Kesztyűs Lóránd, sarkadi
orvos, immunológus
Született: 1915. április 11. Sarkad, Bihar vármegye
Meghalt: 1979. augusztus 17. Debrecen
Temetés: 1979. augusztus 24. Debrecen
Temetési hely: Nagyerdei Temető
Család
Sz: Kesztyűs Lajos (1890–1957) közgazdász, Balogh Margit. Testvére: Kesztyűs Kornél. F: 1940-től Nagy Mária (1914–1966). Leánya: Kesztyűs Judit.
Iskola
Középiskoláit a keszthelyi premontrei gimnáziumban és a debreceni református kollégium gimnáziumában végezte, Debrecenben éretts. (1932). A debreceni Tisza István Tudományegyetemen általános orvosi okl. (1938), a belső szekréciós rendszer és a hormonok élettana tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1943), az orvostudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (1965). Az MTA tagja (l.: 1967. máj. 5.; r.: 1976. máj. 7.).
Életút
A debreceni Tisza István Tudományegyetem Élettani és Általános Kórtani Intézete gyakornoka (1935–1938), fizetéstelen tanársegéde és díjas gyakornoka (1938–1943), egy. tanársegéde (1943–1944) és magántanára (1943–1948). Az Általános Kórtani Intézet igazgatóhelyettese (1947–1948), a Kórélettani Intézet igazgatója, az általános kórtan és gyógytan ny. rk. (1948–1950), ny. r. tanára (1950–1951) és az Orvostudományi Kar dékánja (1950–1951). A DOTE Kórélettani Intézete tanszékvezető egy. tanára és a Kórélettani Intézet igazgatója (1951–1979); közben az Általános Orvostudományi Kar dékánja (1951–1952), a DOTE oktatási rektorhelyettese (1957–1959), rektora (1959–1963 és 1967–1973).
Belföldi kutatási ösztöndíjas (1938–1942), majd a Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként a berlini tudományegyetem Gyógyszertani Intézetében végzett kutatásokat (1942–1943), a II. világháború alatt Tiszaroffon körorvos (1944–1945).
Immunkémiai és allergológiai vizsgálatokkal, orvosi mikrobiológiával foglalkozott. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a nyálelválasztás mechanizmusának feltárása, a miozin és az aktin antigenitásának tanulmányozása, ill. az idegrendszer és az immunitás összefüggéseinek vizsgálata terén. Részletesen feltárta az anafilaxiás sokk és az ún. Schwartzmann-jelenség patomechanizmusát.
Emlékezet
Debrecenben élt és tevékenykedett, ott is hunyt el, a Nagyerdei Köztemetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2003-ban). Tiszteletére a Magyar Immunológiai Társaság Kesztyűs Lóránd-emlékérmet alapított (először 1981-ben adták át, az első díjazott Gergely János akadémikus volt). Szobra a Debreceni Orvos- és Egészségtudományi Centrum szoborparkjában látható (Győrfi Sándor szobrászművész alkotása, felavatva: 2008. jún. 27.).
Elismertség
Az MTA Orvosi Tudományok Osztályának alelnöke (1975–1979). A Debreceni Akadémiai Bizottság Orvostudományi és Biológiai Szakbizottságának elnöke. A Magyar Élettani Társaság elnöke (1951-től), a MOTESZ alelnöke (1966–1970), elnökségi tagja (1971–1979). A Magyar Immunológiai Társaság alapító elnöke (1971–1978), a Magyar Allergológiai Társaság alelnöke (1972–1978). Az Űrkutatási Kormánybizottság Orvosbiológiai Szakbizottságának elnöke.
Az Európai Allergológiai Társaság tagja (1959-től).
Elismerés
Kiváló orvos (1956), Munka Érdemrend (1961; arany, 1973 és 1976).
Semmelweis-emlékérem (1973), Went István-emlékérem (1977), Állami Díj (1978).
