Jakab István, galantai
író, költő, zeneszerző
Született: 1798. október 29. Biharmezőkeresztes, Bihar vármegye
Meghalt: 1876. október 18. Budapest
Temetés: 1876. október 20. Budapest
Temetési hely: Vízivárosi Sírkert
Család
Református családból származott. Sz: Jakab Mihály, a nagyváradi latin szertartású püspökség gazdatisztje. F: 1830–1850: Kapellner Mária. Özvegy. Felesége mellett négy fiát is elvesztette. Leánya: Liszka Jánosné Jakab Ottília és Jakab Henriette.
Iskola
Elemi és középiskolai tanulmányait Nagyváradon végezte, ahol ének-zenei és rajzolói iskolákat is vett. A pesti tudományegyetemen tanult tovább (1815–1819), bölcselettudori szigorlatot (1819), ügyvédi vizsgát tett (1822). Az MTA tagja (l.: 1833. nov. 15.).
Életút
A királyi tábla jegyzője (Mailáth György mellett, 1819–1820). A magyar kir. Helytartótanács jegyzőkönyvi hivatalának fizetés nélküli gyakornoka (1820–1821), napidíjas gyakornoka (1821–1823), fogalmazó gyakornoka (1823–1828), fogalmazója (1828–1836), jegyzőkönyvi iktatója (1836–1839), helytartósági titkára (1839–1849). A galíciai felkelés idején br. Vay Miklós királyi biztos mellett működött (1846), majd az ország és a kincstár közötti pénzügyi követelések kölcsönös kiegyenlítésére rendelt számfejtő bizottság elnöke (1846–1848). A szabadságharc bukása után minden közhivatalától megfosztották, meghurcolták: többször állt bíróság előtt, utóbb amnesztiát nyert, és helytartó-tanácsosi nyugdíját is megkapta. A hivatalos lap, a Reichgesetzblatt magyar nyelvű kiadásának, az Országos Kormánylapnak fordítója és szerkesztője (1851–1860). A régi alakjában újra visszaállított Helytartótanács helytartósági tanácsosa (1860–1867), nyugdíjazták (1867. jún. 11-én). A pesti úrbéri törvényszék szavazó bírója (1859), helyi visszásságok kivizsgálására kirendelt királyi biztos Zomborban (1861-ben), Beregszászon (1862-ben) és Nagybecskereken (1863-ban).
Jogászként, karrierje alatt lett a magyar nyelv az államigazgatás hivatalos nyelvévé (1836-tól). Alapvető tevékenységet fejtett ki az addigi latin kifejezések, műszavak, eskü- s egyéb formulák, azaz az összes ügykezelés magyar nyelvű átalakításában. Ő dolgozta ki a különböző hivatalok, segédhivatalok és ügyosztályok számára készült utasításokat és készítette elő az első magyar nyelvű törvények szövegét. Számos, a reformkorban megalakult magyar nyelvű társaság alapszabályának (pl. Buda-pesti Hangászegylet) kidolgozója. A forradalom idején, a naponként üléseket tartó Helytartótanács működéséről elnöki megbízásból vezetett hivatalos naplót, és írta meg történetileg, hogy hogyan fejezte be 125 éves működését ez a törvényes testület (1848. márc. 15–1848. ápr. 10.; 1848. ápr. 10-étől a parlamentnek felelős kormány vette át a helyét). A felelős kormány megalakulása után, Szemere Bertalan (1812–1869) Belügyminisztériumának osztálytanácsosa és irodaigazgatója (1848. ápr.–nov.), majd a pesti zálogház felügyelője (1848. nov.–dec. 31.). A kormány Debrecenbe távozása után a budai polgári közigazgatási bizottság előadója (1849. jan. 1.–júl.).
