Főbb művei

F. m.: A szemlencse fejlődésének első mozzanatairól a gerinczeseknél. (Értekezések a természettudományok köréből. XV. 13. Bp., 1885)
Adatok a forgatási nystagmus számbeli viszonyaihoz és elméletéhez. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1886)
Az állás és járás coordinatiójának és ataxiájának elméletéhez. 1–2. (Orvosi Hetilap, 1887. 41–42.)
Agybetegségek egy új tünetcsoportja. (Orvosi Hetilap, 1891. 13.)
Az izom górcsövi és elektromos változásai a működés alatt. Vas Frigyessel. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1892)
Corticalis epilepsia sajátságos alakja. Ennek kapcsán adatok az alexia kérdéséhez. (Orvosi Hetilap, 1893. 6.)
Vizsgálatok a vizeletválasztó rendszer működésére vonatkozóan ép és kóros viszonyok között. (Magyar Orvosi Archivum, 1894)
Új vizsgálati módszer a kóros szív alkalmazkodási képességének meghatározására. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1894)
A veseműködés és a vesén átáramló vér napi mennyiségének relatív mértékéről. – A vér konyhasótartalmának kiszámítása a vizeletből. Fisch Áronnal. (Természettudományi Közlöny, 1894)
Az ideggyógyászat alapvonalai orvotanhallgatók és gyakorló orvosok számára. Egy. tankönyv. (Bp., 1895)
Új módszer az incompensatio korai felismerésére és a szív alkalmazkodási képességének vizsgálatára szívbetegeknél. (Orvosi Hetilap, 1895. 2.)
Az állati folyadékok osmosis-nyomásának élettani viszonyaira és kóros eltéréseire vonatkozó vizsgálatok. A betegvizsgálat egy új módszerének alapvonalai. (Az MTA kiadványa. Bp., 1896)
Kísérleti és klinikai vizsgálatok a szervezet nedveinek osmosis nyomására vonatkozólag. (Természettudományi Közlöny, 1897)
A vese-insufficientia diagnosztikai értékéről klinikai tapasztalatok kapcsán. 1–3. (Orvosi Hetilap, 1898. 11–13. és külön: Bp., 1898)
Physikai-chemiai módszerek a functionális diagnosztika szolgálatában. (Orvosi Hetilap, ünnepi szám, 1901. 17. és külön: Bp., 1901)
A kryoskopia klinikai alkalmazásának tudományos megállapítása körül folyó vitatkozáshoz. (Orvosi Hetilap, 1902. 5.)
Az auscultatiós percussioról. 1–3. (Orvosi Hetilap, 1902. 10–12. és külön: Bp., 1902)
Az extrasystolés arrhythmiák diagnostikai jelentőségéről. K. S. előadása a Budapesti Kir. Orvosegyesület 1903. márc. 7-i ülésén. (Orvosi Hetilap, 1903. 20–22.)
Az extrasystolás arrhythmiák származása és azok jelentősége a szív négy részlete által előrehatolt vérmennyiségek egyenlőtlenségének felismeréséről. (Magyar Orvosi Archívum, 1903)
Die wissenschaftlichen Grundlagen der Kryoskopie in ihrer klinischen Anwendung. (Moderne ärztliche Bilbiothek. 1. Berlin, 1904)
A belgyógyászati oktatás követelményeiről és eszközeiről. (Orvosi Hetilap, 1904. 36–39. és külön: Bp., 1904)
Az ingervezetés zavarából eredő periodusos szívműködésről, embernél. (Magyar Orvosi Archívum, 1904)
Homályos eredetű vesevérzésekben szenvedő betegek vizsgálatáról. (Budapesti Orvosi Ujság, 1904)
Physikai-chemiai vizsgálatok a szénsav hatása alatt a vérben létesülő elváltozásokról. Bencze Gyulával. (Magyar Orvosi Archívum, 1905)
Néhány belső betegség sebészi kezelésének indicatióiról. K. S. előadása a XI. szünidei orvosi kurzuson. (Orvosi Hetilap, 1905. 25.)
A polyglobuliáról. (Orvosi Hetilap, 1906. 1.)
Az idült szívbajok kezelésének alapelvei. (Orvosi Hetilap, 1906. 23–24.)
A szívbetegségek pathológiájának és therápiájának néhány problémájáról. K. S. előadása a Kir. Orvosegyesület 1906. okt. 27-i ülésén. (Orvosi Hetilap, 1906. 45.)
A gyomorcarcinoma korai diagnosisa. K. S. előadása az országos rákértekezlet 1906. nov. 15-i ülésén. (Orvosi Hetilap, 1906. 50.)
