Kherndl Antal, ivánkai
mérnök
Született: 1842. május 10. Zseliz, Bars vármegye
Meghalt: 1919. október 7. Budapest
Temetés: 1919. október 9. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Testvére: Kherndl Károly (1831–1908) kir. tanácsos, pénzügyi igazgató, Kherndl János (1833–1915), a zselizi Breuner grófi uradalom jószágfelügyelője, a Barsmegyei Gazdasági Egyesület t. elnöke Kherndl György műszaki tanácsos és Bottka Lászlóné Kherndl Mária. F: Langer Matild (1842–1914). Leánya: Steineker Gáborné Kherndl Matild és Kherndl Margit. A család később az Ivánkai nevet vette fel (1934-től).
Iskola
Középiskoláit a budai főreáliskolában végezte a József Műegyetem (1859–1860), a karlsruhei műszaki egyetemen hallgatója (1860–1862), ahol gépészmérnöki okl. (1862), tanulmányait a zürichi műszaki egyetemen általános mérnöki osztályán egészítette ki (ahol a grafosztatikát tanulmányozta, 1862–1863). Az MTA tagja (l.: 1884. jún. 5.; r.: 1898. máj. 6.).
Életút
Badenben államvasúti mérnök (a heidelbergi-heilbronni vasút építésénél, 1865–1866), Zürich város műszaki hivatalában az építendő új vízvezeték és csatornázás tervezésével foglalkozott (1866–1867). Hazatérése után, a József Műegyetem Mérnöki és Építészeti Osztály Víz-, Híd-, Út- és Vasútépítéstani Tanszéke tanársegéde (1867–1869), az út- és vasútépítészet ny. rk. (1869–1881), ny. r. tanára (1881–1914); közben a Mérnöki és Építészeti Osztály dékánja (1874–1877).
A magyarországi grafosztatika (= grafikai eljárási módszer az építmények egyensúlyát meghatározó erők megállapítására) megalapítója, több új elméleti megállapítását a gyakorlatban is sikerrel alkalmazta (pl. a budapesti Erzsébet-híd építésénél). Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a deformáció-elmélet, a statikailag határozatlan tartók elmélete, valamint az ívtartók és függőhidak merevítő gerendamegoldásainak vizsgálata terén. Részt vett a budapesti Ferenc József-híd építési, valamint a régi Lánchíd újjáépítési terveinek elkészítésében.
Emlékezet
Budapesten, a Józsefvárosban (VIII. kerület Köztársaság tér 9/a) élt és tevékenykedett, egy házban lakott a szintén mérnök-akadémikus kisfaludy Lipthay Sándorral (1847–1905); akinek Kherndl Antal mondta a gyászbeszédét). A Farkasréti Temetőben nyugszik, síremléke Bory Jenő alkotása (1929). A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Még életében elkészült mellszobra a budapesti műegyetemen látható (Pásztor János alkotása, 1916). Szülővárosában (Zseliz, Nyitrai kerület, Lévai járás, Szlovákia), a helyi városházával szemben, szintén mellszobrát állították fel.
Elismertség
A Magyar Mérnök- és Építész Egylet (MMÉE) titkára (1869–1870), a MMÉE t. tagja. A Vízügyi Műszaki Nagytanács tagja (1891–1919), a Középítési Tanács alelnöke (1906–1913).
Elismerés
Az MTA Marczibányi-díja (1897) és Nagyjutalma (1910). A Magyar Mérnök- és Építész Egylet aranyérme (1905).
A budapesti tudományegyetem (1910) és a József Műegyetem t. doktora (1915).
Szerkesztés
A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye szerkesztőbizottságának tagja (1867-től), a Hídépítés c. rovatának vezetője (1879-től).
