Jánossy Lajos
fizikus, tudománypolitikus
Született: 1912. március 2. Budapest
Meghalt: 1978. március 2. Budapest
Temetés: 1978. március 8. Budapest
Temetési hely: Mező Imre út
Család
Nevelőapja: Lukács György (1885–1971) filozófus, apja: Jánossy Imre (1884–1920), dr. matematikus, csillagász, anyja: Bortstieber Gertrúd (1882–1963) matematikus, műfordító, az egyik első, Magyarországon diplomát szerzett nő. Édesapja görög eredetű, vélhetően Kréta szigeti kereskedők leszármazottja, édesanyja Pozsony környéki zsidó családból származott. Apja halála után édesanyja Bécsbe költözött a nővéréhez, majd férjhez ment Lukács Györgyhöz. Testvére: Jánossy Ferenc (1914–1997) Állami Díjas közgazdász, gépészmérnök. F: Kahn Leonie (†1966). Fiai: Jánossy András (1944–), Jánossy István (1945–) és Jánossy Mihály (1942–2004) fizikusok; leánya: Jánossy Anna (1938–) orvos. Jánossy András szintén az MTA tagja.
Iskola
A bécsi és a berlini tudományegyetemen tanult (1930–1934), a berlini egyetemen – Max von Laue és Erwin Schrödinger tanítványaként – fizikus és bölcsészdoktori okl. szerzett (1934).
Az MTA tagja (r.: 1950. dec. 2.).
Életút
A berlini (1934–1936), a londoni egyetem asszisztense (1936–1939), a Manchesteri Tudományegyetem tud. munkatársa (ún. lecturer, 1939–1948), majd a Dublini Egyetemen az Institute for Advanced Studies tudományos munkatársa és a kozmikus sugárzás kutatócsoport (= School of Cosmics Physics) vezető szenior professzora (1948–1950). A magyar kormány hívására visszatért Magyarországra (1950. aug.). Az ELTE TTK Fizika Tanszék ny. r. tanára (1950–1952), egy. tanára (1952–1957), az Atomfizikai Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1957–1970), egy. tanára (1970–1972). Az MTA KFKI alapító osztályvezető tudományos főmunkatársa (1950–1956), az intézet igazgatója (1956–1972) és az igazgatótanács tagja (1970–1978).
Az MTA választott titkára (1955. máj. 28.–1960. ápr. 14.), főtitkárhelyettese (1960. ápr. 14.–1961. ápr. 14.), alelnöke (1961. ápr. 14.–1973. máj. 11. ). Az MTA Elnökség választott tagja (1973. máj. 11.–1978. márc. 2.).
Az MSZMP KB tagja (1962. nov. 24.–1978. márc. 2.).
A 20. századi magyar fizika egyik legsokoldalúbb és legtermékenyebb tudósa. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el a kozmikus sugárzás, a valószínűségszámítás, a kvantumelmélet, a relativitáselmélet, az elektrodinamika és optika problémáinak kutatása terén, de a fizika filozófiai kérdéseivel és a középiskolai fizikaoktatás módszertani problémáival is foglalkozott. Nevéhez fűződik az ún. Geiger–Müller-csöves koincidencia mérőműszer kifejlesztése és alkalmazása a szekunder kozmikus sugárzás mérésére. A kaszkádfolyamatok statisztikai elméletének egyik kidolgozója. Elek Tiborral (1910–1972) együtt vizsgálta a relativitáselmélet interpretációs kérdéseit. Az MTA KFKI-ban munkatársaival nagyon gyenge intenzitású fénynyalábokkal is sikerült interferenciajelenséget létrehoznia.
Emlékezet
Budapesten, a születésnapján hunyt el; a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik (sírkőavatása 1981. márc. 2-án volt). Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Halála után, az MTA KFKI – volt munkahelye – róla nevezte el a KFKI Intézeti Díját (1978–1989: Jánossy Lajos-díj). 1990-ben az elismerést ismét KFKI Intézeti Díjnak hívják, viszont tiszteletére az Eötvös Loránd Fizikai Társulat egy újabb, a KFKI-tól független Jánossy Lajos-díjat alapított (1993-ban, először 1994-ben adták át). Emléktábláját az MTA KFKI IV. épülete bejáratánál helyezték el, mellszobra az ELTE TTK Atomfizikai Tanszékén látható.
Elismertség
Az Ír Tudományos Akadémia (1948), a berlini Német Tudományos Akadémia (l.: 1954), a Bolgár Tudományos Akadémia (1958), a Mongol Tudományos Akadémia tagja (1961).
Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat alelnöke (1950–1969). Az Országos Atomenergia Bizottság elnöke.
A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége (MABÉOSZ) elnöke (1966–1978).
