Főbb művei

F. m.: Tápszereink: leves, hús. – A húsétel elkészítése. – A kenyér. – A hüvelyesekről és a sóról. (Gyakorlati Mezőgazda, 1872)
A borászati vegytan alapvonalai. A magyar bortermelők és gazdasági intézeteken levő ifjúság számára. Dicséretet nyert pályamunka 15 ábrával. (Magyar-Óvár, 1873)
A szeszes italok hatása. – A kávé. - A borbetegségek. – A szüretelés módja. – Óvszerek az elromlás ellen. (Gyakorlati Mezőgazda, 1873)
A bölcsek köve és a Biblia a gazdaságban, (Földmívelési Érdekeink, 1873)
A pincze. – A thea. (Gyakorlati Mezőgazda, 1874)
Tapasztalati adatok a tiszavölgyi kálisó-telepekre vonatkozólag. Felolvastatott az 1875. nov. 17-én tartott szakülésen. (Természettudományi Közlöny, 1875)
Lehet-e segíteni a rosszul égő magyar dohányokon? Felolvastatott az 1876. okt. 18-án tartott szakülésen. (Természettudományi Közlöny, 1876)
A magyarországi dohányok jelene és jövője. (Természettudományi Közlöny, 1877)
Magyarország jellemzőbb dohányainak chemiai és növényélettani vizsgálata. III. köt; két kötetben. (A Természettudományi Társulat kiadványa. Bp., 1881)
A dohány növény néhány eddig nem ismert alkotó részéről. – A dohányhamu elemzéséről. (Természettudományi Közlöny, 1880)
Wolff, Emil: A gazdasági haszonállatok okszerű takarmányozása. A 4. kiadás után ford. K. T. Az eredetivel összehasonlította Ordódy Lajos. (Az Országos Gazdasági Egyesület kiadványa. Bp., 1886)
A trágyázás alapelvei. Monográfia. Cserháti Sándorral. (Az Országos Gazdasági Egyesület kiadványa. Bp., 1887)
A szeszfőzés történetéről. (Természettudományi Közlöny, 1887)
A szén körútja a természetben. (Természettudományi Közlöny, 1888)
A gazdasági szeszgyártás kézikönyve. Lázár L. Pállal. (Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kiadványa. Bp., 1891)
A gazdasági szeszgyártás kézikönyve. Lázár L. Pállal. (Bp., 1892)
A dohányzás hatása az emésztésre. (Természettudományi Közlöny, 1892)
A borélesztők hatása a bor jellemére. (A Természettudományi Társulat emlékkönyve. Bp., 1892)
A különböző eredetű Saccharomycesek befolyása a bór képződésére. (Értekezések a természettudományok köréből. 23. köt. 12. Bp., 1893)
A kísérleti ügy és a mezőgazdasági vegyészi intézmény. – József főherczeg mint földbirtokos és gazda. (Köztelek, 1893)
A műtrágyák alkalmazásának alapelvei. – A nitrogén körútja a természetben. (Természettudományi Közlöny, 1893)
Takarmányozástan. Monográfia. Cselkó Istvánnal. 9 kihajtható táblával. (Bp., 1894)
Adatok a növényi fehérje képződéséhez. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1894. dec. 17.; megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1894)
A különböző eredetű Saccharomycesek befolyása a bor képződésére. (Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület kiadványa. Bp., 1895)
Egy új Saccharomyces. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1895)
A tiszta borélesztőkről. (Magyar Bortermelők Lapja, 1895)
A természettudományok és a mezőgazdaság. (Természettudományi Közlöny, 1895)
A műtrágya a kertekben. (A kert, 1895)
A szőlő és a bor. Adatok a szőlő és a bor chemiájához. Növényfiziológiai és növénychemiai tanulmányok. (Magyar-Óvár, 1896)
Újabb adatok a növényi fehérje képződéséhez. – Erjedéstani tanulmányok. – Súly- és térfogatváltozása szeszes erjedésnél. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1896)
Az ásványi táplálék a növények és állatok háztartásában. (Természettudományi Közlöny, 1896)
Gyümölcs-pálinka főzésről. (A kert, 1896)
A magyaróvári nagy vérbükk. (Természettudományi Közlöny, 1898)
A paszuly – bab – chemiai tanulmányozása. (Kísérletügyi Közlemények, 1899)
Ismereteink haladása az erjedés körében. – A borban található savak jelentősége. (Természettudományi Közlöny, 1899)
A magyar búza és a magyar liszt sikértartalma. (Kísérletügyi Közlemények, 1900)
A borról és az erjedésről. – A borról a bor erjedéséről és kristályairól. (Természettudományi Közlöny, 1900)
A mindennapi kenyérről. Az 1901. nov. nov. 30-iki, decz. 7-iki és 14-iki estélyen tartott előadás. 1–3. – A búzaliszt sikértartalma és kiadóssága. Az 1902. máj. 28-iki egyetemes szakülésen tartott előadás. (Természettudományi Közlöny, 1902)
Adatok a búzasikér és a búzalisztek ismeretéhez. 1–2. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1902–1903)
A tésztavizsgálatra szolgáló gép leírása és a búzasikér-vizsgálatok eddigi eredményei. (Kísérletügyi Közlemények, 1903)
