Jakubovich Emil
paleográfus, nyelvész, történész
Született: 1883. január 8. Győrasszonyfa, Győr vármegye
Meghalt: 1935. december 27. Budapest
Temetés: 1935. december 29. Budapest
Temetési hely: Kerepesi út
Család
Sz: Jakubovich Sándor (1841–1912) cs. és kir. huszárkapitány, eözbéghi Nagy Emília (1848–1922). Testvére: Jakubovich Jenő, Jakubovich Kornél (1873–1934) jogász, járási bírósági elnök, ill. Kellner Jenőné Jakubovich Alice és Papp Elemérné Jakubovich Marián (= Marianna). F: Ivánka Irén (1898–) középiskolai tanár, Ivánka Sándor és Schönebaum Katalin leánya.
Iskola
A győri bencés gimnáziumban éretts. (1902), a budapesti tudományegyetemen jogtudományi (1905) és államtudományi doktori okl. szerzett (1914). Az MTA tagja (l.: 1924. máj. 8.).
Életút
A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára (= Országos Széchényi Könyvtár, OSZK) könyvtáros tisztje (1905–1923), a Kézirattári Osztály (1923–1927), a Levéltári Osztály vezetője (1927–1929), osztályigazgatója (1929–1931), az OSZK igazgatója (1931–1934). A Magyar Országos Levéltár (MOL) Diplomatikai Osztálya és az ún. Múzeumi Levéltár igazgatója (1934–1935).
Középkori magyar művelődéstörténettel, az első magyar nyelvű nyelvemlékek paleográfiai vizsgálatával, a kódexek nyelv- és művelődéstörténeti jelentőségével foglalkozott. Több nyelvemléket fedezett fel és adott ki, gyűjtötte a középkori oklevelek magyar szavait és személyneveit. Részt vett az esztergomi főkáptalani hiteleshelyi és házi levéltár rendezésében (1909–1911), a kalocsai érseki könyvtár kódexeinek és ősnyomtatványainak lajstromozásában (1915), majd a bécsi állami levéltár és udvari könyvtár okleveleit és kéziratait tanulmányozta (1917), Berlinben, az akkor felfedezett Ómagyar Máriasiralom nyelvét vizsgálta (1922). Kálti Márkban vélte megtalálni a Bécsi Képes Krónika szövegíróját (1924), új elméletet állított fel Anonymus személyére vonatkozóan (1925). Felfedezte és kiadta I. András király (uralkodott: 1046–1060) törvénybeidéző ércbillogát (1930), továbbá felfedezte a székely rovásírás 15. sz.-i ábécéjét (Nikolsburgi Ábécé, 1933). Az OSZK igazgatójaként jelentős érdemeket szerzett a bécsi közgyűjteményekben lévő magyar és magyar vonatkozású kódexek egy részének – a velencei egyezmény (1932) értelmében történt – visszaszerzésében.
Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2001-ben).
Elismertség
A Szent István Akadémia tagja (1933). A Magyar Nyelvtudományi Társaság titkára. (1925-től).
Főbb művei
F. m.: Régi magyar breviáriumi mutatótábla. (Magyar Nyelv, 1908)
XV. századi magyar fohászkodás. – A Gyulafehérvári Glosszák forrásához. (Magyar Nyelv, 1913)
A Nagyszombati kódex írója. (Magyar Nyelv, 1917)
Bonfini-kódextöredékek a Magyar Nemzeti Múzeumban. 1–2. Egy hasonmással. (Magyar Könyvszemle, 1919 és 1925)
Adalékok nyelvemlékeink sorozatához. (Magyar Nyelv, 1919–1920)
A gyulafehérvári könyvpusztítás 1277-ben. (Magyar Könyvszemle, 1923)
XII. századi oklevéltöredékek. Miske ispán fia István végrendelete 1164-ből. (Levéltári Közlemények, 1924)
Adalékok legrégibb nyelvemlékes okleveleink és krónikáink íróinak személyéhez. Ki volt Anonymus és Márkus krónikás? (Magyar Nyelv, 1924; és külön: A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 20. Bp., 1924)
Az Ehrenfeld-kódex a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárában. (Magyar Könyvszemle, 1925)
P. mester. Adalékok az Anonymus-kérdéshez. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1925. nov. 9.; megjelent: Gróf Klebelsberg Kuno Emlékkönyv. Bp., 1925; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1926)
A gróf Zichy-nemzetség zsélyi levéltárának magyar nyelvemlékei. (Magyar Nyelv, 1926)
A váradi püspökség XIII. századi tizedjegyzéke. 1–3. (Magyar Nyelv, 1926 és külön: Bp., 1926)
G. Wells kódexadománya. 1–2. Két hasonmással. (Magyar Könyvszemle, 1926–1927)
Az ambrasi gyűjteményből való-e Béla király névtelen jegyzőjének kódexe? Egy szövegközti ábrával. (Magyar Könyvszemle, 1927)
Viska, Stojszló és Pécel. (Magyar Nyelv, 1927)
Zalán Menyhért. (Magyar Könyvszemle, 1928)
Ó-magyar olvasókönyv. Összeáll. Pais Dezsővel. (Tudományos Gyűjtemény. 30. Pécs, 1929; hasonmás kiad. Bp., 1995)
Nagy Lajos király oxfordi kódexe, a Bécsi Képes Krónika kora és illuminátora. 1 képpel. (Magyar Könyvszemle, 1930)
Honfoglalási hősi énekeink előadásformájához. – A bögözi székely rovásbetűs felirat. – Ugocsa-szabolcsi székelyek a XIV. században. (Magyar Nyelv, 1931)
Két új Anonymus-jelölt. (Magyar Nyelv, 1932)
A székely-derzsi rovásírásos tégla. (Magyar Nyelv, 1932)
Régi magyar receptek. – Két régi magyar esküforma. (Magyar Nyelv, 1933)
I. Endre király törvénybeidéző ércbilloga. (Turul, 1933)
A székely rovásírás legrégibb ábécéi. 2 táblával. (Magyar Nyelv, 1935; és külön: A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai. 35. Bp., 1935)
Das Ladungssiegel König Andreas’. (Ungarische Jahrbücher, 1935).
Irodalom
Irod.: Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Sági István: J. E. (Nyelvtudományi Közlemények, 1935)
Kniezsa István: J. E. (Századok, 1936)
Melich János: J. E. (Magyar Nyelv, 1936)
Szekfű Gyula: J. E. (Magyar Szemle, 1936)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
