárt és beszédei. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1889)
Temesvári Pelbárt és codexeink. (Budapesti Szemle, 1891)
Nemzeti irodalmunk a reformáczióig. 1–4. (Katholikus Szemle, 1891)
Tóth Kálmán emlék- albuma. Szerk. (Baja, 1894)
Pomerius. (Bp., 1894)
A magyar nemzeti irodalom története. (Bp., 1892; 3. kiad. 1901)
Világiak régi magyar imádságos könyvei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1895)
Huszita emlékeink. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1896)
A magyar irodalom történetének vázlata. Polgári és felsőbb leányiskolák számára. (Bp., 1897)
A magyar irodalom története. I. köt. A régi magyar irodalom története. (Bp., 1899)
Histoire de la littérature hongroise. Többekkel. (Bp., 1900)
A bártfai biblia. Négy hasonmással a szövegben. (Magyar Könyvszemle, 1904)
A Batthyany-codexről. 1–3. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1905)
Comenius „Schola Ludus”-áról. (Magyar Paedagogia, 1905)
A Csécsi-világból. Adalék a sárospataki kollégium történetéhez. (Sárospatak, 1905)
A Margit-legendáról. 1–2. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1906)
Adalékok ifj. Csécsi János életéhez. 1–4. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1907)
Joannes Vercellensis és a magyar Margit-legenda. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. 20. köt. 8. Bp., 1908)
A Margit-legenda forrásai. (Bp., 1908)
A Csécsi-világ Patakon. Iskolai háborúságok a XVIII. századból. (Bp., 1908)
Középkori legendáink és a Legenda Aurea. (Bp., 1911)
Luther énekei és első protestáns énekszerzőink. (Heinrich Gusztáv Emlékkönyv. Bp., 1912)
A Krisztina-legenda. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1913. okt. 6.; megjelent: Irodalomtörténeti Közlemények, 1923)
Balassa Bálint. (Irodalmi olvasókönyv Szerk. Pintér Jenő. Bp., 1914)
A magyar ősi ritmus. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1915)
Középkori magyar versek. (Irodalomtörténet, 1923)
Szent László legendáink eredetéről. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1926. ápr. 12.; megjelent: Irodalmi füzetek. 31. Bp., 1928)
Az írásművek elmélete dióhéjban. (Bp., 1926)
Ady Endre hite, erkölcse, magyarsága. (Budapesti Hírlap, 1928)
Középkori László- legendáink eredetéről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1928)
Ady Endréről. (Irodalomtörténet, 1928)
Veszprémi emlékek. (Veszprémvármegye [folyóirat], 1931)
Négyesy László és a magyar verstudomány. (Négyes László Emlékkönyv. Szerk. Pintér Jenő. Bp., 1931)
Kódexeink skolasztikus elemei. 1–3. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1932)
A verses Katalin-legenda, a szabadgondolkodás és a neoplatonizmus. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1933)
László-versekről. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1936)
Szilády Áron. 1–3. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1940)
szerk.: Csokonai Vitéz Mihály összes művei. I–II. köt. Sajtó alá rend. (Szeged, é. n.)
Petőfi Sándor összes költeményei. Sajtó alá rend. a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1900)
Kisfaludy Károly összes művei négy kötetben. I–IV. köt. Sajtó alá rend. a bevezető tanulmányt és az életrajzot írta. (Bp., 1899)
Petőfi Sándor összes költeményei. Képes teljes kiad. Sajtó alá rend. a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1903)
Bessenyei György: A társaságnak eredete és országlása. Kiadta. (Sárospataki Füzetek, 1904)
Tolnai világtörténelme. I–X. köt. Szerk. Gracza Györggyel, Mangold Lajossal. (Bp., 1908–1912; 2. új és átd. kiad. 1941; ez utóbbi hasonmás kiad. 1991–1993).
Irodalom
Irod.: Kéky Lajos: Búcsúbeszéd H. C. ravatala mellett. (Akadémiai Értesítő, 1941)
Pech Zoltán: H. C. (Vörösmarty Gimnázium Évkönyve, 1941)
H. C. (Irodalomtörténet, 1941)
H. C. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1941).
Megjegyzések
A Magyar Tudományos Akadémia tagja. I. köt.-ben a két Horváth Cyrill akadémikus akadémiai székfoglalói felcserélve!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
