Kristó Gyula
történész
Született: 1939. július 11. Orosháza, Békés vármegye
Meghalt: 2004. január 24. Szeged
Család
Sz: Kristó János, a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat (= DÉLÉP) kőműves szakmunkása, Rostás Veronika (†1973). F: Fábián Ilona (1946–) nyelvész, nyelvtörténész, kandidátus.
Iskola
Általános és középiskoláit Orosházán végezte, a Táncsics Mihály Gimnáziumban éretts. (1957), a Szegedi Tudományegyetemen történelem–magyar (1962) és latin szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1969); közben egy évig, harmadik szakként orosz nyelvet és irodalmat is tanult (1958–1959), doktorált (1962). Az OTDK-n dolgozataival első (történelem, 1962) és második helyezést ért el (nyelvészet, 1962). A történelemtudományok kandidátusa (1969), doktora (1977), az MTA tagja (l.: 1998. máj. 4.).
Életút
A szegedi Radnóti Miklós Gimnázium tanára (1962–1963). A Szegedi Tudományegyetem, ill. a JATE BTK Történeti Tanszékek Könyvtára könyvtárosa (1962–1963), a Középkori Magyar Történeti, ill. a Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszék tanársegéde (1963–1967), egy. adjunktusa (1968–1970), egy. docense (1970–1978), egy. tanára (1978. júl. 1.–2004. jan. 24.). A Tanszék vezetője (1983–1995), az JATE rektorhelyettese (1979–1982), rektora (1982–1985), a BTK dékánhelyettese (1978–1979), dékánja (1987–1989). A Szegedi Középkorász Műhely vezetője (1992-től). A JATE BTK Pártvezetőségének (1967–1970) és Egyetemi Tanácsának tagja (1969). Az MTA–TMB-n Elekes Lajos aspiránsa (1965–1968).
Középkori magyar történelemmel és történeti segédtudományokkal foglalkozott. Összefoglaló monográfiákban tárgyalta a 9–14. századi magyarság különböző kérdéseit (pl. honfoglalás, államalapítás, a vármegyék kialakulása, a 11. századi hercegség kérdései, a magyar nemzet megszületése, a székely nép eredete stb.). Feldolgozta az Árpád-kor és az Anjou-kor magyar hadtörténetét, vizsgálta a korai magyar helynevek kialakulását. Forráskiadói tevékenysége is jelentős.
Emlékezet
Tiszteletére tanulmánykötetet állítottak össze (Kelet és Nyugat között, 1995), ill. születésének 70. évfordulóján emlékkonferenciát rendeztek (Pécsett, 2009. dec. 4–5-én). Szegeden (Petőfi Sándor sugárút 40.) élt és tevékenykedett. Végakaratának megfelelően hamvait szűk családi körben, Szegeden, a Dugonics Temetőben helyezték örök nyugalomra.
Elismertség
Az MTA Történettudományi Bizottságának tagja (1980-tól), a Szegedi Akadémiai Bizottság Történettudományi és Filozófiai Szakbizottságának elnöke (1985–1990). Az MTA Közgyűlés választott tagja (1994–1998). A Magyar Történelmi Társulat igazgatóválasztmányának tagja (1985–1995).
A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság végrehajtó bizottságának tagja (1991–2001), t. tagja (2001-től).
Elismerés
Munka Érdemrend (arany, 1985).
Felsőoktatási Tanulmányi Érdemérem (1963), Kuun Géza-díj (1986), Szent-Györgyi Albert-díj (1994), Szűcs Jenő-díj (1996), a Szegedért Alapítvány Tudományos Díja (1996), Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1999–2002).
A Pécsi Tudományegyetem díszdoktora (2002).
Szeged Díszpolgára (1998).
