Ilosvay Lajos, nagyilosvai
kémikus, gyógyszerész
Született: 1851. október 31. Dés, Belső-Szolnok vármegye
Meghalt: 1936. szeptember 30. Budapest
Temetés: 1936. október 2. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Sz: Ilosvay Lajos (1826–1900) megyei várnagy, Turbucz Amália (1830–1882). Testvére: Ilosvay Jenő városi számvevő. F: Trotter Júlia. Leánya: Szödényi Nagy Zoltánné Ilosvay Ilona és Viola Rezsőné Ilosvay Jolán; fia: Ilosvay Lajos, ifj.
Iskola
Középiskoláit Kolozsvárott végezte. A budapesti tudományegyetemen gyógyszerészmesteri képesítést (1874), bölcsésztudori okl. (1875), vegytan–természettan szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1878), állami ösztöndíjjal Heidelbergben Robert Wilhelm Bunsennél, Münchenben a későbbi Nobel-díjas Adolf von Baeyernél tanult (1880–1881), majd Párizsban Marcellin Berthelot-val folytatott kutatásokat (1881–1882). Az analitikai kémia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1882). Az MTA tagja (l.: 1891. máj. 8.; r.: 1905. máj. 12.; ig.: 1919. okt. 23.; t.: 1928. máj. 18.).
Életút
A budapesti tudományegyetemen Lengyel Béla gyakornoka (1875–1876), Than Károly tanársegéde (1876–1880). A József Műegyetemen az általános kémia helyettes (1882–1883), ny. r. tanára (1883–1934); közben az Egyetemes és Vegyészmérnöki Osztály (1886–1892), a Mérnöki és Építészi Osztály dékánja (1892–1898), az egyetem rektora (1901–1903). Nemzeti Munkapárti programmal a Magyarláposi választókerület országgyűlési képviselője (1910–1917); egyúttal a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) államtitkára (1914–1917), majd a Felsőház tagja (1927–1936). Az MTA másodelnöke (1916. máj. 4.–1919. okt. 23. és 1925. máj. 7.–1928. máj. 18.). Magyar királyi titkos tanácsos (1936-tól).
Analitikai és szervetlen kémiával, ill. pályája kezdetén ásványvizek vegyi elemzésével foglalkozott, valamint részt vett a Balaton első magyarországi tudományos vizsgálatában. Nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el a levegő nitrogéntartalmú melléktermékeinek és a salétromossav kimutatása terén, bevezette az első ionspecifikus reagenst, a nitrit kimutatására használt Griess–Ilosvay-reagenst (a Griess-féle kémszer érzékenységét nagymértékben befolyásoló reagenst, 1899-ben). Számos új, minőségi analitikai reakciót is kidolgozott. Tudománypolitikai, -népszerűsítő és -történeti tevékenysége is jelentős. Tanulmányozta mesterének vallott professzorai (Bunsen, Berthelot, ill. Than Károly és Lengyel Béla) munkásságát, lefordította és újraközölte Görgei Arturnak, a prágai Károly Egyetemen benyújtott vegyészdoktori értekezését (A kókuszolaj szilárd és folyékony zsírsavjajairól, 1848. máj. 1-jén; újra megjelent: 1907-ben). Rendkívül termékeny szerző volt, könnyed stílusban megírt, gyakran a hétköznapi élet egyszerű kémiai jelenségeit tárgyaló népszerű dolgozatai döntő többségben a Természettudományi Közlönyben jelentek meg.
Emlékezet
Budapesten (Józsefváros, VIII. kerület Üllői út 16/a) élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el; a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Bazalt mellszobra a BME aulájában látható (Bory Jenő alkotása, 1937). A Kémia Nemzetközi Éve c. rendezvénysorozat keretében Ilosvay Lajos-emlékkiállítást is rendeztek (a BME OMIKK aulájában, 2011. ápr. 12-én).