Pályája elején költeményekkel jelentkezett – többek között – a Szépliteraturai Ajándék, a Felsőmagyarországi Minerva és a Honművész c. lapokban, majd a Helytartótanács megbízásából több népszerű ismeretterjesztő munkát írt (Oktatás a marhadögről, 1836; Pestis elleni közbátorsági rend, 1837). Igazi sikereket azonban színdarabjaival és népszínműveivel szerzett, valamint korának egyik legnépszerűbb ének- és dalszerzője volt. Falusi lakodalom (1834) c. komédiájával és Zsarnok apa (1836) c. drámájával akadémiai különdíjat nyert. Bartay Endre (1798–1856) A csel c. vígoperájához ő írta az első magyar operalibrettót (1839). A forradalom alatt ő írta a budai Nemzetőrség számára az Ős Buda gyermeke fel szaporán!, kezdetű, s akkor igen népszerű, országszerte elterjedt harci dalt. Széles körű levelezést fejtett ki egy magyar nyelvű pesti vagy budai kőszínház érdekében. Később igen jelentős munkát végzett a Nemzeti Színház drámabíráló bizottságának tagjaként (1848–1852). Több mint negyven színművet és operaszövegkönyvet fordított magyar nyelvre, köztük Voltaire, Goldoni, Balzac, ill. Bellini, Donizetti, Halévy klasszikus műveit. Arcképfestéssel is foglalkozott.
Emlékezet
Budán két háza is volt: az egyik a budai Várban, a Szentgyörgy téren állt, valamint övé volt a híres vízivárosi Fácán fogadó (Medve utca 6.) is. Budapesten hunyt el, az MTA-ban Szász Károly (1829–1905) mondott felette emlékbeszédet (1876. nov. 27-én). A forradalom és szabadságharc eseményeit a hivatalos napló mellett magánnaplójában is rögzítette, ez utóbbit az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) őrzi (Király Péter közölt belőle részleteket, 1998-ban).
Elismerés
A Magyar Tudós Társaság Játékszíni Bizottságának jegyzője (1833–1835).
Szerkesztés
A Közhasznú Esmeretek Tára munkatársa, egyik szerkesztője (1831–1834). Az Eredeti Játékszín és a Külföldi Játékszín c. sorozatok szerkesztője (1834–1836).
Főbb művei
F. m.: szépirodalmi művei: Az adonyi éjszaka. Rege. (Felsőmagyarországi Minerva, 1825)
Buda. Rege a magyar előidőből. (Hébé, 1826)
A nagyméltóságú magyar királyi helytartó tanácsnak százados ünnepére Szent-György hava 21. 1824-ben. Költemény. (Buda, 1824)
Magyar játékszíni jutalmazott feleletek, a magyar tudós társaságnak 1833-beli ezen kérdésére: Miképen lehetne a magyar játékszínt Buda-Pesten állandóan megalapítani? Fáy András és Kállay Ferencz feleleteivel együtt. (Buda, 1834)
A ’budai nemzeti Őrsereg harczdala. Kőnyomatos kotta. Jacab István néven. (Pest, 1848)
Fiaim sírján. (Hölgyfutár, 1858)
Egy kis beszély története. Novella. (Családi Kör, 1860)
Szerencsétlen furulyás. Novella. (Nefelejts, 1861)
Örömdal cs. és kir. főherczeg József, Magyarország nádorispánja Ő fenségének kir. helytartósága félszázados ünnepén, szept. 22. 1845. (Buda, 1845)
színművei, opera-szövegkönyvei: Falusi lakodalom. A Magyar Tudós Társaságtól ívenként négy arany tiszteletdíjat nyert vígjáték 3 felvonásban. Aranyozott gerincű, félvászonkötésben. (Eredeti játékszín. 3. A Magyar Tudós Társaság kiadása. Buda, 1834 bem.: Buda, 1835. márc. 26. és Debrecen, 1835. szept. 6.; Pesti Nemzeti Színház, 1844. máj. 19.)
Zsarnok apa. A Magyar Tudós Társaság által díjazott dráma 5 felvonásban. Aranyozott gerincű, félvászonkötésben. (Eredeti Játékszín 5. A Magyar Tudós Társaság kiadása. Buda, 1836 bem.: Buda, 1836. máj. 24. és Debrecen, 1837. ápr. 11.)