Az újabb kenyérkészítő módokról. (Természettudományi Közlöny, 1903)
A búza, a liszt és az enzimek. 1–2. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1904 és Természettudományi Közlöny, 1904)
További adatok a magyar búzák és lisztek ismeretéhez. (Kísérletügyi Közlemények, 1904)
Az őrlés befolyása a liszt minőségére. (Kísérletügyi Közlemények, 1905)
Az 1900–1905. évi magyar búzák és magyar lisztek chemiai és fizikai vizsgálata. (Kísérletügyi Közlemények, 1906)
A vadgesztenye felhasználása. – Méz konzerválása. – Pikrinsav a sörben. – A tejpille képződésének megakadályozása, s ennek jelentősége. – A szeszgyártásnál kapott moslék összetétele. (Természettudományi Közlöny, 1906)
A magyar búza és a magyar liszt a gazda, a molnár és a sütő szempontjából. (A Molnárok Lapja kiadványa. Bp., 1907; németül: Bp., 1907)
A magyar búzáról és a magyar lisztről. (Bp., 1907)
Az Országos Magyar Kir. Chemiai Intézet és Központi Vegykísérleti Állomás 25 évi működése. Emlékirat és beszámoló. Beterjeszti K. T. 13 táblával. (Bp., 1907)
A bor zamatanyagai és a must erjedésének vezetése nemes élesztőkkel. (Természettudományi Közlöny, 1907)
A magyar búza és a magyar búzaliszt. (Természettudományi Közlöny, 1907 és Magyar Chemiai Folyóirat, 1908)
A mezőgazdasági chemiai technológia alapelvei. Felsőbb tanintézetek hallgatóinak használatára. (Bp., 1908)
További adatok a búza sikérképződéséhez. (Kísérletügyi Közlemények, 1908)
A must konzerválása. – Az alma- és a ribizlibor készítésmódja. – Az okmány- és íráshamisítások felismeréséről. (Természettudományi Közlöny, 1908)
A mezőgazdasági iparok jelentősége és létesítésük föltételei. (Magyar Mérnök- és Építészeti Egyesület Heti Értesítője, 1909 és külön: Bp., 1909)
Amíg a búzából kenyér lesz. (Uránia Népszerű Tudományos Felolvasások. 81. Bp., 1909)
A búzaliszt elváltozása az eltartásnál. – A budapesti tőzsde typuslisztek vizsgálatának eredményei. Hartl Károllyal. – A lisztelemzés, tekintettel a liszt sütőképességére. (Kísérletügyi Közlemények, 1909)
A bor megnyúlósodásának oka. – Az újbor lefejtésének ideje. – A megfagyott musttal való bánásmódról. – A tej megkozmásodásának oka. – Borok savtalanítása. – A mész mint trágya. – A dohányzásról. (Természettudományi Közlöny, 1909)
Emlékbeszéd Schenek István l. tag felett. (A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek. 14. köt. 11. Bp., 1910)
Búzatrágyázási kísérletek 1909-ben. (Kísérletügyi Közlemények, 1910)
A moslék-sömörről. – Ecetgyártással foglalkozó művek. (Természettudományi Közlöny, 1910)
A cukorgyártás jelentősége. Mire kell ügyelni a cukorgyár felállítása előtt? (Természettudományi Füzetek, 1911)
A must erjedésénél keletkező szén-dioxid mérgező hatásának meggátlása. (Természettudományi Közlöny, 1911)
A borászatról megjelent újabb magyar könyvek. (Természettudományi Közlöny, 1912)
A kenyér kalciumtartalmának fokozása. (Természettudományi Közlöny, 1913)
A méz megikrásodása. – A cukor mint táplálék. – Milyen kenyeret együnk? (Természettudományi Közlöny, 1914)
A magyarországi dohányok jelene és jövője. 1877. Újraközlés. Szerk. Mészáros Ferenc. (Természet Világa, 1977)
Természettudományok és a mezőgazdaság. 1895. Újraközlés. (Természet Világa, 1986)
A szén körútja a természetben. Újraközlés. (Természet Világa, 1994)
A magyar búza és a magyar liszt sikértartalma. Újraközlés. (Molnárok Lapja, 2004). 

Irodalom

Irod.: K. T. ünneplése. (A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1911)
K. T. (A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1915 és Kísérletügyi Közlemények, 1915)
Szilágyi Gyula: K. T. (Bp., 1915)
‘Sigmond Elek: K. T. l. tag emlékezete. (Bp., 1926)
Kokas György: K. T., az agrokémia tudósa és tanára. (Természet Világa, 1968)
Kirsch János: Emlékezés K. T.-ra. (Sütőipar, 1981)
Surányi Béla: K. T. és a hazai agrokémia a századfordulón. (A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve, 1989)
Móra László: K. T. (Évfordulóink a műszaki és természettudományokban, 1990)
Matúz János: 150 éve született K. T. (Növénytermelés, 1998)
Pénzes István: Százötven született K. T. (Sütőipar, 1998)
Pénzes István: K. T. másfél évszázada. (Molnárok Lapja, 1998)
Schottner Károlyné: K. T.-emlékérem. (Cukoripar, 2004)
Kurucz Miklós: Arcképcsarnok. K. T. (Magyar Mezőgazdaság, 2005). 

Irod.: Agrártörténeti életrajzok. Szerk. Für Lajos és Pintér János. (Bp., 1985)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997).