Elismertség
Az MTA Matematikai és Természettudományi Bizottságának elnöke (1913–1936), Az Országos Közegészségügyi Egyesület másodelnöke (1900–1903), elnöke (1903–1920). Az Országos Természettudományi Tanács elnöke (1931-től). A Magyar Természettudományi Társulat első titkára (1906–1913), elnöke (1914–1936) és t. tagja (1932–1936), egyúttal a Kémiai-ásványtani Szakosztály elnöke (1914–1929), t. elnöke (1929–1936). Az Országos Ösztöndíjtanács alelnöke. A Magyarhoni Földtani Társulat, a Magyar Földrajzi Társaság, a Magyar Gyógyszerész Társulat, a Magyar Mérnök- és Építész Egylet (MMÉE), a Magyar Paedagogiai Társaság t. tagja (1915-től). A Magyar Chemikusok Egyesülete t. tagja (1907-től), majd t. elnöke. A Német Kémikusok Egyesületének rk. tagja (1895-től). A József Műegyetem t. doktora (1922).
Elismerés
Szily Kálmán-emlékérem (1932).
Szerkesztés
A Magyar Chemiai Folyóirat (1897–1913), a Természettudományi Közlemények szerkesztője (1906–1914).
Főbb művei
F. m.: Adatok az oxysulfocarbaminsavas ammonium sajátságaihoz… Egy. doktori értek. is. (Bp., 1875)
A buziási József-forrás vegyi elemzése. (Értekezések a természettudományok köréből, 1876)
A luhi Margit-forrás vegyi elemzése. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1878)
A budapesti világítógáz chemiai analysise 1876-ban. (Értekezések a természettudományok köréből, 1880)
Adatok a carbonyl-sulphid – szénéleg-kéneg – physikai sajátságaihoz. 1–2. (Értekezések a természettudományok köréből, 1880–1881)
Sur les sels doubles préparés par fusion. Caractéres et role des sels doubles formés par fusion. Berthelot, Marcellinnel. (Comptes rendus des séances de l’Académie des sciences. Paris, 1882)
A chemiai rokonság és a thermochemia. (Természettudományi Közlöny, 1883)
A tudományos chemia állapota külföldön és hazánkban. 1–2. Kísérletek chemiai előadásokhoz. (Természettudományi Közlöny, 1884)
A torjai Büdös-barlangról. I. L. előadása. (Népszerű természettudományi előadások gyűjteménye. 8. 48. Bp., 1885)
Két újabb lámpa. (Természettudományi Közlöny, 1886)
A chemia alapelvei. Monográfia és egy. tankönyv. Hetven rajzzal. (A Természettudományi Társulat kiadványai. 30. Bp., 1888)
A nitrogén és oxigén térfogatának közelítő meghatározása a levegőben. A hidrogénchlorid – sósav – felbontása nátrium-amalgámmal. A hidrogénchlorid – sósav – synthesise és dissociatiója. (Természettudományi Közlöny, 1888)
Az égés melléktermékeiről. 1–2. (Természettudományi Közlöny, 1889)
Képződik-e az izzó platina körül ózon? – Képződik-e ózon a Bunsen-féle gázlámpa kis lángját ráfúvott levegővel lehűtjük? Van-e a láng közelében ózon? – Ózon-képződés léghűtés közelében. A nem hidrogénhez kötött kén kimutatása világító gázban. Ásványvizek összetétele. A Sarolta-forrás chemiai elemzése. (Természettudományi Közlöny, 1890)
A budai keserűvizeknek eddig ki nem mutatott alkotórészei. (Természettudományi Közlöny, 1892)
Levegőben, égéskor keletkező nitrogéntartalmú melléktermékek mennyiségi meghatározása. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1892. dec. 12.; megjelent: Értekezések a természettudományok köréből. 23. 1. Bp., 1893; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1892 és Természettudományi Közlöny, 1892)
Budapest ásványos vizei és fürdői. (Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben. Magyarország. III. köt. Bp., 1893 és külön: Bp., 1893)
A szerves chemia hajdan ás most. 1–2. Adalék a kálium-nitrit, általában vízben oldható nitritek térfogatos elemzéséhez. Az okszerű táplálkozás. (Természettudományi Közlöny, 1893)
Lavoisier emléke. Adalék a levegő összetételéhez. A levegő elemzésének eredményei. A levegőben és a levegőbeli csapadékokban foglalt hydrogénperoxidokról. (Természettudományi Közlöny, 1894)
