Jendrassik György
gépészmérnök, feltaláló
Született: 1898. május 13. Budapest
Meghalt: 1954. február 7. London, Nagy-Britannia
Család
Nagyapja: Jendrassik Jenő (1824–1891) orvos, az MTA tagja. Nagybátyja: Jendrassik Ernő (1858–1921) orvos, belgyógyász, neurológus, az MTA tagja.
Iskola
A bp.-i Horánszky utcai reálgimnáziumban (= Vörösmarty Mihály Gimnázium) éretts. (1916), gimnazistaként megnyerte a Mathematik és Physikai Társulat fizikai versenyét (1916). Ösztöndíjasként a berlin-charlottenburgi műegyetemen tanult (1919– 1920), a bp.-i József Műegyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1922). Az MTA tagja (l.: 1943. máj. 14.; kizárták: 1948. ápr. 23.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
Életút
A bp.-i Ganz és Társa Danubius Gép, Vagon és Hajógyár Rt. Tanulmányi Osztályának mérnöke (1922–1927), a Jendrassik Motorszerkesztési Osztály osztályvezetője (főmérnöki rangban, 1927–1930), felügyelője (1930–1931), főfelügyelője (1931– 1936), igazgatója (1936–1939), vezérigazgató-helyettese (1939–1942), a gyár vezérigazgatója (1942–1947). Ganz-gyári állását megtartva gázturbinái gyártására megalapította a Találmány Kifejlesztő és Értékesítő Kft.-t (1934). A gyár államosítása (1946) után is vezérigazgató maradhatott, de a személye ellen meginduló támadások és a politikai légkör kedvezőtlen megváltozása miatt egy hivatalos útjáról nem tért haza; rövid ideig Angliában élt, majd Londonban telepedett le (1947). A Metropolitan Vickers, egyidejűleg a Power Jets (Research and Development) Ltd. vállalatok külső tanácsadója (1948–1954).
Gáz- és motorturbinák, dízelmotorok fejlesztésének kérdéseivel foglalkozott. A Ganz-gyár tanulmányi osztályán alkotta meg első találmányát, a gyors járatú négyütemű, sűrítő nélküli kis dízelmotort, amelyet Ganz-Jendrassik-motor néven gyártottak. Ezzel indult meg a magyarországi vasutak (elsőként egy sínautó, 1927-ben) és a Duna-tengerhajózás dízelesítése. Motorjait több országban is gyártották s nemzetközileg is elismerést szerzett. Másik nagy jelentőségű találmánya, a világ első, 100 lóerős kis gázturbinája (1937); motor- és gázturbinákra vonatkozóan 77 magyar szabadalma volt (1924–1946). Utolsó találmánya egy, a turbinával kapcsolatos nyomáscserélő volt.
Emlékezet
Londonban, a Buckingham Palace Mansions-ban lakott, ott is hunyt el. Londonban temették el. Nevét vette fel a Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola Jendrassik György Gépipari Tagintézménye (korábban: Szamuely Tibor Gépipari Technikum, 1955/56- tól).
Elismerés
A Magyar Mérnök- és Építész Egylet (MMÉE) Cserháti-plakettje (1935), Hollán-díja (1940), Széchenyi-díj (posztumusz, 1990).
Főbb művei
F. m.: Verfahren zum Anlassen kleiner Dieselmotoren. (Zeitschrift des Vereins für Deutsche Ingenieure, 1929)
Egy új rendszerű gyorsforgású Dieselmotor. (Technika, 1930)
Egy új gázturbina. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közleményei, 1939)
Diesel Engines for Traction Purposes. (Engineering, 1951)
Practice and Trend in Development of Diesel Engines. (Locomotive Engineering, 1951).
Irodalom
Irod.: György Jendrassik. (Engineering, 1954)
J. Gy. (Járművek Mezőgazdasági Gépek, 1955)
Brodszky Dezső: A Ganz–Jendrassik- motor 10 éve. (Közlekedéstudományi Szemle, 1958)
Gombás Tibor: J. Gy. (Műszaki nagyjaink. I. köt. Bp., 1967)
Terplán Zénó: J. Gy. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1996).
Megjegyzések
Akadémiai székfoglalót nem tartott!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
