Kőnig Gyula

Született:1849.december16.Győr,Győr vármegye
Meghalt:1913.április8.Budapest

Iskola

Az MTA tagja (l.: 1883. máj. 17.; r.: 1890. máj. 8.; ig.: 1910. ápr. 28.).

Életút

A bécsi tudományegyetem orvostud. karán tanult, majd a heidelbergi egyetemen fizikát hallgatott (1865-1871), a heidelbergi egyetemen bölcsészdoktori okl. (1871), magántanári képesítést szerzett (1872); közben a berlini tudományegyetemen is tanult, az MTA tagja (l.: 1883. máj. 17.; r.: 1890. máj. 8.; ig.: 1910. ápr. 28.). - A bp.-i tudományegyetem magántanára (1872-1874), egyúttal a József Műegyetem helyettes tanára (1873-1874), a III. sz. Matematikai Tanszék ny. r. tanára (1874-1905); közben az Építészmérnöki Szakoszt. dékánja (1886-1890), az egyetem rektora (1891-1894). A Franklin Könyvkiadó vezérig.-ja (1905-1913).Eötvös Loránd mellett a korszak legjelentősebb tudósa. A matematika számos területén (pl. klasszikus és absztrakt algebra, számelmélet, analízis, halmazelmélet, matematikai logika stb.) alapvetően új eredményeket ért el, de a legjelentősebbet a halmazelmélet és a matematikai logika területén alkotta. A halmazelméletben a nevét viseli a Kőnig-féle egyenlőtlenség, a nem euklideszi geometriák szemléltetésének egyik első modelje. Élete utolsó éveiben a halmazelméletben tapasztalható ellentmondások feloldására behatóan fogl. logikai és ismeretelméleti kérdésekkel. Jelentős szerepet játszott a középisk. matematikai tantervek kidolgozásában, ill. a bp.-i műsz. egyetem és a tanárképző int. újjászervezésében. Sokat tett a Bolyai Farkas és Bolyai János munkásságának elismertetéséért. Két fia emlékére alapította meg a ~-díjat (1917).

Szerző:Kozák Péter
Műfaj:Pályakép
Megjelenés:nevpont.hu, 2013