Kubinyi Ferenc, felsőkubini és nagyolaszi
régész, geológus, művészettörténész
Született: 1796. március 21. Videfalva, Nógrád vármegye
Meghalt: 1874. március 28. Videfalva
Család
Sz: Kubinyi András, Prónay Éva. Testvére: Kubinyi Ágoston (1799–1873) régész, természettudós.
Iskola
A besztercebányai gimnáziumban (1808–1811), a debreceni református kollégiumban tanult (1812–1814), a pesti egyetemen jogot hallgatott (1815–1819). Az MTA tagja (l.: 1841. szept. 3.; t.: 1858. dec. 15.).
Életút
Pesten patvarista (= joggyakornok és ügyvédjelölt; 1819–1821), kir. táblai jegyző (1821–1832), Nógrád vm. szolgabírája (1832– 1842). A reformországgyűléseken Nógrád vm. követe (1832–1847), az első népképviseleti országgyűlésen Losonc város követe (1848), a forradalom és szabadságharc idején végig Kossuth Lajos politikáját követte (1848–1849), a világosi fegyverletétel után (1849. aug. 13.) 9 évi várfogságra ítélték (1852-ben kegyelmet kapott). A Bach-korszakban kizárólag tudományos kérdésekkel foglalkozott (1853–1861). A Határozati Párt képviseletében ismét Losonc város országgyűlési képviselője (1861).
A Magyar Természettudományi Társulat alapító tagja (1841-től). A Magyarhoni Földtani Társulat alakuló ülését videfalvi kastélyában hívták össze (1848. jan. 3-án, ahol alelnökké is megválasztották).
Igen jelentős tudományszervezői tevékenysége: a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek alapítója, szervezője (Bene Ferenccel, Bugát Pállal, 1841-ben), Az 1842. évi pesti vándorgyűlésen mutatta be a híres ipolytarnóci kövült fatörzset, ill. az ott található gazdag ősmaradvány-együttest. Később, az ország területét járva jelentős mennyiségű ősmaradványanyagot gyűjtött és ismertetett. Petényi Salamon Jánossal együtt elindította a Villányi-hegységben lévő beremendi fosszilis gerinces fauna gyűjtését, majd részletesen foglalkozott a Tisza medréből előkerült ősemlőscsontokkal. Földtani és őslénytani adatai a Vahot Imrével együtt kiadott és szerkesztett Magyarország és Erdély képekben (1853–1854) c. munkában is megjelentek. Ipolyi Arnolddal és Henszlmann Imrével tett törökországi útja során sokat fáradozott a szultáni tulajdonban lévő korvinák hazajuttatása érdekében (1862-ben; a kódexek végül az MTA Könyvtárába kerültek). Az 1865. évi Országgyűlés megnyitása előtt önként vállalta, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM) vármegyék szerint összeállítja Magyarország földtani gyűjteményét (a hiányzó anyagot saját maga pótolta). A magyar irodalom és művészetek támogatója. Blaskovich Ferenccel együtt jelentős anyagi áldozatokkal járult hozzá Kisfaludy Károly Aurora c. évkönyvének megjelentetéséhez. Az 1832–1835. évi országgyűlésen 500 000 forintot adott a még hely nélküli Magyar Nemzeti Múzeum épületére, ill. ezen kívül még 120 000 forintot adott az értékes Jankovich-gyűjtemény megvásárlására. Gazdag régiséggyűjteménye 1849-ben Losoncon teljesen elpusztult, rövid idő alatt újabb, hasonlóan értékes kollekciót gyűjtött össze (s azt 1873-ban, a Pest megyei városházán bemutatta). Végrendeletében 2400 koronát adott az MTA- nak. Róla nevezték el a helyreállított Forgách-kastélyban megnyílt szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumot (1975-ben).
Emlékezet
Vácott és Szécsényben is utcát neveztek el róla.
Főbb művei
F. m.: A Hegyalja földismei tekintetben. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1841. nov. 15.; megjelent: Magyar Tudós Társaság Évkönyvei. 1841–1842. Pest, 1845)
Magyarország és Erdély képekben. I–IV. köt. Szerk. Vahot Imrével. (Pest, 1853–1854; hasonmás kiad. Szerk. Sebestyén Lajos. Bp., 1985)
A Tisza medre, mint az ősemlősök sírkertje, föld- és őslénytani tekintetben. (Pest, 1855)
őslénytani adatok Magyarországról. (Pest, 1856)
A teve és ló, állat- és őslénytani, s a magyarok keletről kijövetelére vonatkozólag történelmi tekintetben. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1859. dec. 6. és dec. 12.; Akadémiai Értesítő, 1859)
Magyarországon talált kő- és bronzkori régiségek. (Archaeologiai Közlemények, 1861)
Petényi Salamon János hátrahagyott munkái. (Pest, 1864)
Doctor Zipser Keresztély András életrajza. (Pest, 1866).
Irodalom
Irod.: Nendtvich Károly: K. F. és Kubinyi Ágoston. (Értekezések a természettudományok köréből. VII. 12. Bp., 1876)
Nagy István Zoltán: K. F., a természettudós. – Praznovszky Mihály: K. F. közéleti tevékenysége. – Soós Virág: K. F., a régész. (Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, 1980)
Praznovszky Mihály: K. F. (Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. században. Salgótarján, 1989)
Nagy István Zoltán: K. F. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
