Kardos Lajos
pszichológus
Született: 1899. december 12. Rákospalota, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Meghalt: 1985. július 12. London
Temetés: Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Iskola
A bécsi tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1925), Karl Bühler tanítványaként pszichológiából bölcsészdoktori okl. (1929), a kísérleti lélektan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1947), a neveléstudományok (lélektan) kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1955). Az MTA tagja (l.: 1985. máj. 9.).
Életút
Amerikai egyetemeken Rockefeller-ösztöndíjas vendégkutató (1929–1934) és az aurorai Wells College vendégtanára (1932–1934), visszatért Magyarországra (1934), állástalan pszichológus (1934–1945). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK Lélektani Intézete, ill. Pszichológiai Tanszéke magántanára és intézeti tanára (1947–1949), egy. docense (1949–1956), egy. tanára (1956. febr. 1.–1971) és a Tanszék vezetője (1949–1971), a BTK dékánhelyettese.
Kísérleti és összehasonlító pszichológiával foglalkozott. Tudományos pályafutásának kezdetén mestere, Karl Bühler (1879–1963) hatására fejlődés-lélektani dolgozatokat közölt, majd érdeklődése az észlelés és az érzékelés fiziológiai jelenségei felé fordult. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a látás szerveződési mozzanatainak matematikai leírása, az árnyék vizuális jelenségtanának feltárása terén. Az elsők között kapcsolta össze a fenomenológiai elemzést, a kontextuális kísérletezést és a matematikai modellálást (differenciálegyenletekkel). Későbbi kutatásainak fő témája az állati tanulás, az állati emlékezet vizsgálata és a lelki élet evolúciós kibontakozásának elemzése. Magasabb rendű állatoknál az emberi manipulációs tanulással szemben az ún. lokomóciós viselkedéshez kapcsolódó tanulást állította előtérbe. Az 1950-es években elsősorban Ivan Petrovics Pavlov (1849–1936) orosz orvos, fiziológus munkásságának feltárásával, a pavlovi kutatások (= pavlovi reflex) népszerűsítésével, széles körű megismertetésével alapvető tevékenységet fejtett ki a pszichológiatudomány hazai megmaradása érdekében. Különösen értékes tankönyvírói tevékenysége A korszerű magyarországi pszichológusképzés egyik megteremtője, Általános pszichológia (1964) c. tankönyve húsz éven át hét kiadást élt meg. Élete utolsó éveiben sorra kiadták pszichológiatörténeti alapműveit (Tárgy és árnyék, 1984; valamint posztumusz: Az állati emlékezet, 1988), halála előtt néhány hónappal az MTA is tagjai közé választotta (1985. máj.).
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti és Emlékhely Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Tiszteletére az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya Kardos Lajos-emlékülést rendezett (1999. dec. 16-án), ill. az MTA Pszichológia Intézete Kardos Lajos-emlékérmet alapított (2002-ben). Róla nevezte el a Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézete a Kardos Lajos Megismeréstudományi Laboratóriumot. Munkásságával elsősorban Pléh Csaba akadémikus foglalkozik.
Elismertség
Az MTA Pszichológiai Szakbizottsága társelnöke. A Magyar Pszichológiai Társaság elnöke (1970–1975), t. elnöke (1975–1985). A Padovai Egyetem díszdoktora (1968).
Elismerés
A Magyar Népköztársaság Zászlórendje, Akadémiai Díj (1965 és 1977).
Szerkesztés
A Magyar Pszichológiai Szemle szerkesztőbizottságának tagja.