Az ózon és ammonia egymásra hatásakor keletkező termékekről. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1894)
A torjai Büdös-barlang levegőjének chemiai és fizikai vizsgálata. Két képpel. (A Természettudományi Társulat kiadványa. Bp., 1895)
Nendtvich Károly emlékezete. (Akadémiai Értesítő, 1895)
Ózon hatása ammóniára. Salétromossav és hydrogénperoxid egymásra hatása nagy hígításban. Kémszer hydrogénperoxidra. (Természettudományi Közlöny, 1895)
Hydrogénperoxid és salétromossav hatása egymásra nagyon híg oldatban. Az ózon és ammonia egymásra hatásakor keletkező termékekről. A hydrogénperoxid új kémlőszerei. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1895)
Új adat a budai keserűvizek alkotásához. (Természettudományi Közlöny, 1896)
Új adat a budai keserűvizek ismeretéhez. (Földtani Közlöny, 1896)
Than Károly chemiája. (Budapesti Szemle, 1897)
A luhi Margit-forrás újabb vizsgálatáról. A Balaton vizének chemiai elemzése. (Természettudományi Közlöny, 1898)
A Balaton vizének chemiai viszonyai. (A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei. I. köt. A Balaton tónak és környékének physikai földrajza. Bp., 1898)
Közönséges phosphortól mentes gyufa feltalálására nemzetközi pályázat. A „Margit” alkalifém-hydrocarbonátos víz újabb chemiai elemzése és képződésének körülményei. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1898)
Ammoniás cuprooldat készítése hydroxylaminnal. Az ózon újabb kémszeréről. (Természettudományi Közlöny, 1899)
Bunsen Róbert Vilmos emlékezete. Jelentés az atomsúly megállapítására kiküldött német bizottság javaslatáról. Acetylén kimutatásához szükséges ammoniás cuprooldat készítése hydroxylaminnal. A phenylendiaminok mint az ózon kémszerei. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1899)
A műszaki chemia hazánkban. A hydrazinnal készített ammoniás cuprooldat sajátságairól. (Természettudományi Közlöny, 1900)
Emlékezés Berthelot 50 éves jubileumára. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1902)
Bevezetés a szerves chemiába. I. köt. A szénhidrogének. Monográfia és egy. tankönyv. Bordázott gerincű félbőrkötésben, körben aranyozott élmetszéssel. (Bp., 1905)
Az elméleti chemia újabb haladásáról. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1905)
Pályázat hidraulikus kötőanyagok vizsgálatára. A szénhidrogének a gyakorlati életben. A szerves chemia elemei. (Természettudományi Közlöny, 1905)
A szén vegyületei oxigénnel. A Nobel-díjjal kitüntetett természettudósok: Lenard Fülöp, Baeyer Adolf és Koch Róbert. Aujeszky Aladárral és Zemplén Győzővel. (Természettudományi Közlöny, 1906)
Az elemek átváltozásáról. A zinkmethyllel készített methan jódtartalmáról. Mendelejev Dimitrij Ivanovics. Moissan Henri. (Természettudományi Közlöny, 1907)
Görgey Artur: A kókuszolaj szilárd és folyékony zsírsavjairól. 1–3. Über die festen, flüchtigen, fetten Sauren des Coconussöles. Ford. és közli I. L. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1907 és külön: Bp., 1907)
Than Károly. A szerves chemia némely sikerei és sikertelenségei. (Természettudományi Közlöny, 1908)
A természettudományoknak, különösen a chemiának tanításáról a szabad tanítás iskolájában. (Népművelés, 1908)
Poincaré véleménye Bolyai Jánosról. (Természettudományi Közlöny, 1909)
A hydrokénessav, illetőleg a zinkhydrosulfit néhány alkalmazása. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1909. jún. 14.; megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1909)
A kolloidok természettudományi jelentősége. (A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1910)
A zinkhydrosulfit némely alkalmazása. (Természettudományi Közlöny, 1910)
A kékszínű molybdenoxyd két új módosulatáról. Scheitz Pállal. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1910)
