Kónya Albert

Született: 1917. június 14. Budapest
Meghalt: 1988. március 16. Budapest
Temetés: 1988. április 6. Budapest
Temetési hely: Mező Imre út

Család

Sz: Kónya Albert (1892. Győr) a MÁV Szolnoki Javítóműhelyének, majd a budapesti Déli Pályaudvar fűtőházának esztergályosa, Szentpéteri Júlia (†1961). F: 1. Kolláth Margit (1919–1967), a budapesti Marczibányi téri általános fiúiskola magyar–történelem szakos tanára és igazgatóhelyettese, majd igazgatója. Fia: Kónya Albert (1943–) és Kónya László (1947–1994); leánya: Kónya Anikó (1945–). 2. Vydra Anna. 3. Lépő Irén. 

Iskola

Elemi és középiskoláit Szolnokon végezte (1935-ben éretts.). A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen matematika–fizika szakos középiskolai tanári okl. (1939), bölcsészdoktori okl. szerzett (1942), a fizikai tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1952), doktora (külön eljárás nélkül, 1957). Az MTA tagja (l.: 1958. nov. 28.; r.: 1976. máj.). 

Életút

A szegedi Ferenc József Tudományegyetem, ill. a Horthy Miklós Tudományegyetem Elméleti Fizikai Intézete gyakornoka (1939–1941), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Elméleti Fizikai Intézete gyakornoka (1941–1942), tanársegéde (1942–1945). A József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE), ill. a BME Fizika Tanszék egy. adjunktusa (1945–1950), intézeti tanára (1950), a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem (NME) Fizika Tanszéke ny. r. tanára és a Tanszék vezetője (1950. szept. 1.–1952); egyúttal a Gépészmérnöki Kar dékánja (1951–1952). A BME Fizika Tanszéke egy. tanára (1957. jún. 1.–1988. márc. 16.) és a Tanszék vezetője (1971–1984), a Fizika Tanszékcsoport vezetője (1972–1974), a Fizika Intézet igazgatója (1974–1984). Az MTA Kvantumelméleti Tanszéki Kutatócsoportjának vezetője (1958–1965 és 1972–1974), a Dubnai Egyesített Atomkutató Intézet Tudományos Tanácsának tagja (1958–1973). 

Közoktatásügyi miniszterhelyettes (1952. júl. 25.–1953. júl. 4.), oktatásügyi miniszterhelyettes (1953. júl. 4.–1956. júl. 30.) és az MDP Központi Vezetősége (KV) Tudományos és Kulturális Osztályának osztályvezető-helyettese (1954–1956). Oktatásügyi miniszter (1956. júl. 30.–1956. nov. 3.), oktatásügyi kormánybiztos (1956. nov. 12.–1957. ápr. 12.); az Oktatásügyi Minisztérium vezetője (1956. nov. 12.–1956. dec. 31.), a Művelődésügyi Minisztérium (MM) vezetője (1957. jan. 1.–1957. márc. 1.). 

 

A Tudományos és Felsőoktatási Tanács főtitkára (1957–1960). Az MTA főtitkárhelyettese (1964. ápr. 24.–1970. febr. 5.), a III. (Matematikai és Fizikai) Osztály osztályelnöke (1970–1973), az MTA–TMB elnöke (1973–1988), az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) főtitkára, majd elnöke. Az MTESZ alelnöke, majd társelnöke (1972–1985), a Szocialista Országok Műszaki Tudományos Szervezeti Szövetségének (FENTO) alelnöke (1985–1988). 

Elméleti atomfizikával, atomhéjfizikával, az atomszerkezet statisztikus elméletével, szilárdtestek és fémek elméletével foglalkozott. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el kvantumszámoknak a statisztikus elméletben való értelmezése területén, ún. atomi elektronnívóknak a statisztikus elméletben való meghatározása terén. Vezető szerepet játszott az általa kezdeményezett koherens optikai kutatásokban, felületfizikai vizsgálatokban és méréstechnikai fejlesztésekben. A magyarországi lézerfizikai és vákuumfizikai kutatások megindítója. Tudományszervezői tevékenysége is jelentős. 

Emlékezet

Budapesten (I. kerület Attila út 133.) élt és tevékenykedett, a Fiumei úti temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004). 

Elismerés

A Magyar Népköztársaság Érdemrendje (1952), Munka Érdemrend (1955 és 1960; arany, 1975), a Népek Barátsága Érdemrendje (Szovjetunió, 1985), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1985). 

Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2013