Kertai György
geológus
Született: 1912. augusztus 21. Budapest
Meghalt: 1968. május 11. Budapest
Temetés: 1968. május 17. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Katolikus hitre áttért zsidó családból származott. Sz: Kertai Nándor (1888–1943) gyógyszerész, a Rex Rt. igazgatója Szőnyi Margit gyógyszerész. F: Bodnár Klára, a Magyar Kereskedelmi Kamara tisztviselője. Gyermektelen.
Iskola
A Pázmány Péter Tudományegyetemen természetrajz–vegytan szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. (1935), az alkalmazott kőzettan, különös tekintettel a kőolaj és földgáztartó kőzetekre tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1947), a műszaki tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1962), az MTA tagja (l.: 1965. ápr. 23.).
Életút
Budapesten állástalan tanár, ill. a Siemens-vasöntő munkása (1935–1937), a Magyar–Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) kutató geológusa és a nagykanizsai kerület vezető geológusa (1937–1944), a II. világháború végén munkaszolgálatos (Sopronbánfalván, 1944–1945), majd a MAORT Geológiai Osztályának osztályvezető főgeológusa (1947–1949). A Nehézipari Minisztérium országos főgeológusa (1949–1951), a Magyar–Szovjet Olajipari Vállalat iparági főmérnöke, ill. főgeológusa (1952–1957), a Kőolajipari Tröszt kutatási főosztályvezetője (1957–1963), az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt kutatási vezérigazgató-helyettese (1963–1964), a Központi Földtani Hivatal elnöke (1964–1968). A Szegedi Tudományegyetem Földtani Tanszéke magántanára (1947–1949), az ELTE TTK-n a kőolajföldtan előadója (1949-től). C. egy. tanár.
Ásványtannal, szénhidrogén-kutatással, kőolajföldtannal foglalkozott. Nevéhez fűződik – többek között – a kiscsehi–lendvaújfalui–nagylengyeli és a görgeteg–babócsai szénhidrogéntelepek feltárása, ill. az irányításával kidolgozott elvek alapján tárták fel a Nagy-Alföld jelentős szénhidrogéntelepeit. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el a szénhidrogéntelepek rendszerezése és új nómenklatúrájának kidolgozása terén.
Emlékezet
Budapesten (II. kerület Vörös Hadsereg útja 102.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).
Elismertség
Az MTA Földtani Szakbizottsága alelnöke (1950–1962), Kőolaj–földgáz és Vízbányászati Szakbizottsága elnöke (1963–1968). A Magyarhoni Földtani Társulat választmányi tagja (1949-től), titkára (1950–1952), főtitkára (1952–1954), elnöke (1960–1966). A Magyar Geofizikusok Egyesülete alapító tagja (1954-től).
Az International Union of Geological Sciences tagja (1964–1968).
Elismerés
Munka Érdemérem (ezüst, 1972), Munka Érdemrend (1954; arany, 1966).
Kossuth-díj (1953).
Szerkesztés
A Földtani Közlöny felelős szerkesztője (1950–1953).
Főbb művei
F. m.: Rudabánya oxidációs zónájának új ásványai. – Hidrotermális aragonit andezitből és mészkőből. (Földtani Közlöny, 1935)
Ércmikroszkópi és paragenetikai megfigyelések a Szepes-Gömöri Érchegységből. Egy. doktori értek. is. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1936)
A kőolaj geokémiája. (Búvár, 1938)
Fúrólyukak elektromos szelvényezése. (Bányászati és Kohászati Lapok, 1940)
A fúrómagokban talált folyadékmennyiség és a rétegtartalom között tapasztalt összefüggés. – Van-e káros hatása a szénhidrogén-kutató fúrásoknak a „Magyar–Horvát” medencében? (Bányászati és Kohászati Lapok, 1944)
A magyarországi ásványolaj-termelés és ásványolaj-kutatás jelenlegi helyzete. (Közgazdaság, 1946. nov. 3.)