Csel. Víg opera két felvonásban. Írta J. I., zenéjét szerezte Bartay Endre. (Pest, 1838 bem.: Pesti Magyar Színház, 1839. ápr. 29.)
A rózsaünnep. Népjellemrajz 1 felvonásban. A buda-pesti zenede szavalati osztálya használatául a dallamokkal együtt szerzé J. I. (Pest, 1860)
megjelent műfordításai: Örökségi egyezés. Dráma 5 felvonásban. Hoffmann után jambusokban ford. J. I. (Sas [folyóirat], 1831 bem.: Buda, 1833. szept. 19., Kolozsvár 1834. jún. 7., Debrecen, 1835. okt. 24. és Pest, 1839. dec. 2.)
Alzir, vagy az Amérikaiak. Szomorújáték 5 felvonásban. Voltaire után ford. Aranyozott gerincű, félbőrkötésben. (Külföldi játékszín. 5. A Magyar Tudós Társaság kiadása. Buda, 1834)
Eskü vagy Syrakusa zsarnoka. Nagy opera 3 felvonásban. Rossi Kajetán után ford. J. I., zenéjét szerezte Mercadante Xavér. (Buda, 1838 bem.: Pest, 1839. jan. 12.)
Beatrice di Tenda. Nagy daljáték 2 felvonásban. Írta Romani Felix, németből szabadon átdolgozá Ott, G., ford. J. I. (Buda, 1838 bem.: Pest, 1838. már. 13.)
Gemma di Vergy. Nagy opera két felvonásban. Írta Bidera János Emánuel, olaszból ford. J. I., zenéjét szerezte Donizetti Kajetán. (Buda, 1839; 2. kiad. Nemzeti Játékszíni Zsebkönyv, 1842 bem.: Pest, 1839. júl. 30.)
Borgia Lucretia. Nagy opera 3 felvonásban. Írta Romani Felix, ford. J. I., zenéjét szerezte Donizetti Kajetán. (Nemzeti Játékszíni Zsebkönyv, 1840 bem.: Pest, 1839. aug. 31.)
Fiatal keresztanya. Vígjáték egy felvonásban. Scribe után ford. J. I. (Színműtár, Buda, 1841 bem.: Buda, 1836. júl. 3. és Pest, 1837. aug. 28.)
Grandet Eugenia. Regény két kötetben. Balzac után ford. J. I. (Külföldi Regénytár. 1–2. Pest, 1843)
bemutatásra került színmű- és operafordításai: Harmincz év egy játékos életéből. Nagy erkölcsi érzékeny rajzolat 3 szakaszban. Ducange után ford. J. I. (bem.: Debrecen, 1831. febr. 5., Miskolc, 1832. ápr. 14., Buda, 1836. aug. 6. és Pest, 1839. máj. 10.)
A fogadósné. Vígjáték 3 felvonásban. Goldoni után ford. J. I. (bem.: Buda, 1834. máj. 22.)
Jótevő és árva. Vígjáték 2 felvonásban. Nota Albert után ford. J. I. (bem.: Buda, 1834. dec. 6.)
Juan Murillo. Színjáték 3 felvonásban. Both után ford. J. I. (bem.: Buda, 1834. dec. 18.)
Hogy teheti az ember szerencséjét? Vígjáték 1 felvonásban. Kenney után ford. J. I. (bem.: Buda, 1835. júl. 30.)
Két alakú. Vígjáték 4 felvonásban. Holbein után ford. J. I. (bem.: Buda, 1835. aug. 30.)
Fiatal férj. Vígjáték 3 felvonásban. Mazères után ford. J. I. (bem.: Buda, 1835. szept. 22.)
A hölgyrablás. Vígjáték 3 felvonásban. Jünger után ford. J. I. (bem.: Buda, 1836. márc. 1.)
Korona és vérpad. Szomorújáték 5 felvonásban. Dumas-Jerman után ford. J. I. (bem.: Buda, 1836. márc. 4.)