Főbb művei
F. m.: Aminosavak hatása a vércukor-regulatióra Eck-fistulás kutyákon. Martin J.-vel. (Magyar Orvosi Archívum, 1937)
Beiträge zum Fett- und Lipoidstoffwechsel von Eck-Fistelhunden. (Biochemische Zeitschrift, 1937)
Chorda- és sympathicus ingerlés hatása a submaxillaris nyál összetételére. Martin J.-vel. (Magyar Orvosi Archívum, 1938)
A chorda nyál kalciumának eredete és kiválasztásának különleges módja. Martin J.-vel. – A sympathicus és chorda-nyál physiko-chemiai állandói. Martin J.-vel. (Magyar Orvosi Archívum, 1939)
A globin és egyéb fehérjék – albumin, globulin, histon és nucleoproteidek – összehasonlító vizsgálata kicsapási reactiókkal. Rex-Kiss Bélával. – Nitro- és aminopyrocatechin-származékok és adrenyl-azofehérjék élettani hatásai. Lissák Kálmánnal és Went Istvánnal. (Magyar Orvosi Archívum, 1940)
További vizsgálatok az adrenylazofehérje-antitestek élettani hatásáról. Szilágyi Tiborral és Went Istvánnal. (Magyar Orvosi Archívum, 1943)
Histamin-antigen synthetikus előállítása, tulajdonságai és hatásai. Went Istvánnal. (Orvosok Lapja, 1946)
Adatok az adrenalin-chloroform synkope mechanizmusához. Rex-Kiss Bélával. (Orvosok Lapja, 1947)
Antigenic Activity of Myosin and Actin. Nikodémusz Istvánnal és Szilágyi Tiborral. (Nature, 1949)
Novocainazofehérje előállítása és immunbiológiai tulajdonságai. Went Istvánnal. (Kísérletes Orvostudomány, 1949)
A histamin és a histamin-azoproteinek chemiája. (Orvosi Hetilap, 1949. 20.)
Pollenfehérjék antigen-tulajdonságai. – A fibrinogen antigen-tulajdonságai. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1950)
Novocain-azofehérje alkalmazása a helyi érzéstelenítőkkel szembeni túlérzékenység vizsgálatában. Adler Péterrel és Simon Miklóssal. (Orvosi Hetilap, 1950. 8.)
A vérkeringés kórtana. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
A histaminazofehérje-therápia elméleti alapjai. Went Istvánnal. (MTA Orvosi Tudományok Osztályának Közleményei, 1951)
A thyreoidea-etetés hatása a bronchusizomzat ingerlékenységére. Többekkel. – Kasztrálás befolyása a szénhidrát-anyagcserére. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1951)
Kórélettan. Egy. jegyz. (Bp., 1952)
Hydraemia és thrombinactiválás. Többekkel. – A röntgensugár hatása a diphtheriatoxinra. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1952)
Die Wirkung von Röntgenstrahlen auf das Diphtherie-Toxin. Többekkel. (Acta Physiologica, 1952)
Novocainazoprotein und Novocainallergie. Többekkel. (Acta Physiologica, 1953)
Röntgensugár hatása a staphylohaemolysinre. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1953)
A pavlovi nervizmus az immunbiológiában. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1954)
Vizsgálatok az experimentális ólommérgezés tárgyköréből. Többekkel. – A máj vérkeringésébe juttatott adrenalin, noradrenalin, acetylcholin és histamin vérnyomáshatása. Kocsár Lászlóval és Szilágyi Tiborral. (Kísérletes Orvostudomány, 1954)
Idegrendszer és immunitás. 1–6. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1954–1956; németül: Nervensystem und Immunität. 1–6. Acta Microbiologica, 1954–1956)
Des Wasser- und Salzgehalt von vaguspneumösen Lungen. Többekkel. (Acta Physiologica, 1955)
Az idegrendszer szerepének vizsgálata néhány, bőrön lefolyó reakcióban. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1956)
Über die Antigeneigenschaften des Polleneiweisses. (Acta Physiologica, 1957)
Hypothermia és largactil hatása a passzív tengerimalac-anaphylaxiára. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1958)