Főbb művei
F. m.: Megjegyzések az ún. pogánylázadások kora történetéhez. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1965)
Korai levéltári és elbeszélő forrásaink kapcsolatához. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1966)
Anjou-kori krónikáink. (Századok, 1967)
A történeti és politikai gondolkodás elemeinek fejlődése krónikairodalmunkban. Kand. értek. (Bp., 1968)
Megjegyzések középkori historiográfiánkhoz. (Századok, 1968)
A locsmándi várispánság és felbomlása. (Soproni Szemle, 1969)
Az Exordia Scythica, Regino és a magyar krónikák. (Filológiai Közöny, 1970)
Ősi epikánk és az Árpád-kori írásos hagyomány. (Ethnographia, 1970)
A középkori Csaba. (Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Békéscsaba, 1970)
A tihanyi alapítólevél és a XI. századi szóbeliségünk. (Magyar Nyelv, 1970)
A középkori Tápé. (Tápé története és néprajza. Tápé, 1971)
Anonymus magyarországi írott forrásainak kérdéséhez. (Magyar Könyvszemle, 1972)
Kézai Simon és a XIII. század végi köznemesi ideológia néhány vonása. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1972)
XI–XIII. századi epikánk és az Árpád-kori írásos hagyomány. (Ethnographia, 1972)
I. István és családja Árpád-kori történetírásunkban. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1972)
Krónikáink keletkezéstörténetéhez. Makk Ferenccel. (Történelmi Szemle, 1972)
Szempontok és adatok a korai magyar határvédelem kérdéséhez. Makk Ferenccel, Szegfű Lászlóval. (Hadtörténelmi Közlemények, 1973)
Csák Máté tartományúri hatalma. Monográfia. (Bp., 1973)
Vésztő a középkorban. T. Juhász Irénnel. (Vésztő története. Monográfia. Vésztő, 1973)
Adatok a „korai” helyneveink kérdéséhez. I–II. köt. Makk Ferenccel, Szegfű Lászlóval. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1973–1974)
A feudális széttagolódás Magyarországon. Doktori értek. (Szeged, 1974)
A XI. századi hercegség története Magyarországon. Monográfia. (Bp., 1974)
Legitimitás és idoneitás. Adalékok Árpád-kori eszmetörténetünkhöz. (Századok, 1974)
Egy 1235 körüli Gesta Ungarorum körvonalairól. Riccardus és Albericus tanúsága. (Középkori kútfőink kritikus kérdései. Bp., 1974)
A Kőszegiek kiskirályságáról. (Vasi Szemle, 1975)
Néhány megjegyzés a magyar nemzetségekről. (Századok, 1975)
Az aranybullák évszázada. (Magyar História. Bp., 1976; 2. kiad. 1981)
Szempontok korai helyneveink tipológiájához. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1976)
A legrégibb Naum-legenda és a magyar honfoglalás. H. Tóth Imrével. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1977)
Törzsek és törzsnévi helynevek. (Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Bartha Antal, Czeglédy Károly, Róna-Tas András. Bp., 1977)
História és kortörténet a Képes Krónikában. (Gyorsuló idő. Bp., 1977)
A rozgonyi csata. Kismonográfia. 16 táblával. (Sorsdöntő történelmi napok. 3. Bp., 1978)
A feudális széttagolódás Magyarországon. Monográfia. (Bp., 1979)
Levedi törzsszövetségétől Szent István államáig. (Elvek és utak. Bp., 1980)
Magyarországi írott források és a magyar őstörténet. (Magyar Tudomány, 1980)
Oroszok az Árpád-kori Magyarországon. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1980)
Koppány felnégyelése. (Századok, 1982)
Az alföldi bolgár uralom kérdéséhez a IX. században. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1983)
Tanulmányok az Árpád-korról. (Nemzet és emlékezet. Bp., 1983)
A források kritikája és a kritikus források az 1040-es évek magyar történetére vonatkozóan. 1–2. (Magyar Könyvszemle, 1984)
Magyarország története. 895-1301. Egy. jegyz. (Bp., 1984; 2. kiad. 1985; 3. kiad. 1986; 4. kiad. 1987; 5. kiad. 1988; 6. kiad. 1989; 7. kiad. 1991; 8. kiad. 1992; 9. kiad. 1993; 14. kiad. 1996)
A fekete magyarok és a pécsi püspökség alapítása. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1985)
Az augsburgi csata. Kismonográfia. 16 táblával. (Sorsdöntő történelmi napok. 8. Bp., 1985)
Az Árpád-kor háborúi. Monográfia. 24 táblával. (Bp., 1986)
Csák Máté. (Magyar História. Életrajzok. Bp., 1986)
A Képes Krónika szerzője és szövege. (Pro Memoria. Képes Krónika. Bp., 1986)