Than Károly másodelnök emlékezete. (Az MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. 16. 1. Bp., 1912 és külön: Bp., 1912)
Berthelot Marcellin emlékezete. (Az MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. 16. 3. Bp., 1912 és külön: Bp., 1912)
Kalecsinszky Sándor emlékezete. (Földtani Közlöny, 1912)
Az elemek keletkezése, fejlődése és átváltozása. A szagot előidéző vegyületek chemiai összetételéről. (Természettudományi Közlöny, 1912)
Uranohydrosulfit. A hydrosulfitok, különösen a zinkhydrosulfit hatására végbemenő anorganikus reakciók összefoglalása. Molybdenkék. Csekély mennyiségű wolframsav kimutatása zinkhydrosulfitos oldattal. Csekély mennyiségű molybdensav kimutatása molybdenkék alakban. Kékszínű wolframtartalmú termék. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1913)
Wartha Vince. (Budapesti Szemle, 1914)
A természettudományok fejlődésének főbb mozzanatai az elmúlt 45 év alatt. I. L. elnöki megnyitó beszéde a kir. m. Természettudományi Társulat közgyűlésén, 1915. febr. 24-én. (Természettudományi Közlöny, 1915 és külön: Bp., 1915)
Lengyel Béla r. tag emlékezete. (Az MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. 17. 13. Bp., 1916 és külön: Bp., 1916)
A fából előállítható gáz és a methan fűtőértékének viszonya egymáshoz. Lengyel Béla emlékezete. (Természettudományi Közlöny, 1916)
Az erdélyi földgáz értékesítése. I. L. elnöki megnyitó beszéde a kir. m. Természettudományi Társulat közgyűlésén, 1916. febr. 24-én. (Természettudományi Közlöny, 1916 és külön: Bp., 1916)
A robbantószerekről. I. L. elnöki megnyitó beszéde a kir. m. Természettudományi Társulat közgyűlésén, 1917. márc. 22-én. (Természettudományi Közlöny, 1917 és külön: Bp., 1917)
Wartha Vince emlékezete. A Magyar Tudományos Akadémia feladatai. Az ellenséges nagy államok természettudományi mozgalmai a chemiai ipar fejlesztése érdekében. I. L. elnöki megnyitó beszéde a kir. m. Természettudományi Társulat közgyűlésén, 1918. febr. 27-én. Áldozzunk a kir. m. Természettudományi Társulat jövőjének biztosításáért. I. L. elnöki megnyitó beszéde a kir. m. Természettudományi Társulat közgyűlésén, 1918. dec. 18-án. (Természettudományi Közlöny, 1918)
Az Akadémia újabb feladatai. I. L. másodelnök megnyitó beszéde az akadémiai nagygyűlésen. (Budapesti Szemle, 1918)
A chemiai-ásványtani szakosztály vázlatos története 1892-től 1916-ig. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1920)
A radioaktív kutatások eredményei megingatták-e az elemekről kialakított nézeteinket? I. L. elnöki megnyitó beszéde a kir. m. Természettudományi Társulat közgyűlésén, 1920. máj. 12-én. (Természettudományi Közlöny, 1920)
Fehérnemű jelzésére alkalmas tinta készítése. Idővel használhatatlanná vált gipsz használhatóvá tétele. Közművelődésügyünk és természettudományos állapotaink. I. L. elnöki megnyitó beszéde a kir. m. Természettudományi Társulat közgyűlésén, 1921. máj. 25-én. (Természettudományi Közlöny, 1921)
A szag és a chemiai összetétel közötti kapcsolat. (Természettudományi Közlöny, 1921 és Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1921)
Olajlakk – A chagrinbőr fakulása és foltosodásának meggátlása. Csonka-Magyarország táplálóanyag-szükséglete. Világító festékek. Megsárgult vagy megbarnult keleti szőnyegek tisztítása. A rádiumemanáció vagy niton mint a XX. század bölcsek köve. I. L. elnöki megnyitó beszéde a kir. m. Természettudományi Társulat közgyűlésén, 1922. máj. 24-én. (Természettudományi Közlöny, 1922)
Linoleum ragasztása cementpadlóra. A megkeményedett linoleumszőnyeg megpuhítása. A bőr rendben tartásáról. Egészséges táplálkozás biztosítása egységes élelmiszertörvénnyel. I. L. elnöki megnyitó beszéde a kir. m. Természettudományi Társulat közgyűlésén, 1923. jún. 6-án. (Természettudományi Közlöny, 1923)