Adatok a Schwartzmann-jelenség tünettanához. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1958; németül: Beiträge zur Symptomatologie des Schwartzmann-Phänomens. Acta Microbiologica, 1958)
Sevenal hatása a tengerimalac-anaphylaxiára. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1958)
Wirkung der Hypothermie auf die passive Meerschwinchenanaphylaxie. Többekkel. (Acta Physiologica, 1958)
Immunochemie der Antigene. – Allergene und der Antikörper. Experimentelle Anaphylaxie. Went Istvánnal. (Allergie und allergische Erkrankungen. Bp., 1959)
A J131-ovalbumin eloszlása normális és szenzibilizált tengerimalacok szervezetében. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1960)
Újabb immunochemiai szempontok az allergiában. (Rheumatológia, Balneológia, Allergológia, 1960)
Allergia. Belgyógyászati klinikai és kórélettani tanulmány. Fornet Bélával. (Bp., 1961)
Hypothermia hatása a vérplazma histamin szintjére. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1961)
Die Verteilung von Coli-Endotoxin im Kaninchenorganismus während der Schwartmannschen Reaktion. Többekkel. (Acta Microbiologica, 1961)
Effect of Hypothermia on the Histamine Level of Blood Plasma. Többekkel. – Über die Bedeutung und Bestimmung der an Gewebe gebundenen sessilen Antikörper. (Acta Physiologica, 1961)
Went István. (Orvosi Hetilap, 1963. 25.)
A kórélettan tankönyve. Egy. tankönyv. Sós Józseffel. (Bp., 1963; 2. átd. kiad. 1966; 3. átd. kiad. 1971)
A perifériás neurotomia és a tartós barbiturat-altatás hatása különböző immunfolyamatokra. Doktori értek. (Debrecen, 1964)
A hazai immunológiai kutatások 20 éve és feladatai. (MTA V. Osztálya Közleményei, 1966)
A sejtekhez kötött – sessilis – antitestek meghatározása kakasokban. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1966)
Immunität und Nervensystem. Monográfia. (Bp., 1967)
A Schwartzmann-jelenség pathomechanizmusának vizsgálata. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1968. ápr. 23.; megjelent: MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1968)
A donor-szelekció. (Magyar Tudomány, 1969)
Az immunológiai kutatásokról. – Rajka Ödön. (Magyar Tudomány, 1971)
Új elméleti orvostudományi tömb a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. (Felsőoktatási Szemle, 1973)
Sós József. (Magyar Tudomány, 1973)
Leukeran hatása a lokális Schwartzman-jelenségre. Imre Sándorral. (Kísérletes Orvostudomány, 1975)
Kórélettan. Egy. tankönyv. (Bp., 1975; 2. kiad. 1979)
Az immunválasz kórokozó következményei. (Orvostudomány, 1976)
Visszaemlékezés a Debreceni Orvostudományi Egyetem megalakulására. (Népegészségügy, 1976)
Nyúl IgG fragmentumainak jelentősége. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1977. febr. 23.)
A thymus szerepe az immunválaszban. (Orvosi Hetilap, 1978. 1.)
Kórélettani gyakorlatok. Egy. segédtankönyv. Szerk. (Bp., 1979)
Kórélettan. Egy. tankönyv. Hársing Lászlóval. (3. kiad. Bp., 1982).
Irodalom
Irod.: Orvosi lexikon. I–IV. köt. Főszerk. Hollán Zsuzsa. (Bp., 1967–1973)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1979. aug. 18.)
Karmazsin László: K. L. (Orvosi Hetilap, 1979. 42.)
Lissák Kálmán: K. L. (Magyar Tudomány, 1980)
Varga Emil–Csaba Béla: K. L. emléke. (Orvosi Hetilap, 1990. 32.)
Bóna Endre: K. L. professzor emlékezete érmeiben. (Egészség [folyóirat], 1995)
Bot György–Kapusz Nándor: Nyolcvanéves a debreceni orvosképzés. Intézetek és klinikák története, professzoraik életrajza. 1918–1998. (Debrecen, 1998).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2015