Gyámatya és gyámleány. Színjáték 5 felvonásban. Raupach E. után ford. J. I. (bem.: Buda, 1836. júl. 12.)
Marianna. Színjáték 5 felvonásban. Titschke Friedrich után ford. J. I. (bem.: Buda, 1836. dec. 5.)
Földszint és első emelet, vagy a sors szeszélyei. Énekes bohózat 3 felvonásban. Írta Nestroy János, zenéjét szerezte Müller Adolf, ford. J. I. (bem.: Buda, 1838. jan. 27.)
Tékozló, tündér. Rege három szakaszban. Írta Raimund Ferdinánd, zenéjét szerezte Kreuzer Konrád, ford. J. I. (bem.: Buda, 1839. jan. 20.)
Hogy lehet olcsón élni? Vígjáték 3 felvonásban. Lebrun után ford. J. I. (bem.: 1839. márc. 6.)
Marino Faliero. Nagy opera 3 felvonásban. Írta Bidera János Emánuel, zenéjét szerezte Donizetti Kajetán, ford. J. I. (bem.: Buda, 1840. ápr. 25.)
Devreux Robert. Opera 3 felvonásban. Írta Camerano Salvator, zenéjét szerezte Donizetti Kajetán, ford. J. I. (bem.: Buda, 1841. márc. 22.)
Zsidó hölgy. Opera 5 felvonásban. Írta Scribe, zenéjét szerezte Halévy, ford. J. I. (bem.: Buda, 1842. aug. 6.)
nem szépirodalmi művei: Törvényhozás és erkölcsök kölcsönös hatásaik a régi népeknél. Ampère után ford. (Tudománytár, 1834. I–II. köt)
Törvények’ philosophiája. Bartaut után ford. (Tudománytár, 1834. III. köt)
Dumont d’Urville tengeri utazása. (Tudománytár, 1834. IV. köt.)
Dühös állatok marását és veszettségét távoztató orvosi közbátorsági rendeletek. Összeáll. Névtelenül. (Buda, 1836)
Oktatás a marhadögről uradalmak, seborvosok, falusi bírák sat. számára. Ford. Németből. Összeáll. Névtelenül. (Buda, 1836; latinul: Buda, 1836)
Pestis elleni közbátorsági rend. Ford. Németből. (Buda, 1837)
Utasítás, mikép kell világtalan gyermekekkel csecsemő koruktól kezdve czélszerűleg bánni. Összeáll. (Buda, 1838)
Magyar nyugpénzintézet alapszabályai. Összeáll. (Buda, 1838)
Marhavész elleni gyógymód. Ford. Németből. (Buda, 1839)
Az osztrák császár és a sziczíliai király közötti kiviteli s vámszerződés. Ford. Névtelenül. (Buda, 1844)
Az én növelési rendszerem alapvonalai. B. Dercsényi János után ford. németből. (Pest, 1851)
Önkénytes szivatyúskar. Ford. (Buda, 1859)
Ueber die Maulbeerbaum- und Seidenzucht zum Gebrauche der Volksschulen. Gönczy Pál munkájának fordítása. Névtelenül (Pest, 1860).
Irodalom
Irod.: Ferenczy Jakab–Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. (Pest, 1856; 2. kiad. 1858)
Halálhír. (Vasárnapi Ujság, 1876. okt. 22.)
Szász Károly: J. I. Arczképével. (Vasárnapi Ujság, 1876. okt. 29.)
Szász Károly: Emlékbeszéd J. I. l. tag fölött. (Emlékbeszédek. Bp., 1877)
Bayer József: A magyar drámairodalom története. I. köt. (Bp., 1897)
Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Brockhaus–Riemann zenei lexikon. A magyar kiadást szerk. Boronkay Antal. I–III. köt. (Bp., 1983–1985)
F. Kiss Erzsébet: Az 1848–1849-es minisztériumok. (Bp., 1987)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
Király Péter: A hivatalnok márciusa. J. I. helytartótanácsi titkár ’48-as naplója. (Bárka, 1998).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
