Kerpely Kálmán, krassai lovag
mezőgazda, növénytermesztő
Született: 1864. október 13. Oravicabánya, Krassó vármegye
Meghalt: 1940. június 24. Budapest
Temetés: 1940. június 26. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: krassai lovag Kerpely Antal, id. (1837–1907) kohómérnök, az MTA tagja. Testvérei közül: Kerpely Antal, ifj. (1866–1917) kohómérnök. F: 1893-tól kisterpesi és spizzai Markovits Emma (1869–1945). Fia: Kerpely Kálmán, ifj. (1894–1959) kohómérnök, Kerpely Vince és Kerpely Antal legifj. (†1982).
Iskola
A Keszthelyi Gazdasági Tanintézetben gazda okl. szerzett (1884), a Földművelésügyi Minisztérium (FM) támogatásával a halle-wittenbergi tudományegyetemen tanult (1889–1890), az MTA tagja (l.: 1922. máj. 11.).
Életút
A Keszthelyi Gazdasági Tanintézetben a gazdasági növénytan, a növényélettan és a növénykórtan előadó tanára (1889–1892), a Debreceni Gazdasági Tanintézetben a növénytermesztés r. tanára (1892–1897), a Tanintézet mb. (1897–1899), majd kinevezett igazgatója (1899–1904), egyúttal a debreceni dohánykísérleti állomás vezetője (1898–1907), a Magyaróvári Gazdasági Akadémia igazgatója (1907–1908). A Debreceni Gazdasági Akadémián a növénytermesztés ny. r. tanára (1908–1920) és az Akadémia igazgatója (1908–1913), egyúttal a dohánykísérleti intézet igazgatója is (1913–1920). A budapesti tudományegyetemi közgazdaság-tudományi karon (1920–1935), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) a növénytermesztéstan ny. r. tanára (1934–1935).
Talajerő-utánpótlással és a műtrágyázás kérdéseivel, elsősorban a különböző talajművelési módoknak a talajra és a növények fejlődésre gyakorolt hatásával foglalkozott. Nevéhez fűződik a magyarországi búzaélettani kutatások megindítása, a növény sokoldalú gazdasági hasznosításának komplex vizsgálatával az összehasonlító növénytermesztési kutatások kezdeményezője is. Jelentős eredményeket ért el a dohányfajták nemesítésében, a debreceni dohánykísérleti állomás alapítójaként alapvető munkásságot fejtett ki a hazai korszerű dohánytermesztés és -feldolgozás megteremtésében.
Emlékezet
Budapesten élt és tevékenykedett, munkássága Mosonmagyaróvárhoz és Debrecenhez kötődik. Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).
Elismertség
Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) örökös t. tagja (1916-tól), a Mezőgazdasági Kísérletügyi Tanács tagja (1920–1940). A Mezőgazdasági Múzeumi Tanács tagja (1911–1940).
Elismerés
Cserháti-emlékérem (1924).
A budapesti tudományegyetemi közgazdaság-tudományi kar t. doktora (1925).
Szerkesztés
A Haladó Gazda szerkesztője. A Köztelek növénytermelési rovatának vezetője (1894–1938).
Főbb művei
F. m: A czukorrépa mint iparnövény. Vezérfonal a czukorrépa okszerű termeléséhez. Színes rajztáblával és 69 ábrával. (Bp., 1890)
Tanulmány az őszi búza csírázásáról és első időszaki fejlődéséről. (Keszthely, 1890)
A búzaszem anatómiája és physiologiája. (A keszthelyi m. kir. tanintézet évkönyve, 1891 és külön: Nagykanizsa, 1892)
A búza bokrosodása. (Keszthely, 1892)
Jelentés az 1893. évben végrehajtott növénytermelési kísérletekről. (Debrecen, 1894)
A gabona megdűlése. (Keszthely, 1895)
Míveleti növényeink gyökélete. (Mezőgazdasági Szemle, 1897 és külön: Magyaróvár, 1897)
A dohánytermelési kísérleti állomáson az 1898. év folyamán végzett kísérletek. (Kísérletügyi Közlemények. II. köt. 1. Bp., 1899)
A párisi világkiállítás dohányai és dohánygyártmányai. (Köztelek, 1901 és külön: Bp., 1901)
Jelentés a dohánytermelési kísérleti állomáson végzett kísérletekről az 1899–1902. évek folyamán. (Kísérletügyi Közlemények. VI. köt. 4. Bp., 1904)
Utasítás a debreceni m. kir. gazdasági tanintézet hallgatóinak gyakorlati kiképzésére. 1903. Összeáll. (Debrecen, 1904)
Dohánymag termesztés. (Bp., 1907)
Az okszerű talajmívelés a szárazság elleni küzdelemben. (Köztelek Olcsó Könyvtára. Bp., 1910)
A műtrágyák helyes alkalmazása. (Köztelek Olcsó Könyvtára. II. évf. 3. füz. Bp., 1910)
A jó dohánykertész. (Köztelek Olcsó Könyvtára. VI. évf. 5–7. füz. Bp., 1914)
Adatok a foszfortrágyázás kérdéséhez. (Bp., 1930)
Adatok a magyar búza minőségi termeléséhez 1. A műtrágyázás. (Bp., 1931), Adatok az őszi repce műtrágyázásához. (Haladó Gazda, 1931 és külön: Bp., 1931)
A magyar búza víz- és táplálóanyag-igénye. – A műtrágyák hatása a búzasikér minőségére. (Bp., 1931)
Földműveléstan. Jegyz. (A Dux Közgazdasági Szeminárium kiadványa. Bp., 1932)
Rétkezelési tanulmányok. 2 táblával. (Köztelek, 1933 és külön: Bp., 1933)
Tanulmány a talaj vízkészletének és a termés nagyságának szoros kapcsolatáról. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1933. jún. 12.; megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1941)
A trágyázási rendszer okszerű belterjességének mai mértéke. (A belterjes gazdálkodás. Bp., 1936)
Néhány újabb megállapítás a növénytermesztés terén. (Köztelek, 1936)
Műtrágyázási útmutató. Bittera Miklóssal és Fabriczius Endrével. (Az OMGE kiadványa. Bp., 1937)
Tanulmány a talaj vízkészletének és a termés nagyságának szoros kapcsolatáról. (Bp., 1941)
Irodalom
Irod.: Budai Barna: K. K. huszonöt éves pályafutás. (Köztelek, 1910)
Takács Zsigmond: A m. kir. dohánytermelési kísérleti állomás. (Debrecen-Pallagpuszta, 1922)
A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Szabó Zoltán: K. K. – a kutató és tanítómester. (Köztelek, 1936)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Fabricius Endre: K. K. (Köztelek, 1940)
Surányi János: K. K. emlékezete. (Köztelek, 1940), Obermayer Ernő: K. K. (Kísérletügyi Közlemények, 1941)
Penyigey Dénes: Megemlékezés dr. K. K. egyetemi tanárról… (Georgikoni napok tanácskozásai. Szerk. Hajós Vilmos. Keszthely, 1964)
Bajai Jenő: Emlékezés K. K.-ra születésének 100. évfordulóján. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1965)
Magyar agrártörténeti életrajzok. II. köt. I–P. (Bp., 1988)
Varga János: 125 éve született K. K. (Növénytermelés, 1989)
Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. I–V. köt. (Bp., 1990–1999)
Kurucz Miklós: Agrármúltunk nagyjai: K. K. (Agrofórum, 2010).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2015
