Főbb művei

F. m.: Munkásosztály és magyar irodalom. (Valóság, 1948)
Kortes dalok Táncsics mellett. (Irodalomtörténet, 1949)
Kétes realizmus. (Újhold, 1949)
Irodalmi háborgás és szocializmus. (Forum, 1949)
Fazekas Lúdas Matyija. (Csillag, 1950)
Jegyzetek Csokonairól. (Csillag, 1951)
A szociáldemokrata irodalom magatartása az első világháborúban. (Irodalomtörténet, 1951)
Szabó Ernő és Bresztovszky Ernő vitája. (Irodalomtörténet, 1952)
A magyar költők harca a klerikális reakció ellen. (Vezérfonal városi előadók számára. Bp., 1952)
„Hazug álmok papjai szűnnek.” A magyar költészet antiklerikális hagyományai. Monográfia. (Bp., 1952)
Megjegyzések Petőfi Felhők ciklusához. (Irodalomtörténet, 1953)
Magyar költők harca a klerikalizmus ellen a felvilágosodás korában. (Természet és Technika, 1953)
Viták és kritikák. Cikkek és tanulmányok a felszabadulás utáni magyar irodalom köréből. (Bp., 1954)
Tallózás erdélyi levéltárakban. 1–2. (Irodalomtörténet, 1957)
Petőfi-képünkről. – Petőfi népdalairól. (Kortárs, 1958)
Irodalom és politika a reformkorban. (Irodalomtörténet, 1958)
Egy észrevétel. Egy verstani vitához. (Kortárs, 1958)
Petőfi „népiességének” funkciójáról. (Magyar Tudomány, 1959)
Egy szakasz Petőfi útján. – Irodalom és politika a reformkorban. (Irodalomtörténet, 1959)
A helység kalapácsa. (Kortárs, 1959)
Lukács László. (Kortárs, 1959; Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. Szerk. Illés László, Király István, Szabolcsi Miklós. Bp., 1962 és Arcképek a magyar szocialista irodalomból. Bp., 1967)
Petőfi politikai lírája 1844-ben. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960)
Zsigmond Ede. (Kortárs, 1960)
Petőfi és az Athenaeum triásza. (Magyar Tudomány, 1960)
Petőfi. A költő útja 1844 végéig. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1961; 2. jav. kiad. 1982)
Vita Kemény Zsigmondról. (Irodalomtörténet, 1962)
Elsüllyedt irodalom? Tanulmányok. (Bp., 1963)
Utópista szocialista eszmék a reformkori Magyarországon. (Magyar Tudomány, 1965)
Irodalom, társadalom, politika. (Elvek és utak. Tanulmánygyűjtemény. Szerk. is. Bp., 1965)
Lenau und Petőfi. (Lenau-Almanach, 1965/66. Wien, 1966)
Deux réponses… L’accueil du socialisme utopiste en Hongrie, à l’époque des réformes nationales. (Acta Litteraria, 1966)
Kemény Zsigmond és az utópista szocializmus. (MTA I. Osztálya Közleményei, 1966)
Irodalom és „kísértetjárás.” (Filológiai Közlöny, 1967)
Európai tájékozódás. Jegyzetek a magyar reformkor világirodalmi érdeklődéséről. (Magyar Tudomány, 1967)
A költő és az emberiség. Petőfi útja a Felhők-ciklus után. – Greguss Ágost és az isten. (Világosság, 1968)
Jegyzetek Az apostol-ról. (MTA I. Osztálya Közleményei, 1969)
Jegyzetek Petőfi gondolatvilágáról. (Irodalomtörténet, 1969)
Új eszmék a láthatáron. Adalékok a francia szocialisztikus-kommunisztikus eszmék terjedéséhez a reformkori Magyarországon. (Eszmei és irodalmi találkozások. Tanulmányok a magyar–francia irodalmi kapcsolatok történetéből. Szerk. Köpeczi Béla. Bp., 1970)
Jegyzetek az ízlésről. (Magyar Tudomány, 1971)
Révai József Petőfi-képéhez. (Párttörténeti Közlemények, 1972)
Az emberiség mérlegén. Petőfi: A magyar politikusokhoz c. verséről. (Mesterség és alkotás. Bp., 1972)
Kritikus ponton. Cikkek és tanulmányok az újabb magyar irodalom köréből. (Bp., 1972)
Kísértetjárás” Magyarországon. Az utópista eszmék jelentkezése a reformkorban. I–II. köt. Monográfia és doktori értek. (Bp., 1972; németül: Bp., 1987)
„A tihanyi ekhóhoz.” Jegyzetek Csokonai Vitéz Mihály költeményéről. Verselemzés. (Kortárs, 1973)
Petőfi Sándor. Kismonográfia. Pálmai Kálmánnal. (Nagy magyar írók. Bp., 1973)
Petőfi Sándorról. (Magyar Tudomány, 1973)
Petőfi és a nacionalizmus. Hat előadás. (Korunk tudománya. Bp., 1974)
Petőfi és a nemzetiségek. (Kortárs, 1974)
Irodalom és nemzeti tudat a reformkorban. Megjegyzések egy összefüggés történetéhez. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1974. ápr. 29.)