Physikalische Chemie und Medizin. I–II. köt. Richter, Paul Friedrichhel. (Leipzig, 1907–1908)
K. S. bevezető előadása a budapesti kir. magyar tudományegyetem III. számú Belklinika megnyitásának alkalmából, 1909. okt. 1-jén. (Orvosi Hetilap, 1909. 41. és külön. Bp., 1909)
Útmutatás a budapesti kir. magyar tudományegyetem III. számú belklinikájának laboratóriumi gyakorlataihoz. (Bp., 1910)
A szív teleröntgenographiája működésének tetszés szerinti phasisaiban. Elischer Gyulával. (Magyar Orvosi Archívum, 1910)
Az idült diffus vesebetegség diaetás kezelése. (A Budapesti Orvosi Kör sorozatos előadásai. Bp., 1910)
Belorvosi előadások. I–III. köt. (Bp., 1910–1912)
A tüdő tuberculosisa. (Bp., 1911)
Kopogtatás a tüdő tuberculosisának korai diagnosisában. (Orvosképzés, 1911)
A tuberkulózis elleni védekezés a falusi nép körében. K. S. előadása a tuberkulózis elleni küzdelem országos bizottságának 1912. márc. 3-án tartott alakuló ülésén. (A Tuberkulózis elleni küzdelem országos bizottságának kiadványai. 1. Bp., 1912)
Az appendicitis gyógyítása. – A vérkeringés acut hanyatlásának therápiája, különös tekintettel az acut lázas betegségeknek lefolyásában előforduló keringési elégtelenségre. (Orvosképzés, 1912 és mindkettő külön is: Bp., 1912)
A dysenteriáról. – A gyomor vizsgálatának egyszerűsítése a gyakorlatban. (Orvosképzés, 1914)
A tuberkulózis elleni küzdelem módszerei. (A tuberkulózis ellen védekező mosonvármegyei egyesület kiadványa. Magyaróvár, 1914)
A tüdőbeteg rokkantak. K. S. emlékirata. (A Tuberkulózis elleni küzdelem országos bizottságának kiadványai. 7. Bp., 1915)
Az orvosi tudomány jelentősége a háborúban és az emberoekonomiában. (Orvosképzés, 1915)
A hastyphus kezelése Ichikawa vakcinájával. (Orvosi Hetilap, 1915. 5.)
Az első napok jelentősége a hastyphus prognosisában. (Orvosi Hetilap, 1915. 33.)
Népszanatóriumok tüdőbetegek részére. Orvosi és műszaki jelentés. 10 tervmelléklettel. (A M. Kir. Rokkantügyi Hivatal kiadványa. Bp., 1916)
A tuberkulózisról, vonatkozásaiban a háborúhoz. (Orvosképzés, 1916)
A tuberkulózis elleni védekezés rendszere. K. S. emlékirata. (A Tuberkulózis elleni küzdelem országos bizottságának kiadványai. 12. Bp., 1917)
Tapasztalatok és benyomások a hastyphus prognosisának és therápiájának köréből. (Orvosképzés, 1917)
A tuberkulózis experimentalis therápiájának methodikájához. (Orvosi Hetilap, 1917. 25.)
Krankheiten der Harnorgane. (Diagnostische und therapeutische Irrtürnek und deren Verhütung. 6. Leipzig, 1918; magyarul: A húgyszervek betegségei. Ford. Kellner Dániel. Bp., 1924)
A kiütéses typhus elleni védekezés. – Pathogenesis és therápia. (Orvosképzés, 1919 és mindkettő, külön: Bp., 1919)
A régi és az új belorvosi diagnostikáról. (Orvosképzés, 1920)
A therápia megbízhatóságának ismertető jeleiről. (Orvosképzés, 1921)
Összefoglaló szemlék a belorvostan köréből. I–II. köt. Szerk. Róth Miklóssal. (Bp., 1922–1923)
Autoergographie. (Die Medizin der Gegenwart in Selbstdarstellungen. Leipzig, 1923)
A belgyógyászat tanítása a magyar egyetemeken. (Az Orvosképzés jubileumi különfüzete. Bp., 1925)
A magaslati klíma physikai-chemiai hatása a szervezetre. (Orvosképzés, 1925)
Belorvostan és tudomány. (Orvosi Hetilap, 1925. 40.)
A haemorrhagiás diathesisek osztályozása és diagnosztikája. (Orvosi Hetilap, 1927. 2.)