Főbb művei
F. m.: Értekezés a pest-lipótvárosi templomnak építés közben beomlott kupoladombjáról. – Vasviadukt a meckesheim-jagstfeldi vaspályán, a Hesseni Nagyhercegségben. 2 táblarajzzal. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1868)
Néhány szó a Larmanjat-féle vasúti rendszerről. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1869)
A margitszigeti híd. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1874)
Jegyzetek a graphostatikából. Kh. A: előadásaiból összeáll. Pécsi Lajos és Szilágyi Zsigmond. (Bp., 1874; 2. átd. és bőv. kiad. 1877)
Graphostatika. Kh. A. előadásai után összeáll. Bernauer Izidor és Tinkel Rezső. (Bp., 1878)
A hídanyagoknál megengedhető legnagyobb igénybevétel megállapításáról. 1 táblával. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1879 és külön: 1879)
Hídépítés. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1879 és külön: 1879)
Hosszú, nyomott rudak méretszámításáról az ismételt igénybevétel elve alapján. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1880 és külön: Bp., 1880)
Néhány elfogulatlan szó a budapesti Dunáról. (Építő Ipar, 1880; németül: Pester Lloyd, 1880)
A statikailag határozatlan reactiójú tartók elméletéről. 1–2. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1883–1884 és külön a két rész, egy kötetben: Bp., 1884)
A lánczhidak merevítő tartóinak grafikai elméletéről. Akadémiai székfoglaló is. 2 táblával. (Elhangzott: 1890. nov. 17.; megjelent: Értekezések a Mathematikai Tudományok Köréből. XIV. köt. 4. Bp., 1891; kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1890)
A vonóláncos ívtartók graphikai elmélete. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1891)
A tartók graphostatikája. I. köt. 1–2. rész. 16 táblával. (A Magyar Mérnök- és Építész Egylet kiadványa. Bp., 1893–1903)
A székesfővárosi dunai hidak terveire kiírt pályázatról. 1–5. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1894 és külön az öt rész, egy füzetben: Bp., 1894)
A többtámaszú gerendák és a többnyílású függőhidak merevítő gerendáinak graphikai elméletéről. 1–2. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1895 és külön a két rész, egy kötetben: Bp., 1895)
A függőhidak merevítőgerendáinak graphikai elméletéről. 2 melléklettel. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1895 és külön: Bp., 1895)
A többi ívek és merev függőtartók graphikai elméletéről. 1 melléklettel. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1897; Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1897 és külön: Bp., 1897)
A statikailag határozatlan reactiójú, csuklós tartók graphikai elméletéről. Akadémiai székfoglaló. 3 táblával. (Elhangzott: 1904. jan. 18.; megjelent: Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1904; kivonatosan: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1904)
Vasszerkezetek. Tervgyűjtemény és ábrafüzet műegyetemi hallgatók számára. Vasúti vashíd-szerkezetek. Czakó Adolffal. (Bp., 1907–1912)
A többnyílású merevítőgerendás függőhidak graphikai elmélete. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1908)
Kisfaludy Lipthay Sándor r. tag emlékezete. 1 táblával. (MTA Emlékbeszédek. Bp., 1910).
Irodalom
Irod.: Kh. A. ünneplése hetvenedik születésnapján. (Magyar Mérnök- és Építész Egyesület Közlönye, 1912)
K. A., a technikai tudományok tb. doktora. (Magyar Mérnök- és Építész Egyesület Közlönye, 1915)
Buday Béla: Kh. A. (Magyar Mérnök- és Építész Egyesület Közlönye, 1919)
Kh. A. síremlékének avatása. (Magyar Mérnök- és Építész Egyesület Közlönye, 1929)
Buday Béla: Kh. A. emlékezete. Születésének százéves fordulója alkalmából. (Magyar Mérnök- és Építész Egyesület Közlönye, 1942)
Fáber Miklós: Kh. A. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1955)
Mihailich Győző: A XIX. és XX. századbeli magyar hídépítés története. (Bp., 1960)
Haviár Győző: Kh. A. és Feketeházy János születésének 120 éves évfordulója. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1962)
Magyarok a természettudomány és a technika fejlődésében. Főszerk. Nagy Dénes és Nagy Ferenc. (Bp., 1986)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2015