Az ötödik felvonás. Jegyzetek a Bánk bánhoz. 1–3. (Kortárs, 1975 és Bánk bán-kommentárok. Bp., 1980)
Első aranykorunk. Cikkek, tanulmányok a magyar felvilágosodás és reformkor irodalmából. (Bp., 1976)
Über einigen Fragen der neuen ungarischen Literatur. (Acta Litteraria, 1977)
Jegyzetek a művészet szabadságáról. (Világosság, 1978)
Bánk bán gyötrődése és nagysága. Egy szakasz a nagyúr útján. 1–2. (Kortárs, 1978 és Bánk bán-kommentárok. Bp., 1980)
Korrekció és hagyományőrzés. (Magyar Tudomány, 1979)
Bánk bán-kommentárok. I–II. köt. (Korunk tudománya. Bp., 1980)
A realizmus igényével. A második következtetés. Cikkek, tanulmányok. (Esztétikai Kiskönyvtár. Bp., 1980)
Úton Bolyai Farkas drámáihoz. Az ember és a dráma. Jegyzetek a XIX. század elejének magyar drámáiról. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1986. máj. 26.; megjelent: 1–2. Kortárs, 1986–1987, Klasszika és romantika. Szerk. Kulin Ferenc, Margócsy István, Tamás Zsuzsanna. Bp., 1990 és külön: Értekezések, emlékezések. Bp., 1989)
szerk.: Vörös zászlókkal. Az 1919-es forradalom költészete. Versek. Összeáll. (Bp., 1949)
Fazekas Mihály: Lúdas Matyi. Komikai elbeszélés. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1950)
„Urak, papok dölyfét, ím eleget tűrtük…” Antológia a magyar irodalom antiklerikális hagyományaiból. Szerk. Réz Ádám. Az előszót írta P. P. (Bp., 1952)
Sárosy Gyula: Arany trombita. Sajtó alá rend. Bisztray Gyula. A bevezető tanulmányt írta. (Szépirodalmi Kiskönyvtár. 53. Bp., 1952)
Csokonai Vitéz Mihály válogatott versei. Vál., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1953)
Petőfi Sándor összes művei. I–III. köt. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1955)
Irodalom és felelősség. Tíz év irodalmi kritikáiból. Vál. Révai Józseffel, Veres Péterrel. Szerk. Szabolcsi Miklós. (Bp., 1955)
Lukács László: Férfiak búcsúzása. Versek. Vál., szerk., az utószót írta. Ill. Szántó Piroska. (Bp., 1956)
Lukács László: Leejtett furulya. Összegyűjtött versek, műfordítások és válogatott prózai írások. Összeáll., sajtó alá rend. H. Lukács Borbálával. (Bp., 1959)
Magyar ars poetica. Antológia. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1959)
Petőfi Sándor összes költeményei. Díszkiadás. Szerk., az utószót írta. (Helikon Klasszikusok. Bp., 1960)
Petőfi Sándor prózai művei és levelezése. Sajtó alá rend. (Magyar Parnasszus. Bp., 1960)
Zsigmond Ede: Elszántan és szelíden. Versek. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Bp., 1961)
Tanulmányok Petőfiről. Szerk. Tóth Dezsővel. (Irodalomtörténeti Könyvtár. 9. Bp., 1962)
Magyar költők. Versgyűjtemény. I–II. köt. Vál., sajtó alá rend. Klaniczay Tiborral. (Aranykönyvtár. Bp., 1962)
Szöveggyűjtemény a forradalom és szabadságharc korának irodalmából. Egy. segédkönyv. Szerk. (Bp., 1962)
Galambos Lajos: Isten őszi csillaga. Regény. Az utószót írta. Ill. Keserű Ilona. (Kincses Könyvek. Bp., 1963)
A magyar irodalom története. III. köt. 1849–1905. Szerk. Király Istvánnal, Sőtér Istvánnal. (Bp., 1963; 2. kiad. 1968; 3. kiad. 1971)
Salamon Ernő: Mindmáig békétlenül. Válogatott versek, műfordítások. Vál., szerk. Becsky Andor. Az utószót írta. (Bp., 1966)
Hatvany Lajos: Így élt Petőfi. Szerk. Kiss Józseffel. (2. jav. kiad. Bp., 1967)
Petőfi állomásai. Versek és elemzések. Szerk. (Bp., 1976)
Rideg Sándor: Sámson. Regény. Szerk., az utószót írta. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1977)
Szöveggyűjtemény a felvilágosodás korának irodalmából. I–II. köt. Egy. segédkönyv. Főszerk. (Bp., 1982). Szöveggyűjtemény a reformkorszak irodalmából. I–II. köt. Egy. segédkönyv. Főszerk. (Bp., 1982).

