Bakó József
költő, író
Született: 1896. augusztus 26. Nemescsó, Vas vármegye
Meghalt: 1962. április 7. Budapest
Család
Sz: Bakó József (1852–1898) gazdasági cseléd, Kiss Erzsébet (1860–1946) szülésznő. Fia: Bakó József geológus. Gyermekkori korcsolyabalesetének következtében évekig tartó, orvosilag félrekezelt csípőízületi gyulladásban szenvedett. Egyik lábára örökre sánta maradt.
Iskola
Kőszegen cipészmesterséget tanult (1911–1914), Bp.-en polgári iskolát végzett, majd Sopronban korengedménnyel tanítói okl. szerzett (1930).
Életút
Kőszegen (1914–1915), Sopronban (1915), Bp.-en (1915–1916, 1917–1919, 1922), Zalaegerszegen (1916–1917), Szombathelyen (1920–1921, 1922) és Csornán cipészsegéd (1921), Nemescsón önálló iparos (1923–1924). A Tanácsköztársaság idején fegyveres polgárőr Bp.-en (1919); tevékenységéért izgatás vádjával letartóztatták és héthavi börtönre ítélték (1919. aug.–1920. márc.). A bp.-i Szent László Kórház kórházszolgája (1924–1930), Tabon (1930–1931), az orosházi tanyavilágban (1931–1936), Békéscsabán (1936–1940) és Pilisen tanító (1940–1942); Pilisen háborúellenes megnyilvánulásaiért felmentették tanítói állásából (1942). A II. vh. után a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) Szabadművelődési Osztályának tisztviselője (1945–1948), a Köznevelés munkatársa (1948–1953), az Országgyűlési Könyvtár könyvtárosa (1953–1957).
A Nemzeti Parasztpárt pedagóguscsoportjának vezetője (1945-től).
Első verseit suszterműhelye keresetiadó-könyvébe írta. Később Várady Imre és ősz Iván támogatásával a Szombathelyi Kulturegyesület adta ki első verseskötetét (Árva kalászok, 1927), majd megismerkedett Babits Mihállyal, aki segítette verseinek a Nyugatban történő megjelentetését. Tevékenyen bekapcsolódott a népi mozgalomba, a Kelet Népe belső köréhez tartozott (1935- től). Részt vett a szárszói konferencián (1943), ahol az esti irodalmi rendezvényeken Sinka István és Szabédi László verseiből olvasott fel. Líráját a paraszti és a városi nyomort forradalmi szenvedéllyel megörökítő realizmus jellemzi. 1945 után elsősorban a falu megváltozott életét mutatta be.
Emlékezet
Emlékét szülőfalujában márványtábla, fából készült portré őrzi; Szombathelyen, az Oladi-lakótelepen utcát neveztek el róla (1987).
Szerkesztés
A Köznevelés munkatársa (1948–1953).
Főbb művei
F. m.: Árva kalászok. Versek. (Szombathely, 1927)
Földem! Versek. (Sopron, 1930)
Kié ez a lélek? Versek. (Szombathely, 1933)
Sír a puszta. Versek. (Orosháza, 1937)
Mélybe mégis fölfelé. Versek. (Bp., 1940)
Kapaszkodók. Reg. (Bp., 1943; 2. kiad. 1957)
Ki a bűnös? Pap István sorsa. Elb.-ek. (Békéscsaba, 1945)
Hínár. Reg. (Bp., 1945)
Ezer hold. Dráma. (Bp., 1947)
Két pillér közt. Vál. versek. Vál., bev. Jankovich Ferenc. (Bp., 1958)
Télkergető. Versek. (Bp., 1962)
Följebb a kaptafánál. Egy élet emlékeiből. Önéletrajz. (Bp., 1964).
Irodalom
Irod.: Jankovich Ferenc: B. J. (Kortárs, 1962)
Péterffy Ida: Emlékezés B. J.-re. (Vasi Szemle, 1972)
Rózsa Béla: B. J. indulása. (Életünk, 1972)
Kovács József: B. J. Sopronban. (Életünk, 1972)
Beck Zoltán: Adalékok B. J. és Implom József kapcsolatához. (Békési Élet, 1981)
Bakó Endre: A megszenvedett tisztaság. B. J. költészetéről. (Alföld, 1984)
Posfai János: B. J.-ről. (Soproni Szemle, 1984)
B. J. békéscsabai levelesládájából. 1938–1941. Sajtó alá rend. a bevezető tanulmányt írta Beck Zoltán. (Békési Élet, 1985)
Benkő Péter: A magyar népi mozgalom almanachja. (Bp., 1996).
Megjegyzések
UMIL, UMÉL I.: téves születési adat: aug. 24.!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
