Klemm Imre Antal
nyelvész, bencés szerzetes
Született: 1883. szeptember 1. Léka, Vas vármegye
Meghalt: 1963. december 23. Pécs, Baranya megye
Iskola
Belépett a pannonhalmi Szt. Benedek-rendbe (1902), a pannonhami bencés főisk.-n és a bp.-i tudományegyetemen tanult (1902–1907), pappá szentelték (1907), a bp.-i tudományegyetemen m.–latin–német szakos tanári okl. (1908), bölcsészdoktori okl. szerzett (1909), tanulmányait Brüszelben, Laibachban, Rómában és Stockholmban (1910), ill. Finno.-ban, Szentpétervárott, Párizsban és Londonban egészítette ki (1911, 1913). A m. történeti mondattan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1923), a nyelvtudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (gyorsított eljárással, külön védés nélkül, 1957); az MTA tagja (l.: 1927. máj. 5.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; l. tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
Életút
A pannonhalmi bencés gimn. (1908–1910), a pannonhalmi bencés főisk. r. tanára (1910–1932). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1923–1932), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a történeti és a finnugor összehasonlító nyelvtudomány ny. r. tanára (1932–1940), a szegedi Ferenc József Tudományegyetem, ill. a Szegedi Tudományegyetem M. és Finnugor Nyelvtud. Tanszék ny. r. tanára (1940–1945), a M. Nyelvészeti Tanszék ny. r. tanára (1945–1952), egy. tanára (1952–1955); a tanszék vezetője (1940–1955). – Finnugor összehasonlító nyelvészettel, mordvin nyelvvel és m. történeti mondattannal fogl. A nyelvfilozófiában eklektikus nézeteket vallott, a nyelvet pszicho-logikai-történeti produktumnak tekintette. Finnugor összehasonlító mondattana befejezetlen maradt. – A Szt. István Akad. tagja (r. 1922). Az MTA Nyelvtud. Biz. tagja. A helsinki Finnugor Társaság (1925), az Észt Tudós Társaság tagja (l. 1938).
Főbb művei
F. m.: Baróti Szabó Dávid nyelve nyelvújítási szempontból. Egy. doktori értek. is. (Bp., 1908)
A mellérendelő és alárendelő viszony kifejezése az északi osztják és votják nyelvben. (Pannonhalmi Évkönyv, 1911–1912)
A vogul alárendelő viszony (Pannonhalmi Évkönyv, 1915–1916)
Mordvin szövegek. (Bp., 1917)
A mordvinalárendelő viszony. (Nyelvtudományi Közlemények, 1920)
Zur Geschichte der sog. Tempora in den finnisch-ugrischen Sprachen. (Finnisch-ugrische Forschungen, 1925)
A létige szerepe az osztjákban és a vogulban. (Nyelvtudományi Közlemények, 1927)
A magyar történeti mondattan. 1–3. köt. (Bp., 1928–1942)
A mondattan elmélete. Akad.-i székfoglaló is. (Elhangzott: 1927. nov. 14.; megjelent kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1928)
Pécs és a Mecsek neve. (Pécs, 1935)
Pécsi helynevek. (Pécs, 1935)
Der Satz und seine Teile. (Ungarische Jahrbücher, 1936)
A pécsi Nyírkállai-kódex magyar glosszái. (Pécs, 1937)
A magyar szenvedő ige. (Melich János Emlékkönyv. Bp., 1942)
Nyelvtudomány, logika, lélektan. (Magyar Nyelv, 1948)
A mondattan mivolta. Szószerkezet, szintagmák. (Magyar Nyelv, 1956).
Irodalom
Irod.: Temesi Mihály: K. I. A. (Nyelvtudományi Közlemények, 1964)
Rónai Béla: K. I. A. (Magyar Nyelvőr, 1964)
Temesi Mihály: In memoriam K. I. A. (Acta Linguistica, 1965)
Péter László: K. I. A. munkássága. Bibl. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Ethonographica et Linguistica, 1965)
Nyíri Antal: K. I. A., a nyelvtudós (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Ethnographica et Linguistica, 1983)
Károly Sándor: Gombocz szintayisa és Klemm mondattana. (Szeged, 1983)
Keresztes László: K. I. A. mordvinista munkássága. (Tanulmányok a magyar nyelvtudomány köréből. Bp., 1991).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