Elismerés
Munka Érdemrend (1954, 1960), Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1962), Cirill–Metód-rend (Bulgária, 1970). Kossuth-díj (1951).
Akadémiai Aranyérem (1972), Eötvös Loránd-emlékérem (1978).
Szerkesztés
A Magyar Fizikai Folyóirat főszerkesztője (1953–1978).
Főbb művei
F. m.: Cosmic Rays. (Dublin, 1947)
Cosmic Rays. Monográfia. (Cosmic Rays and Nuclear Physics. Monográfia. (Frontiers of Science Series. London, 1948)
The International Series of Monographs on Physics. Oxford, 1948; 2. kiad. 1950)
Sztálin-díjas tudósok munkái. Szkobeljicin, a kozmikus sugárzás kutatásának úttörője. (Természet és Technika, 1951)
A relativitáselmélet óraparadoxonjáról. (Fizikai Szemle, 1951)
A relativitáselmélet alapjairól. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1951. nov. 5.)
Egy nemlineáris egyenlet tulajdonságairól. (Fizikai Szemle, 1952)
A centrifugális erőről szóló vitához. (Fizikai Szemle, 1953)
Studies on the Theory of Cascades. (Acta Physica, 1953)
A radioaktív bomlás valószínűségi törvényéről. – Novobátzky Károly hetven éves. (Fizikai Szemle, 1954)
Koherens fénynyalábokban haladó fotonok koincidenciái. Ádám Andrással, Varga Péterrel. – Tanulmányok a kaszkádelméletről. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1954)
On the Measurement of Efficiency of GM-Counters. (Acta Physica, 1954)
Kozmikus sugárzás. Monográfia. (Bp., 1954; 2. átd. kiad. kiad. 1963; oroszul: Moszkva, 1949; olaszul: Cosmic raggi e fisica nucleare. Milano, 1954; németül: Einführung in die kosmische Strahlenforschung. Berlin, 1955; lengyelül: Promienie kosmiczne. Warszawa, 1956; bolgárul: Szófia, 1957)
Az elektronsokszorozó statisztikájáról. – Dekadikus fénycsökkentő berendezés. Náray Zsolttal. – A kvantummechanikai Einstein-paradoxon egy következménye. Nagy Kázmérral. – GM-csövek megszólalási valószínűségének mérése. Kiss Dezsővel. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1955)
Decay Light Attenuator. Náray Zsolttal. – Remarks on the Three Observed Effects of General Relativity. – Remarks on the Foundation of Probability Calculus. (Acta Physica, 1955)
Statistical Problems of an Electron Multiplier. (Soviet Physics. Journal of Experimental and Theoretical Physics, 1955)
A filozófia jelentősége a fizikai kutatásban. (Magyar Tudomány, 1956)
A modern fizika filozófiai kérdéseiről. (Atom [folyóirat], 1956)
On the Photon Component of Extensive Air Showers. (Acta Physica, 1956)
Megjegyzések a valószínűségszámítás alapjairól. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1957)
Experiments on the Rossi Curve. Nagy Lászlóval. – On the Statistics of the Determination of the Mean Life of Mesons. Kiss Dezsővel. – The Interference Phenomena of Light at Very Low Intensities. Náray Zsolttal. (Acta Physica, 1957)
On the Classical Fluctuation of a Beam of Light. (Il Nuovo Cimento, 1957)
Az interferencia jelenség intenzitás-függetlenségéről. Náray Zsolttal. – A kozmikus sugárzás kiterjedt légizáporainak kísérleti vizsgálata. Sándor Tamással, Somogyi Antallal. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1958)
A fény kettős természetére vonatkozó vizsgálatok. Náray Zsolttal. (Fizikai Szemle, 1958)
Plancks philosophische Ansichten in der Physik. (Max-Planck-Festschrift, 1958)
A Magyar Tudományos Akadémia nemzetközi kapcsolatainak helyzete és problémái. – Planck filozófiai nézetei a fizikában. (Magyar Tudomány, 1959)
A kozmikus sugárzás átható záporai. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1959)
Filozófiai megjegyzések a speciális relativitáselméletről. Angolból ford. Dolinszky Tamás és Illy József. (Az MTA KFKI kiadványa. Bp., 1960)
On the Simultaneous Distribution of the Sagittas of a Track in Emulsion in the Case of Back Ground Noise. (Acta Physica, 1960)
Überlegungen zu den Grundlagen der Wahrscheinlichkeitsrechnung. (Sitzungsberichte. 2. Berlin, 1960)