A kőolajtermelés földtani tényezői. (Magyar Technika, 1947)
A dél-dunántúli magyar kőolaj és annak termelési problémája. (Dunántúli Tudományos Gyűjtemény, 1947)
Kőolajföldtani alapismeretek. Monográfia és egy. tankönyv is. 1 táblával és 2 térképpel. (A nehézipar könyvei 17. Bp., 1951)
A magyarországi olaj- és földgázvagyon növelésének lehetőségei. Ötéves tervünk anyag- és energiakérdései. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1951)
A kőolaj keletkezése, kutatása és feltárása. (Vezérfonal városi előadók számára. Bp., 1951)
A magyarországi kőolaj- és földgáztelepek keletkezése. (MTA Műszaki Tudományok Osztálya Közleményei, 1952)
A dialektika néhány kérdéséről a geológiában. (Földtani Közlöny, 1952)
Kőolajföldtan. K. Gy. előadásai nyomán összeáll. Kókai János. Az ELTE Élet- és Földtudományi Kara jegyzete. (Bp., 1953; 2. kiad. 1955; az ELTE TTK jegyzete. 3. kiad. 1957)
A magyarországi medencék és kőolajtelepek szerkezete a kőolajkutatás eredményei alapján. (Földtani Közlöny, 1957)
Húsz esztendős a magyar kőolajbányászat. (Bányászati Lapok, 1957)
Oil and Natural Gas in Hungary. (Acta Geologica, 1957)
A magyarországi szénhidrogén-kutatás eredményei. 1945–1960. (Földtani Közlöny, 1960 és külön: Bp., 1960)
Typen der Erdöl- und Erdgaslagerstätten in den Ablagerungen des Mezozoikums von Ungarn. (Erdölzeitschrift, 1961)
A mezozoikum kőolajföldtani jelentősége. (A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve, 1961)
Kőolajföldtan. 1–2. K. Gy. előadásai alapján összeáll. Kleb Béla. Az ELTE TTK jegyzete. (Bp., 1961 és utánnyomások: 1962–1972)
A földgáztelep kialakulása és viszonya a földtani szerkezetben. Doktori értek. (Bp., 1962)
A magyarországi földgáztelepek kialakulásáról és továbbkutatásuk alapelvéről. – A kőolaj keletkezéséről. – K. Gy. elnöki megnyitója a Magyarhoni Földtani Társulat 1962. máj. 9-iki r. közgyűlésén. (Földtani Közlöny, 1962)
A kőolaj- és földgáztelepek földtani alakulata közötti és termelési rendszerének összefüggése. Kassai Lajossal. (Bányászati Lapok, 1963)
A reménybeli ásványi nyersanyagkészletek becsléséről. A reménybeli szénhidrogénkészletek egy számítási módszere. Elnöki megnyitó a Magyarhoni Földtani Társulat 1963. márc. 27-i ülésén. (Földtani Közlöny, 1963)
Földtan-kutatásunk helyzete és feladatai. K. Gy. elnöki beszéde. (Földtani Közlöny, 1965)
A kutatás komplexitásáról és a paleogeológiai térképek kérdéséről. A Tokajhegyaljai Vándorgyűlés elnöki megnyitója. 1965. jún. 19. Sárospatak. (Földtani Közlöny, 1966)
Kőolajföldtan. Egy. tankönyv. (Bp., 1966)
Tájékoztató a II. ötéves terv földtani kutatásainak kiértékeléséről. 7 táblával. (A Központi Földtani Hivatal kiadványa. Bp., 1966)
Prof. dr. Sándor Koch. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Minerologica-Petrographica, 1966)
A magyarországi földgázkincs és CO2-tartalmának keletkezése. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1966. okt. 31.; megjelent: MTA Föld- és Bányászati Tudományok Osztálya Közleményei, 1967)
A magyarországi szénhidrogén- és szénkutatás feladatai. (Bányászati Lapok, 1967)
Geology of the Pannonicum. Oil- and Hydrogeology of the Basin Fillings. Alföldi Lászlóval. (Proceedings of the International Geological Congress. Prague, 1968. Guide to Excursion. Bp., 1968)
A kőolaj és a földgáz vegyi összetétele és keletkezése. Monográfia. Sajtó alá rend. Szurovy Géza. (Bp., 1972)
írásai napilapokban: A magyar föld folyékony kincse. Új módszerek, új távlatok és feladatok a hazai kőolaj feltárásában. (Szabad Nép, 1955. okt. 9.)
A kőolaj és a földgáz kutatása. (Népszabadság, 1960. márc. 16.).
Irodalom
Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1968. máj. 12.)
K. Gy. (Bányászati és Kohászati Lapok. Kőolaj és Földgáz, 1968)
K. Gy. olajgeológus, akadémikus. (Földtani Kutatás, 1968)
Dénes György: K. Gy. (Karszt és Barlang, 1968)
Székely Lajos: K. Gy. (Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat, 1968)
Dank Viktor: K. Gy. emlékezete. (Földtani Közlöny, 1969)
Dank Viktor: K. Gy., olajgeológus, akadémikus. (Miskolc, 1987)
Tóth János: K. Gy. (Évfordulók a műszaki és természettudományokban, 1987)
Dank Viktor: K. Gy. (Földtani Kutatás, 1988)
Bátyai Jenő: Az Alföld szénhidrogén-geológusa. (Szeged [folyóirat], 1993)
Zalai életrajzi kislexikon. (3. jav. és bőv. kiad. Zalaegerszeg, 2005).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2015