Kronológia. – Történeti földrajz. – Történelmi névtan. Helynévtan. (A történelem segédtudományai. Szerk. Kállay István. Bp., 1986; 2. kiad. 1998; 3. jav. és átd. kiad. 2006)
Árpád fejedelemutódai. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1986)
Az Árpád-házi uralkodók. Makk Ferenccel. (IPM Könyvtár. Bp., 1988)
A vármegyék kialakulása Magyarországon. (Nemzet és emlékezet. Bp., 1988)
Fejedelmek Álmostól Gézáig. Bibliofil kiad. Minikönyv. (Bp., 1988)
Magyarország története. 895–1301. Egy. tankönyv. (Osiris Tankönyvek. Bp., 1989; 2. kiad. 1998; 3. kiad. 2001; 4. jav. kiad. 2003; 5. jav. kiad. 2006 és 2007; németül: Die Arpadendynastie. Die Geschichte Ungarns von 895 bis 1301. Bp., 1993)
Az utolsó Árpádok. Bibliofil kiad. Minikönyv. (Bp., 1990)
Az Árpád-ház tündöklése és hanyatlása. (Magyar Könyvtár. Magyarország krónikája. 3. Bp., 1992)
A csongrádi régió 1100 éve. Blazovich Lászlóval. (Szeged, 1993; 2. kiad. 1995; angolul: 1995)
Keán, Szent István király ellenfele. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1993)
Honfoglaló fejedelmek. Árpád és Kurszán. (A Szegedi Középkorász Műhely kiadványa. Szeged, 1993)
A Kárpát-medence és a magyarság régmúltja. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. 3. Szeged, 1993; 2. kiad. 1994)
A történeti irodalom Magyarországon a kezdetektől 1241-ig. (Irodalomtörténeti Füzetek. 135. Bp., 1994)
A magyar állam megszületése. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. 8. Szeged, 1995)
Az Árpád-ház uralkodói. Makk Ferenccel. Az Árpád-házi uralkodók c. mű 2. bőv. kiadása. Díszkiadás-változatban is. (I. P. C. Könyvek. Bp., 1995; a díszkiadás 1996-ban is; németül: Herne, 1999)
A korai magyar államról. (História Könyvtár. Előadások a történettudomány műhelyeiből. Bp., 1996)
A székelyek eredetéről. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. 10. Szeged, 1996)
Honfoglalás és társadalom. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. 16. Bp., 1996)
A honfoglalók megtelepedése a Kárpát-medencében. (Honfoglaló őseink. Szerk. Veszprémy László. Bp., 1996)
Hungarian History in the Ninth Century. (Szeged, 1996)
Magyar honfoglalás. Honfoglaló magyarok. (Bp., 1996)
A magyar nemzet megszületése. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. 12. Szeged, 1997; németül: Herne, 2000)
Az Aranybullák százada. (3. átd. kiad. Bp., 1998)
A tizenegyedik század története. (Magyar századok. Bp., 1999)
Előd. A magyar őstörténet- és krónikakutatás egy fejezete. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1999. febr. 11.; megjelent: Székfoglalók. 1995–1998. III. köt. Bp., 2000)
Az Árpád-ház története. Egy ezredév történetéből. Interaktív taneszköz. Makk Ferenccel. (CD-ROM. Nagykanizsa, 2000)
Írások Szent Istvánról és koráról. Tanulmányok. (A Szegedi Középkorász Műhely kiadványa. Szeged, 2000)
Az Árpádok. Fejedelmek és királyok. Történeti életrajzok az Árpád-ház uralkodóiról. Makk Ferenccel. (Bp., 2000; 2. kiad. 2003)
A kilencedik és a tízedik század története. Makk Ferenccel. (Magyar századok. Bp., 2001)
Szent István király. (Tudomány–Egyetem. Bp., 2001)
Árpád fejedelemtől Géza fejedelemig. 20 tanulmány a 10. századi magyar történelemről. (Bp., 2002)
Magyarország története az előidőktől 2000-ig. Barta Jánossal, Gergely Jenővel. (Bp., 2002)
Magyar historiográfia. I. Történetírás a középkori Magyarországon. (A történettudomány kézikönyve. Bp., 2002)
A székelyek eredete. A székelyek eredetéről c. műve új kiadása. (2. kiad. Bp., 2002; 3. kiad. 2005)
A korai Erdély. 895–1324. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. 18. Szeged, 2002; angolul: Bp., 2003; románul: Szeged, 2004; németül: Herne, 2005)
Az Árpád-kor mérlege. K. Gy. díszdoktori előadása. (A Pécsi Tudományegyetem kiadása. Pécs, 2002)
Nem magyar népek a középkori Magyarországon. (Kisebbségkutatás Könyvek. Bp., 2003)
Háborúk és hadviselés az Árpádok korában. Az Árpád-kor háborúi c. műve új kiadása. (2. kiad. Szeged, 2003)
Tájszemlélet és térszervezés a középkori Magyarországon. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. 19. Szeged, 2003)