Főbb művei
F. m.: Ding und Schatten. Eine experimentelle Untersuchung über die Grundlagen des Farbensehens. (Leipzig, 1934)
A mai lélektan. Többekkel. (A műveltség könyvei. Bp., 1946)
A pszichofizikai történés főbb mozzanatai. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1947)
„Aequiterminális” viselkedésrészletek jelentősége az állati tanulásban. B. Barkóczi Ilonával. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1953)
Lélektan. Egy. tankönyv. (Bp., 1953)
Freudizmus vagy tudományos lélektan. (Természet és Társadalom, 1955)
Pavlov Iván Petrovics kutatásainak jelentősége a lélektanban. (Szocialista nevelés könyvtára. 113. Bp., 1955)
Pavlov kutatásainak jelentősége és a lélektan. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1955)
A lélektan alapproblémái és a pavlovi kutatások. Monográfia. (Bp., 1957; németül: Bp.–Berlin, 1962)
Tanulás és emberréválás. (Pszichológiai tanulmányok. I. Bp., 1958)
A lélektani kísérlet. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1960)
Kibernetika és pszichológia. Asszociáció és feltételes reflex. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1964)
Általános pszichológia. Egy. tankönyv. (Bp., 1964; 3. kiad. 1970; 4. kiad. 1973; 5. kiad. 1978; 6. kiad. 1985; 7. kiad. 1986)
Az állatkerti kutatások jelentősége és néhány elvi kérdése. (Pszichológiai tanulmányok. VII. Bp., 1965)
Az érzékletek átalakulásai. (Pszichológiai tanulmányok. VIII. Bp., 1965)
A vesztibuláris apparátus szerepe az állat lokomotorius teljesítményeiben. De Rénoche, Idával. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1966)
A korrekciós rendszerek szerepe az érzékleti szerveződésben. (Pszichológiai tanulmányok. IX. Bp., 1966)
A tér és idő érzékelése. 1–2. Az emléknyomok biológiai alapjai. Alternáló zárt és nyitott utak jelentősége a lokomóciós tanulásban. Kísérletek az ún. ekviterminális útvesztővel. Varjasi Edittel. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1967)
Az irányt szabó környezeti tényezők szerepe a lokomóciós tanulásban. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1968)
Lokomóciós tanulás és téri orientáció. 1–4. Többekkel. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1968–1972)
A tanulás összehasonlító lélektani vizsgálatának néhány problémája. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1970)
A pszichológiában alkalmazott kutatási módszerek elvi kérdései. (Pszichológiai tanulmányok. XII. Bp., 1970)
Kísérletek elemi képességek kialakulásáról. Gábor Katalinnal. Kísérletek a lokomóciós és manipulációs cselekvésformák megtanulásának közvetlen összehasonlítására. Barkóczi Ilonával, Kónya Ildikóval. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1971)
Általános lélektan a műszaki oktatói szak számára. (A BME Pedagógia Tanszék kiadványa. Bp., 1971)
A vizuális emlékezet összehasonlító lélektani problémái. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1973)
A lokomóciós tanulás vizsgálata vadkacsáknál. Zöld Gyulával. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1974)
Figyelem és munkavégzés. (Pszichológiai előadások. A TIT Pszichológiai Választmánya kiadványa. Bp., 1974)
Képzelet és emberi cselekvés. (Pszichológiai előadások. A TIT Pszichológiai Választmánya kiadványa. Bp., 1974)
A tanulás pszichológiai problémái. (Pszichológiai előadások. A TIT Pszichológiai Választmánya kiadványa. Bp., 1974)
Az indítékok szerepe az emberi cselekvésben. (Pszichológiai előadások. A TIT Pszichológiai Választmánya kiadványa. Bp., 1974)
Korunk pszichológiája és a pavlovi kutatások. (Pszichológiai előadások. A TIT Pszichológiai Választmánya kiadványa. Bp., 1975)
A neuropszichikus információ eredete. Monográfia. (Bp., 1976; angolul: The Origin of the Neuropsychological Information. Bp., 1984)
Diszkriminációs tanulás – folyamatosan változó céltárgyakkal. Többekkel. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1978)
Az érzékeléstől a cselekvésig. Előadások az általános lélektan köréből. (Pszichológia nevelőknek. 17. Bp., 1978; 2. kiad. 1982; 3. kiad. 1987)
Diszkriminációs tanulás és vizuális emlékezet. Többekkel. (Pszichológiai tanulmányok. XV. Bp., 1979)
Diszkriminációs tanulás útvesztő jellegű elrendezésben. Zöld Gyulával. (A Magyar Pszichológiai Társaság V. Országos Tudományos Konferenciája. Budapest, 1981. márc. 4–6. Előadáskivonatok. Szerk. Barkóczi Ilona. Bp., 1981 és Pszichológia [folyóirat], 1981)
Az emlékkép két funkciója. (Pszichológia [folyóirat], 1981)
Radnai Béla életműve. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1981)
Emlékezés Karl Bühlerre. Az emlékezésről általában. (Pszichológia [folyóirat], 1982)