Elmúlt idők emlékeiről. Visszaemlékezések. Családja tagjai számára összeáll. K. S. (Bp., 1928)
Uraemiás eklampsia és epilepsia. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1928)
Jó úton halad-e tudománypolitikánk? (Magyar Szemle, 1928)
A kuruzslásról. (Népegészségügy, 1928)
A vesebajok funkcionális pathologiája és therapiája klinikai előadásokban. Monográfia. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. 125. Bp., 1930; németül: Vorlesungen über funktionelle Pathologie und Therapie der Nierenkrankheiten. Berlin, 1929. Német nyelvből ford. Hetényi Géza)
Megjegyzések a hipertonia prognosztikus jelentőségéről és therápiájáról. (Orvosképzés, 1930)
Funktion und Therapie. (Annalen der Tomarkin-Foundation, 1932)
Élettan és orvosi tudomány. (Orvosképzés, 1932)
Klinikák és kórházak. (Magyar Kórház, 1932)
A magyar orvostudományi könyvirodalom céljai. – Az orvosi tudomány haladása 45 év alatt. – K. S. az országgyűlés felsőházában tartott beszéde. (Orvosképzés, 1933)
Tisza István gróf és a tuberkulózis elleni küzdelem. (Orvosképzés, 1934)
A constitutio tana az orvostudományban. (Orvosi Hetilap, 1934)
A tudományos orvostan fejlődésének útjai. (A gyógyászat tudományos közleményei, 1935)
Zur Kritik der Methodik der Konstitutionslehre. (Wiener Archiv für Innere Medizin, 1935)
A belgyógyászat tanulása. (Orvosi Hetilap, 1935. 21.)
Specializálódás és kooperáció az orvosi tudományban. – K. S. az országgyűlés felsőházában tartott beszéde. – Megemlékezés néhai gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter úrról. (Orvosképzés, 1936)
Az öregedésről. (Budapesti Szemle, 1937)
Az orvosi gondolkodás néhány aktuális kérdése. (Orvosképzés, 1937)
Tudomány és gyógyítás. (A mai világ képe. IV. köt. Bp., 1942)
A tüdőgümőkór hiperémia kezeléséről. (Tuberkulózis elleni küzdelem, 1942).

Irodalom

Irod.: Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. (Bp., 1929)
A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. (Bp., 1930)
Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. (Bp., 1932)
Báró K. S.-emlékkönyv. Báró K. S. ny. r. tanár úrnak 70. születésnapjára. (Bp., 1936)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Keresztény magyar közéleti almanach. I–II. köt. (Bp., 1940)
Haynal Imre: Báró K. S. (Orvosi Hetilap, 1944. 18.)
Hetényi Géza: Megemlékezés K. S.-ról. (MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1950; francia nyelven: Acta Medica, 1950)
Hahn Géza: K. S. és az egészségügyi szervezés kérdései. (Népegészségügy, 1954)
Rusznyák István: K. S. és munkássága. (Orvosi Hetilap, 1954. 47.; németül: Sándor Korányi und sein Wirken. Acta Medica, 1954)
Gondos Miklós: K. S. gerontológiai tanításai. (Az MTA Biológiai Csoportjának Közleményei, 1958)
Mosolygó Dénes: Korányi Frigyes és K. S. – a magyar tbc elleni küzdelem nagyjai. (Népegészségügy, 1963)
Regöly-Mérei Gyula: K. S. halálának huszadik évfordulóján. (Élővilág, 1964)
Rusznyák István: K. S: (Magyar Tudomány, 1966)
Smidt Lajos: K. S. ifjúkori Vas megyei kapcsolatai. (Orvosi Hetilap, 1966. 52.)
Biographia. Az Állatorvos-tudományi Egyetem elhunyt tanárainak és előadóinak életrajza. (Bp., 1967)
Magyar Imre: K. S. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., Akadémiai, 1970)
Gábor István: Egy régi épület új élete. Korányi Frigyes és Sándor Kórház. (Budapest [folyóirat], 1973)
Kerpel-Fronius Ödön: K. S. és a funkcionális szemlélet a klinikai orvostudományban. (Orvosi Hetilap, 1978. 29.)
Birtalan Győző: A Korányiak. (Magyar Tudomány, 1989)
Magyar Imre: 1936. június 30. éjjelén. A Korányi-klinika megszüntetéséről. (Orvosi Hetilap, 1989. 36.)
Gudenus János: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. I–V. köt. (Bp., 1990–1999)
Birtalan Győző: K. S. a magyar orvostudományban. (Orvosi Hetilap, 1993. 46.)
Birtalan Győző: K. S. a magyar közegészségügyben. (Orvosi Hetilap, 1993. 48.)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997)
Birtalan Győző: K. S. (Híres magyar orvosok. Bp., 2000)
Leel-Őssy Lóránt: A magyar neurológusok és neuropatológusok almanachja. 1800–2000. (Debrecen, 2001)
Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. (Bp., 2001)
Kiss László: K. S. és a Magas-Tátra szerepe a magaslati polyglobulia patogenezisének felderítésében. (Orvosi Hetilap, 2008. 24.).