Fejezetek az Alföld középkori történetéből. (Dél-alföldi évszázadok. Szeged, 2003)
szerk.: Olvasókönyv Békés megye történetéhez. I–II. köt. Összeáll. 4 táblával. (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból. 1. és 4. Békéscsaba, 1967–1971)
A középkori Csaba. (Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Szerk. is Székely Lajossal. 12 táblával, 2 térképpel. Békéscsaba, 1970)
Oklevelek a Csák-territórium történetéhez. – Diplomata historiam domini Matthaei de genere Chack illustrantia. Közreadja Karácsonyi Bélával. (Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1971)
Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba. Egy. jegyz. I–IV. köt. Szerk. Hajdú Péterrel, Róna-Tas Andrással. (Bp., 1976–1980; 4. kiad. 1988–1994)
Békés megye a honfoglalástól a török világ végéig. Nyolcszáz esztendő a források tükrében. Forráskiadvány. Szerk. A mutatókat összeáll. Lukovics György. (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból. 9. Békéscsaba, 1981)
III. Béla emlékezete. A szövegeket vál., ford. és a kísérő tanulmányt írta Makk Ferenccel. A képeket vál. Marosi Ernő. (Bibliotheca Historica. Bp., 1981)
Szeged története. I–IV. köt. Szerk. (Szeged, 1983–1994)
Az államalapító. Tanulmányok Szent Istvánról. Szerk., az előszót írta. (Bp., 1988)
Károly Róbert emlékezete. A szövegeket vál., ford. és a kísérő tanulmányt írta Makk Ferenccel. A képeket vál. Marosi Ernő. (Bibliotheca Historica. Bp., 1988)
Anjou-kori oklevéltár. Documenta res Hungaricas tempore regum andegavensium illustrantia. 1301–1387. I–XXVIII. köt. Szerk. Többekkel. (Bp.–Szeged, 1990–2010)
Szeged történeti kronológiája a kezdetektől 1944-ig. Szerk. (Szeged, 1992)
Középkori históriák oklevelekben. 1002–1410. A szövegeket vál., az előszót írta. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. 1. Szeged, 1992; 2. átd. kiad. 2000)
Korai magyar történeti lexikon. 9–14. század. Főszerk. K. Gy., szerk. Engel Pál és Makk Ferenc. (Bp., 1994)
Kun László emlékezete. Forrásszövegek. Vál., a kísérő tanulmányt írta. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. 5. Szeged, 1994)
Szent Istvántól Mohácsig. Források a középkori Magyarországról. Vál., a kísérő tanulmányt írta Blazovich Lászlóval, Makk Ferenccel. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. 6. Szeged, 1994)
A honfoglalás korának írott forrásai. Vál., a kísérő tanulmányt írta. Ford. Almási Tibor, Kmoskó Mihály, Zimonyi István. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. 7. Szeged, 1995)
Rendszerváltás az első ezredfordulón. – Az Árpádok családfája. Makk Ferenccel. (Árpád előtt és után. Tanulmányok a magyarság és hazája korai történetéről. Szerk. is Makk Ferenccel. (Szeged, 1996)
Magyarország története. 1301–1526. Engel Pállal, Kubinyi Andrással. (Osiris Tankönyvek. Bp., 1998; 2. kiad. 2001; új kiad. 2002, 2005)
Az államalapítás korának írott forrásai. Vál., a kísérő tanulmányt írta. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár. 15. Szeged, 1999)
Küküllei János: Lajos király krónikája. Geszta Lajos királyról. Ford., az utószót írta. (Millenniumi magyar történelem. Források. Bp., 2000)
A Magyar Fejedelemség a 10. században. (Európa és Magyarország Szent István korában. Szerk. is. Makk Ferenccel. Szeged, 2000)
Szent István állama. (Államalapítás, társadalom, művelődés. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Szerk. is. Bp., 2001)
Magyarország vegyesházi királyai. Szerk. (Szeged, 2003).
Irodalom
Irod.: Kelet és Nyugat között. Történeti tanulmányok K. Gy. tiszteletére. Szerk. Koszta László. (Szeged, 1995)
Szegedi ki kicsoda? 1998–1999. Főszerk. Dlusztus Imre. (Szeged, 1999)
Halálhír. (Népszabadság, 2004. jan. 26.)
Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyiségek adattára. (Szeged, 2008)
Aktualitások a magyar középkorkutatásban. A Pécsett 2009. dec. 4–5-én, K. Gy. emlékére rendezett konferencia válogatott előadásainak szerkesztett anyaga. Szerk. Fedeles Tamás, Font Márta, Kiss Gergely. (Pécs, 2010)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
