Klebelsberg Kuno gr.
politikus
Született: 1875. november 13. Magyarpécska, Arad vármegye
Meghalt: 1932. október 11. Budapest
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen államtud. doktori okl. szerzett (1898), az MTA tagja (t.: 1922. máj. 11.; ig.: 1924. máj. 8.).
Életút
A Miniszterelnökség segédfogalmazója, fogalmazója, majd osztálytanácsosi rangban a harmadik ügyoszt. vezetője (1898–1910), a közigazgatási (1910–1912), a hatásköri bíróság tagja (1912–1914). Tisza István második kormányában a Vallás- és Közoktatásügyi Min. adminisztratív államtitkára (1914. jan.–1917. márc.), a Miniszterelnökség politikai államtitkára (1917. márc.–jún.), a Rokkantügyi Hiv. (1915. aug.–1917) és az Orsz. Hadigondozó Hiv. ügyvezető alelnöke (1917. márc.–jún.). A Nemzeti Munkapárt programjával ogy.-i képviselő (Kolozsvár II. választóker., 1917–1918), a Berinkey-kormány idején a gr. Bethlen István vezette, nyíltan forradalomellenes Nemzeti Egyesülés Pártja alapító tagja (1919. febr.), a Tanácsköztársaság alatt a letartóztatás elől bujkálni kényszerült (1919. márc.–júl.). Valóságos belső titkos tanácsos (1917-től). – A Keresztény Nemzeti Párt (1920–1922), a kormányzó Egységes Párt tagja (1922–1932l), ngy.-i (Sopron, 1920–1922; Komárom, 1922–1926), ogy.-i képviselő (Szeged, 1927–1932). A Bethlen-kormány belügy- (1921. dec. 3.–1922. jún. 16.), majd vallás- és közoktatásügyi minisztere (1922. jún. 16.–1931. aug. 24.). Az I. vh.-ban legyőzött, területének kétharmadát elvesztett ország megmaradásának és naggyá tételének egyetlen lehetőségét a művelődés fejlesztésében látta, amit a politikai felemelkedés előkészítőjének tartott. Ún. konzervatív reformjaival célja a nemzet erejét adó középoszt. újraszervezése, megerősítése és hatalomra juttatása volt. A népoktatás fejlesztésére a birtokosok kötelezésével Alföldön kiépíttette a tanyasi isk.-k rendszerét, 5784 tantermet, 2278 tanítói lakást, ill. 1555 népkönyvtárat, 1500 iskolakönyvtárat és 500 óvodát állíttatott fel. Felépíttette a szegedi, a pécsi és az I. vh. miatt félbemaradt debreceni tudományegyetemet, emellett kezdeményezte 3 főisk. és 21 klinika megszervezését Megreformálta az alap-, a közép- és a felsőfokú iskolarendszert, 16 éves korra emelte a tankötelezettséget, nagy hangsúlyt helyezett a népeü.-re és a tehetségkutatásra. A vezető- és posztgraduális képzés céljából Ny-Európában létrehozta a Collegium Hungaricumok szervezetét, kultúrdiplomáciájának köszönhetően jöttek létre a korábban nem létező amerikai, brit és francia tud. kapcsolatok. A kutatások fejlesztésére felállította az Orsz. Természettud. Tanácsot, az anyagi támogatás biztosítására az Orsz. Természettud. Alapot. Tudatos sportpolitikát és -diplomáciát folytatott, nevéhez fűződik a M. Olimpiai Biz. (MOB) modern szervezetének kialakítása, ő építtette fel a Nemzeti Sportuszodát és alapította meg a Testnevelési Főisk.-t. – A M. Történelmi Társulat (1917–1932), az Orsz. M. Gyűjteményegyetem Tanácsának elnöke (1927–1932). A M. Paedagogiai Társaság t. tagja (1915). – A Római Egyetem t. doktora (1927). – Corvin-lánc (1930).
Főbb művei
F. m.: Gróf K. K. beszédei, cikkei és törvényjavaslatai. 1916–1926. (Bp., 1927)
Neonacionalizmus. (Bp., 1928)
Küzdelmek könyve. (Bp., 1929)
Jöjjetek harmincas évek. (Bp., 1930)
Világválságban. (Bp., 1931)
Utolsó akkordok. Előszó: gr. Bethlen István. (Bp., 1933)
Tudomány, kultúra, politika. Gr. K. K. válogatott beszédei és írásai. 1917–1932. Szerk. Glatz Ferenc. (Bp., 1990)
K. K. Művek. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. T. Kiss Tamás. (Bp., 1999).
Irodalom
Irod.: Huszti József: Gr. K. K. életműve. (Bp., 1942)
Szily Kálmán: Gr. K. K. ig. és t. tag emlékezete. (Bp., 1943)
Balogh Sándor: K. K. és a magyar neonacionalizmus. (Valóság, 1959)
Szabolcs Ottó: A Klebelsberg-féle iskola-politika osztályjellegének kérdéséhez. (Pedagógiai Szemle, 1962)
Glatz Ferebc: Klebelsberg tudománypolitikai programja és a magyar történettudomány. (Századok, 1969)
Sárközi István: K. K. kultúrpolitikája és annak szegedi aspektusai. (Tanulmányok Csongrád megye történetéből, 1979)
Tőkéczki László: Egy elfelejtett kultúrpolitikus. K. K. (Századvég, 1986)
Móra László: Klebelsberg szervezetei a természettudományos kutatások támogatására. (Természet Világa, 1990)
K. K.-emlékalbum. Összeáll. Széplaki Sándor (Hatvan, 1992)
Életutunk. Gr. K. K.-né visszaemlékezései. Kiadta, a bevezető tanulmányt írta Máriaföldy Márton (Szeged, 1992; németül Bp., 1996)
Gr. K. K. emlékezete. Előadások. Szerk. Zombori Zoltán (Szeged, 1995)
Kékes Szabó Mihály: K. K. egyetempolitikai törekvéseinek főbb jellemzői. (Magyar Pedagógia, 1996)
Prohászka László: Klebelsberg-ábrázolások a szobrászatban és az éremművészetben. (Bp., 1996; németül 1995)
Ujváry Gábor: Tudományszervezés – történetkutatás – forráskritika. K. K. és a Bécsi Magyar Történeti Intézet. (Győr, 1996)
Mann Miklós: Oktatáspolitikusok és koncepciók a két világháború között. (Bp., 1997)
Maller Sándor: Gr. K. K. és a Sárospataki Református Főiskola. (Sárospatak, 1998)
T. Kiss Tamás: A kulturális intézmények állami rendszere Magyarországon az 1920-as években. Gr. K. K. kultúrát szervező tevékenysége. (Bp., 1998)
T. Molnár Gizella: Portrévázlat gr. K. K.-ról. (Tanulmányok csongrád megye történetéből, 1998)
Hencz Péter: Gr. K. K., a harmadik évezred minisztere. (Szeged, 1999)
Széplaky Sándor: In memoriam K. K. (Új Hevesi Napló, 2000)
Ladányi Andor: Klebelsberg felsőoktatási politikája (Bp., 2000).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
