Horváth Ignác
mérnök
Született: 1843. július 25. Pest
Meghalt: 1881. április 18. Budapest
Temetés: 1881. április 20. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Apját korán elveszítette, anyja és Szabóky Adolf (1821–1880) pedagógus, piarista szerzetes nevelte fel.
Iskola
A pesti József Műegyetemen (1861–1865), a Zürichi Műszaki Egyetemen (1866–1867), a párizsi École Politechnique Pratique-on tanult (1867–1868), hazatérése után gépészmérnöki okl. szerzett (1868). Az MTA tagja (l.: 1874. máj. 28.).
Életút
A József Műegyetem Gépészmérnöki Osztály Erőműgéptan Tanszék tanársegéde (1865–1866), ill. segédtanára (1869–1870); közben a Helytartótanács ösztöndíjával Zürichben és Párizsban, az erőmű-gépészettanban képezte tovább magát (1866–1868). A József Műegyetemen az erőműgéptan ny. r. tanára (1870–1881). Súlyosan megbetegedett, Nizzában és Mentonban gyógyíttatta magát (1870–1872).
A magyarországi anyagvizsgálati, műszaki mechanikai és alkalmazott hidraulikai kutatások úttörőjeként elsőként tisztázta a hidraulika, statika, mechanika tudományok fogalmi kereteit. Elsőként vizsgálta a Duna folyamsebességét, vízsebesség-változásokat, s ehhez nemzetközileg is jelentős vízsebességmérő műszert szerkesztett. Nevéhez fűződik a József Műegyetem mechanikai laboratóriumának megtervezése és felszerelése. Kőzettani vizsgálatokkal is foglalkozott, továbbá tanulmányozta a magyarországi és nemzetközi mérnök- és iparosképzés helyzetét.
Emlékezet
Legjelentősebb munkája, a Duna folyam vízsebességének méréséről, ill. több német nyelvű mérnöki dolgozata kéziratban maradt. Több írását a Magyar Nemzeti Múzeum Kézirattára (= Országos Széchényi Könyvtár) őrzi. Életében sokat betegeskedett, betegsége súlyosbodása után Budapesten öngyilkos lett. A Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Főbb művei
F. m.: Poncelet tételének egyszerű levezetése és általánosítása. (Akadémiai Értesítő, 1867)
A budapesti m. kir. műegyetem erőműszaki munkatermének műszerei és készülékei. Kilencz ábrával. – Bajorország ipartanodáiról. (Magyar Mérnök- és Építészegylet Közlönye, 1873)
Az iparosoktatás Bajorhonban, tekintettel honi viszonyainkra. Toldalékul a Poroszhonban 1870-ig fennállott ipartanodák átalakítására és újabb szervezetűek felállítására vonatkozó rendeletek. (Bp., 1873; németül: Nürnberg, 1875)
Dynamometer für Arbeitsmaschinen. (Bp., 1873)
Mechanika. I. rész. Kinematika. I. köt. A pont kinematikája. A szöveg közé nyomott 102 fametszetű ábrával. (Bp., 1874)
Műszaki mechanika. A súrlódás elmélete. Alkalmazott hydraulika. H. I. ny. r. tanár műegyetemi előadásai nyomán összeáll. László Béla. (Bp., 1875)
Az 1876-iki vízáradás alkalmából Budapesten tett vízmérésekről. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1878. dec. 16.; megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1878)
Közlemények a m. kir. József Műegyetem műszaki mechanikai laboratóriuma részéről. 1. füz. (Bp., 1878)
A belföldi bányákban termelt burkolatkövek kőzettani s erőműtani vizsgálata. Szabó Józseffel. (Bp., 1878)
Műszaki mechanika. H. I. ny. r. tanár műegyetemi előadásai nyomán összeáll. Prenoszil Géza. (Bp., 1879)
A víz sebességének méréséről. (Akadémiai Értesítő, 1880)
A hydraulika fogalma. H. I. ny. r. tanár műegyetemi előadásai nyomán. (Bp., 1880)
Statika. H. I. ny. r. tanár műegyetemi előadásai nyomán. (Bp., 1881).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Vasárnapi Ujság, 1881. ápr. 24.)
A kir. József Műegyetem tanárai és hallgatói. 1851–1882. (Bp., 1883)
Drahos István: Száz éve jelent meg az első magyar kinematika tárgyú könyv. Emlékezés H. I. professzora. (Miskolc, 1974)
Fejér László: Egy félbetört életpálya. H. I. műegyetemi professzor emléke. (Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás köréből, 1996).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