Nagyszigethi Szily Kálmán. (Budapesti Szemle, 1924 és Természettudományi Közlöny, 1924)
Eltört porcelántárgyak összeragasztása. Gubacstinta készítése. Terméketlen szikeseink megmentése. I. L. elnöki megnyitó beszéde a kir. m. Természettudományi Társulat közgyűlésén, 1924. jún. 25-én. (Természettudományi Közlöny, 1924)
Semsey Andor t. tag emlékezete. (Az MTA elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. 19. 2. Bp., 1925 és külön: Bp., 1925)
Semsey Andor emlékezete. Mérges gázok és gőzök a háború szolgálatában. (Természettudományi Közlöny, 1925)
A tenger mint az arany és az ezüst lelőhelye. A chemiai és a bakteriológiai fegyverek szerepe a múlt és a jövő háborújában. Az anyag egysége és az elemek átváltoztatására irányuló kísérletek. (Természettudományi Közlöny, 1927)
Mit tudunk chemiai szempontból a vitaminokról? – Berthelot Marcelin. A népművelés korszerűsége, jelentősége és törvény útján való rendezésének szükségessége. (Természettudományi Közlöny, 1928)
Az ókori Egyiptom némely csodája mai megvilágításban. (Természettudományi Közlöny, 1929)
A természet védelme külföldön és hazánkban. (Természettudományi Közlöny, 1930)
Dalton atomsúlyaitól Soddy izotópjaiig. Ki volt a foszforos gyufa feltalálója? (Természettudományi Közlöny, 1931)
Az izotópok az atomokra vonatkozó újabb tanítások megvilágításában. (Természettudományi Közlöny, 1932)
Than Károly születésének századik évfordulóján. (Természettudományi Közlöny, 1934)
Az íz és a kémiai összetétel közötti kapcsolat. (Természettudományi Közlöny, 1935)
Adalékok a salétromossav kémhatásához. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1976)
Az anyag egysége és az elemek átváltoztatására irányuló kísérletek. (Magyar Kémiai Folyóirat, 1977)
Nagyszigethi Szily Kálmán. (Természet Világa, 2004).
Irodalom
Irod.: Hankó Vilmos: I. L.: A chemia alapelvei. (Budapesti Szemle, 1889)
Hankó Vilmos: I. L.: A torjai Büdös-barlang levegőjének chemiai és fizikai vizsgálata. (Budapesti Szemle, 1896)
Nemes családok. Szerk. Pettkó Béla és Ifj. Reiszig Ede. (Bp., 1905)
Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
I. L. nyolcvanéves. (Természettudományi Közlöny, 1931)
Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. (Bp., 1932)
Emszt Kálmán: nagyilosvai I. L. emlékezete. (Földtani Közlöny, 1936)
Zemplén Géza: I. L. (Természettudományi Közlöny, 1936)
I. L. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlöny, 1936)
Schay Géza: I. L. (Búvár, 1936)
Lenhossék Mihály: Megemlékezés I. L. ig. és t. tag elhunytáról. (Akadémiai Értesítő, 1936)
Emszt Kálmán: I. L. (Földtani Közlöny, 1937)
Bartha István–Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig. 1899–1941. (Bp., 1941)
Szabadváry Ferenc: Általános és analitikai kémiai tanszék. (A Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karának centenáriumi emlékkönyve. Szerk. (Bp., 1972)
Táplányi Endre: A műszaki tudományok gyógyszerész művelői. I. L. (Gyógyszerészet, 1973)
Szőkefalvi-Nagy Zoltán: I. L. (A Magyar Vegyészeti Múzeum kiadványai. 13. Várpalota, 1976)
Szőkefalvi-Nagy Zoltán: I. L. vegyész professzor tevékenysége az Országos Közegészségügyi Egyesületben. (Orvosi Hetilap, 1976. 34.)
Szőkefalvi-Nagy Zoltán: I. L. emlékezete. (Természet, Világa, 1977)
Szőkefalvi-Nagy Zoltán: I. L. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1980)
Kempler Kurt: In memoriam I. L. (Orvosi Hetilap, 1986. 52.)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
Dobos Irma: Emlékezés I. L. kémikusra, születése 150. évfordulóján. (Hidrológiai Tájékoztató, 2001)
Szmodits László: Neves magyar gyógyszerészek kegyeleti adattára. (Bp., 2003).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