A Coulomb-szóródás paraméterének becslése fotoemulzióban végzett mérések alapján. Lee Annával, Rózsa Pállal. (MTA Matematikai Kutató Intézetének Közleményei, 1961)
Megfontolások a valószínűségszámítás alapjairól. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1961 és külön: Bp., 1961)
Erwin Schrödinger. (Fizikai Szemle, 1961)
A fény kettős természetének problémája. (Természettudományi Közlöny, 1961)
The Fluctuation of Intensity of an Extended Light Source. (Il Nuovo Cimento, 1961)
A speciális relativitáselmélet filozófiai problémái. (Magyar Filozófiai Szemle, 1962)
Valószínűségszámítás. J. L. előadásai alapján összeáll. Rupp Erzsébet. (Bp., 1962; 2. kiad. 1964)
Papers Published from 1934 to 1985. I–IX. köt. (Bp., 1962–1985)
A relativitáselmélet filozófiai problémái. Monográfia. Elek Tiborral. A függelékben: Mein Weltbild. Részletek Albert Einstein művéből. (Bp., 1963)
The Hydromechanical Model of Wave Mechanics. Ziegler Máriával. (Acta Physica, 1963)
Két relativisztikus kísérletről. Huszár Miklóssal. (Fizikai Szemle, 1964)
A relativitáselmélet problémaköre a Lorentz-elv megvilágításában. J. L. előadása alapján szerk. Siklós Tivadar. (Az MTA KFKI kiadványa. Bp., 1964)
A fizika fejlődéséről Magyarországon a felszabadulás óta. A fény izotróp terjedésével kapcsolatos megfontolások. (Fizikai Szemle, 1965)
Theory and Practice of the Evaluation of Measurements. (The International Series of Monographs on Physics. Oxford, 1965)
A valószínűségelmélet alapjai és néhány alkalmazása, különös tekintettel mérési eredmények kiértékelésére. Egy. tankönyv. (Bp., 1965; 2. jav. kiad. 1967)
A ponderomotoros erő kérdéséről. – A két rakéta paradoxona. (Fizikai Szemle, 1966)
A valószínűségszámítás alapjai és néhány alkalmazása. (Középiskolai Matematikai Lapok, 1966)
A kozmikus sugárzási kutatások 50 éve a Szovjetunióban. – Mit kapott a Szovjetuniótól a magyar fizikai kutatás? Mérések kiértékelésének elmélete és gyakorlata. (Fizikai Szemle, 1967)
Relativitáselmélet és fizikai valóság. Monográfia. Ill. Butenko, Bohdan. (Bp., 1967; 2. kiad. 1968; 3. kiad 1969)
Mérési eredmények kiértékelésének elmélete és gyakorlata. Monográfia. (Bp., 1968; oroszul: Moszkva, 1968)
Euklideszi-e a tér? (Magyar Tudomány, 1969)
Általános relativitáselmélet és a nem-euklideszi geometria. – Elgondolások a sebességösszeadás törvényéről. (Fizikai Szemle, 1969)
Fizika. I–III. köt. Egy. tankönyv. (Bp., 1969–1971; 2. kiad. 1976–1977)
A fizikai középiskolai oktatása. – Van-e a vektorpotenciálnak fizikai jelentése? (Fizikai Szemle, 1970)
Véletlen és törvényszerűség. (Társadalmi Szemle, 1970)
Tények és tévedések. (Természet Világa, 1971)
A laser. Jánossy Mihállyal. – A fotoeffektus. (Magyar Tudomány, 1971)
Az erő és a tömeg fogalma a mechanika oktatásában. (Fizikai Szemle, 1972)
Meggondolások a mennyiség problémájáról. – Klasszikus fizika modern szemmel. (Magyar Tudomány, 1972)
Valószínűségszámítás. Tankönyv. Tasnádi Péterrel. (Élő matematika. 2. Bp., 1972; 2. kiad. 1975)
Relativitáselmélet a fizikai valóság alapján. Monográfia. (Bp., 1973; angolul: Theory of Relativity Based on Physical Reality. Bp., 1971; bolgárul: Szófia, 1973; japánul: Tokió, 1974)
Szemléletes differenciálszámítás. Függvényektől a differenciálásig. Tankönyv. Jánossy Istvánnal. (Bp., 1974)
Fejezetek a mechanikából. Sajtó alá rend. Sas Elemér. Ill. Frigyesi Miklós. (Bp., 1975)
Természettudomány-e a matematika? (Magyar Tudomány, 1976)
Szemléletes integrálszámítás. Tankönyv. Jánossy Istvánnal. (Bp., 1977)
Meggondolások a fény terjedéséről. (Fizikai Szemle, 1977)
Elektromos mező dielektrikumban. (Fizikai Szemle, 1978)
Vektorszámítás. Egy. tankönyv. I–III. köt. Gnädig Péterrel, Tasnádi Péterrel. (Bp., 1980–1983; Új kiad. 2002)
Erwin Schrödinger, a fizikai Nobel-díj kitüntetettje, 1933-ban. (Fizikai Szemle, 1987).