„Belátásos” tanulás és állati emlékezet. Zöld Gyulával. Válságban van-e a pszichológiai kísérlet? (Pszichológia [folyóirat], 1983)
Állati emlékezet – emberi emlékezet. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1983)
Tárgy és árnyék. Tanulmányok a színlátás pszichológiai kutatása köréből. A kötet három tanulmánya eredetileg németül jelent meg. Ford. Várkonyi Zsuzsa. (Bp., 1984)
Rövid lejáratú állati emlékezet és a „késleltetett” reakció. Zöld Gyulával. (Pszichológia [folyóirat], 1985)
Bühler „sikertelen” elmélete a színkonstanciáról. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1985)
Idői dimenzió a rövid lejáratú állati emlékezetben. Zöld Gyulával. (Pszichológia [folyóirat], 1986)
Az állati emlékezet. Monográfia. (Bp., 1988)
A lélektan. (Fejezetek a magyar lélektanból. Egy. segédkönyv. Szerk. Gyárfás Ágnes és Eszenyi Miklós. Miskolc, 1998)
szerk.: Tyeplov, Borisz Mihajlovics: Pszichológia. Ford., sajtó alá rend. (Bp., 1950; 2. kiad. 1952)
Az oktatás lélektanának kérdései. Tanulmánygyűjtemény. Szerk. (Szocialista nevelés könyvtára. 66. Bp., 1953)
Woodworth, Robert Sessions–Schlossberg, Harold: Kísérleti pszichológia. A magyar kiadást szerk. (Bp., 1966)
Haire, Masson: Pszichológia vezetőknek. Ford. Simó György, Varjasi Edit, Zánkai Géza. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1968)
Behaviorizmus. Szöveggyűjtemény. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1970)
A Magyar Pszichológiai Társaság III. tudományos jubileumi nagygyűlése. Budapest, 1970. nov. 3–4. Előadások. Szerk. (Bp., 1970)
Alaklélektan. Szöveggyűjtemény. Vál., szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1974)
Problems of Information Processing and Perceptual Organization. Főszerk. K. L. Szerk. Marton Magda és Pléh Csaba. (Bp., 1978)
Attitudes, Interaction and Personality. Főszerk. K. L. Szerk. Hunyady György és Pléh Csaba. (Bp., 1980)
Barash, David: Szociobiológia és viselkedés. Ford. Gervai Judit. A magyar kiadást szerk. és az előszót írta K. L. (Bp., 1980)
Problems of the Regulation of Activity. Proceedings of the 4th Meeting of Psychologists from the Danubian Countries, Visegrád. Szerk. Pléh Csabával. (Bp., 1980)
Studies in Clinical Psychodiagnostics and Psychotherapy. Főszerk. K. L. Szerk. Pléh Csaba és Popper Péter. (Bp., 1987)
Studies in Creativity. Főszerk. K. L. Szerk. Pléh Csaba. (Bp., 1987).
Irodalom
Irod.: Gergő Endre: K. L.: Ding und Schatten. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1935)
Tánczos Zsolt: K. L.: Általános pszichológia. Egy. tankönyv. (Magyar Tudomány, 1966)
Orvosi lexikon. I–IV. köt. Főszerk. Hollán Zsuzsa. (Bp., 1967–1973)
Pedagógiai lexikon. I–IV. köt. Főszerk. Nagy Sándor. (Bp., 1976–1979)
Halász László: K. L., a nevelő, túl az általános lélektan határain. Tánczos Zsolt: K. L. munkássága a színkonstancia területén. Eredményeinek jelentősége a pszichológiai elméletalkotásban. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1977)
Neményi Mária: Beszélgetés K. L. professzorral páduai kísérleteiről. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1978)
G. Cseres Judit: K. L.: Az érzékeléstől a cselekvésig. Előadások az általános lélektan köréből. (Pedagógiai Szemle, 1979)
K. L. 80 éves. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1979)
Buda Béla: K. L.: A neuropszichikus információ eredete. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1980)
Marton Magdolna: Hipotézis a lelki jelenség eredetéről. K. L.: A neuropszichikus információ eredete. (Pszichológia [folyóirat], 1981)
Búcsú K. L.-tól. (Népszabadság, 1985. júl. 19. és júl. 20.)
Ádám György: K. L. ravatalánál. (Kilátó, 1985)
Hunyady György: K. L. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1985)
Pataki Ferenc: K. L. (Magyar Tudomány, 1985)
K. L. (Pszichológia [folyóirat], 1986)
Pléh Csaba: K. L.: Tárgy és árnyék. Tanulmányok a színlátás pszichológiai kutatása köréből. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1987)
Csányi Vilmos: K. L.: Az állati emlékezet. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1990)
Barkóczi Ilona: A téri és az idői tájékozódás egyes újabb eredményei az összehasonlító pszichológiában. K. L.-emlékelőadás. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1992)
Engländer Tibor: A pontatlanság mint vitális érték. K. L.-emlékelőadás. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1996)
Pléh Csaba: K. L. emlékezete. (Pszichológia [folyóirat], 2001 és Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett. Bp., 2001)
Pléh Csaba: Az állati emlékezet és a lelki élet eredete. K. L. magyar összehasonlító pszichológus koncepciója. (Iskolakultúra, 2010).
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