Irodalom

Irod.: Király István: Új törekvések irodalomtörténet-írásunkban. P. P.: Petőfi. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Botka Ferenc: P. P.: Elsüllyedt irodalom? (Irodalomtörténeti Közlemények, 1964)
Simon Zoltán: P. P.: Kritikus ponton. – Orosz István: P. P.: Kísértetjárás Magyarországon. (Alföld, 1972)
Köpeczi Béla: Társadalmi haladás és szépirodalom a reformkori Magyarországon. Jegyzetek P. P. Kísértetjárás Magyarországon c. könyvéhez. (Kortárs, 1973)
B. Mészáros Vilma: P. P.: Kritikus ponton. – Martinkó András: P. P.: Kísértetjárás Magyarországon. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1973)
Baróti Dezső: P. P.: Kísértetjárás Magyarországon. (Acta Litteraria, 1973)
Hermann István: P. P.: Kritikus ponton. (Kortárs, 1973)
Arató Endre: Petőfi nemzetkoncepciója. P. P. Petőfi és a nacionalizmus c. könyvéről. (Kortárs, 1975)
Varga János: P. P.: Petőfi és a nacionalizmus. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1976)
Mezei József: P. P.: Első aranykorunk. (Acta Litteraria, 1976)
Bata Imre: P. P.: Első aranykorunk. (Kortárs, 1977)
Fenyő István: P. P.: Első aranykorunk. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1980)
Almási Miklós: Totalitásmetszet. P. P.: Bánk bán-kommentárok. (Kortárs, 1981)
Agárdi Péter: Művészi érvény, társadalmi illetékesség és kritika. P. P. A realizmus igényével c. könyvéhez. (Társadalmi Szemle, 1981)
Kardos József: A realizmus igényével. P. P. tanulmányairól. (Kortárs, 1982)
Fenyő István: Egy remekmű igazáért. P. P.: Bánk bán-kommentárok. (Irodalomtörténet, 1982)
Belohorszky Pál: P. P.: Petőfi. A költő útja 1844 végéig. (Kortárs, 1983)
Balogh Ernő: P. P.: Petőfi. A költő útja 1844 végéig. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1984)
Agárdi Péter: P. P. köszöntése. (Kortárs, 1986)
Halálhír és nekrológ. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1987. jan. 21.)
Nagy Péter: P. P. (Irodalomtörténet, 1987)
Bíró Ferenc: P. P. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1987)
Tőkei Ferenc: P. P. (Magyar Tudomány, 1987)
Jovánovics Miklós: Mozaikok P. P. arcképéhez. (Kortárs, 1987)
Emlékezések P. P.-ra. P. P.-emlékszám. (Kritika, 1987)
Rényi Péter: Munkatársunk, P. P. (Népszabadság, 1987. dec. 24.)
Rejtőzködő legendárium. Fejezetek egy kultúrpolitikus sorstörténetéből. Interjúk kortársakkal P. P.-ról és P. P. műveinek bibliográfiája. Szerk. Fráter Zoltán. (Bp., 1990)
Hajdú Gergely: Búcsú egy manipulált manipulátortól. (Kritika, 1991)
Illés László: Önvizsgálat és követelés. Főhajtás P. P. emléke előtt. (Ezredvég, 2007).