F. m.: írásai napilapokban: Elgondolások a középiskolai oktatásról. (Magyar Nemzet, 1971. dec. 12.)
A tudományos ismeretek népszerűsítéséről. (Népszabadság, 1972. febr. 12.)
Kapcsolatok a gravitáció és az atomok között. (Magyar Nemzet, 1972. máj. 7.)
Az oktatás és túlterhelés. (Magyar Nemzet, 1972. júl. 23.).
F. m.: szerk.: Atommaglexikon. Főszerk. J. L. (Bp., 1963)
A szupravezetés. Monográfia. Szerk. J. L. (Magyar Fizikai Folyóirat. Klasszikus. 8. Bp., 1963)
Tér–idő–szimmetriák, spin és statisztika. Szerk. J. L. (Magyar Fizikai Folyóirat. Klasszikus. 9. Bp., 1965)
Planck, Max: Válogatott tanulmányok. A fizika világképe. Vál. és ford. M. Zemplén Jolán. A bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1965)
Egyed László–M. Zemplén Jolán: Eötvös Loránd. A bevezető tanulmányt írta. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1970)
Kvantummechanika. Cikkgyűjtemény. A Magyar Fizikai Folyóiratban megjelent tanulmányok gyűjteménye. Vál. Györgyi Géza, szerk. J. L. (Bp., 1971).
Irodalom
Irod.: Fenyő István: Megjegyzés J. L. egy dolgozatához. (Matematikai Lapok, 1959)
J. L. akadémikus 50 éves. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1962)
Hajduska István: J. L. (Fizikai Szemle, 1968)
Az 1972. évi Akadémiai Aranyérem kitüntetettje: J. L. (Magyar Tudomány, 1972)
Pál Lénárd: Lajos Jánossy. (Acta Physica, 1977)
Halálhír és nekrológ. (Népszabadság, 1978. márc. 4.)
Tétényi Pál–Szabó Ferenc: Búcsú J. L.-tól. – J. L. irodalmi működése. (Fizikai Szemle, 1978)
Nagy Károly: J. L. (Magyar Tudomány, 1978)
J. L.-ra emlékezve. (Népszabadság, 1978. márc. 8.)
J. L. emlékezete. (Magyar Nemzet, 1978. márc. 8.)
Jánossy Mihály: J. L., a fizikus és az ember. (Magyar Fizikai Folyóirat, 1979)
Somogyi Antal: Gondolatok J. L. születésének hetvenedik évfordulóján. (Magyar Tudomány, 1982)
Nárayné Ziegler Mária–Király Péter: J. L. és Erwin Schrödinger levelezése. (Fizikai Szemle, 1982)
Németh József: J. L. (Pártélet, 1982)
Kovács István: Egy romantikus lángelme. Emlékezés J. L.-ra, születésének hetvenedik évfordulóján. (Népszabadság, 1982. márc. 2.)
Jéki László: Fizikusok példaképe. Emlékezés J. L.-ra. (Magyar Nemzet, 1982. márc. 2.)
Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Dénes és Nagy Ferenc. (Bp., 1986)
In memoriam Lajos Jánossy – 75 – Erwin Schrödinger – 100. J. L. és Erwin Schrödinger levelezése és J. L. három tanulmánya. Szerk. Király Péter és Nárayné Ziegler Mária. (Az MTA KFKI kiadványa. Bp., 1987)
Náray Zsoltné: 75 éve született J. L. – Kroó Norbert: J. L. és Erwin Schrödinger levelezése. (Fizikai Szemle, 1987)
Montskó Éva: J. L. emlékezete. (Magyar Nemzet, 1987. márc. 2.)
Sas Elemér: Hetvenöt éve született J. L. (Népszabadság, 1987. márc. 2.)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. (Bp., 1997)
Somogyi Antal: Húsz év után… Gondolatok J. L. halálának 20. évfordulóján. (Fizikai Szemle, 1998)
J. L. (Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai fölött. 1998. Bp., 1999)
Kardos István: Lételeme a fizika volt. J. L. (Ezredvég, 2004)
Király Péter: J. L., a fizikus. (Fizikai Szemle, 2005)
Hraskó Péter: J. L. relativitáselmélet-felfogásáról. (Fizikai Szemle, 2010)
Király Péter: Kettős centenárium. A kozmikus sugárzás és J. L. (Természet Világa, 2010)
Király Péter: J. L. és a 100 éve felfedezett kozmikus sugárzás. – Jánossy Natália: J. L. hazatérése. (Fizikai Szemle, 2012).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2013
