Láng Géza
mezőgazdasági mérnök, növénytermesztő
Született: 1916. március 8. Békéscsaba, Békés vármegye
Meghalt: 1980. február 18. Budapest
Temetés: 1980. március 7. Budapest
Temetési hely: Farkasrét
Család
Sz: Láng Frigyes dr. (†1937) jogász, ügyvéd, Réthy Erzsébet (†1935). F: 1947-től Hodászy Judit. Fia: Láng Géza (1949–), Láng László (1954–) mezőgazdasági mérnök, növénynemesítő és Láng Zoltán (1950–) gépészmérnök.
Iskola
A békéscsabai reálgimnáziumban éretts. (1933), a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémián gazda okl. szerzett (1937), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) mezőgazdasági doktori okl. szerzett (1944), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1953), doktora (1961), az MTA tagja (l.: 1964. ápr. 24.; r.: 1970. febr. 4.).
Életút
A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia (1938–1939), a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia gyakornoka (1939–1941), a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia Növénytermesztési Tanszék akadémiai segédtanára (1941–1943), a Keszthelyi Mezőgazdasági Főiskola akadémiai tanársegéde (1943–1947), egy. adjunktusa (1947–1950). A Földművelésügyi Minisztérium (FM) Szakoktatási Főosztály Tanulmányi Osztályának főelőadója (1950–1951). Az Agrártudományi Egyetem (ATE) Növénytermesztéstani Tanszéke egy. adjunktusa (1951–1955), egy. docense (1955. jan. 15.–1956. júl. 31.). A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia, ill. a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem (ATEK) mosonmagyaróvári Mezőgazdaság-tudományi Kar Növénytermesztési Tanszéke főisk. tanára (1956. aug. 1.–1961. júl. 31.), egy. tanára (1961. aug. 1.–1980. febr. 18.) és a Tanszék vezetője (1956. aug. 1-jétől), az egyetem rektora (1965–1968).
Talajerő-gazdálkodással, elsősorban talajvédelemmel, a vetésforgó földművelési vonatkozásaival, az istállótrágya kezelésének fejlesztésével, a műtrágyák hatékonyságának növelésével foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a burgonyatermesztés különleges módszereinek magyarországi elterjesztése terén. Kísérletekben vizsgálta a különböző talaj- és éghajlati adottságok közül a leggazdaságosabb tápanyag-felhasználás lehetőségeit. Kezdeményezte és szervezte az ilyen irányú kísérletek egységes országos hálózatát, amelynek keretében 24 helyen, több mint 20 ezer parcellán folytattak kísérleteket.
Emlékezet
Békéscsabán született Budapesten és Keszthelyen (Vak Bottyán utca 10.) élt és tevékenykedett, Budapesten hunyt el, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Mellszobra a Keszthelyi Agrártudományegyetem „A” épületében látható (Szabolcs Péter szobrászművész alkotása, 1990). Születésének kilencvenedik évfordulójáról az MTA Felolvasótermében emlékeztek meg (Budapest, 2006. márc. 29-én). Születésének századik évfordulóján a Pannon Egyetem Georgikon Kar Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszéke, az MTA Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Bizottsága, az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága (PAB) és az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága (VEAB) tudományos emlékülést rendezett (Keszthelyen, 2016. márc. 23-án).
Elismertség
Az MTA IV. Osztálya titkára (1967. jún. 6.–1970. febr. 4.), elnöke (1970. febr. 4.–1976. máj.). A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Növénytermesztési Társaságának elnöke.
Az NDK Mezőgazdasági Tudományos Akadémia (l.: 1968), a Szovjet Mezőgazdasági Akadémia tagja (külső: 1972). A Nemzetközi Agrártudományi Kutatási Központ és a Nemzetközi Agrármérnök Szövetség választmányi tagja.
Elismerés
Kiváló növénytermelő (1953), Munka Érdemrend (1963).
Az ATE t. doktora (1978).
Főbb művei
F. m.: Adatok a keszthelyi betonlapos istállótrágya-kezelés megbírálásához. Egy. doktori értek. (Keszthely, 1944)
Kísérletek kisgazdaságok istállótrágya-kezelésének megbírálására. (Agrártudományi Szemle, 1947)
A hipervegetatív burgonyatermesztés. (Mezőgazdasági Kiskönyvtár. Kaposvár, 1948)
Védekezés a burgonya-vírusbetegségek ellen. (Haladó Gazda, 1948)
A foszforsavas műtrágyák hatása az istállótrágya erjedésére és érésére. (Az Agrártudományi Egyetem Évkönyve, 1949)
Általános növénytermesztéstan. Technikumi tankönyv. (Bp., 1950)
A termőtalaj és javítása. (Bp., Mezőgazdasági Kiadó, 1951)
Szántóföldi növénytermeléstan. Egy. jegyzet. (Az ATE kiadványa. Bp., 1951)
Szántóföldi növénytermesztéstan. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
A füves vetésforgó elmélete és gyakorlata Liszenko bírálata alapján és a füves vetésforgó helyes bevezetése mezőgazdaságunkban. (Az MTA Agrártudományok Alosztálya kiadványa. Bp., 1951)
Növénytermeléstan. Főisk. tankönyv. Baskay Tóth Bertalannal. (Bp., Mezőgazdasági, 1952; 2. kiad. 1954)
A talajtermékenység helyreállítása és fokozása. (A TTIT kiadványa. Bp., 1954)
A talajtermékenység fenntartásának irányelvei mezőgazdaságunk jelenlegi helyzetében. (Az MTA Agrártudományok Alosztálya kiadványa. Bp., 1954)
A talaj termelékenységének helyreállítása és fokozása. (A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat kiadványa. Bp., 1954)
A trágyák helyes kezelése és felhasználása. (A Földművelésügyi Minisztérium kiadványa. Bp., 1954)
A szervestrágyázás időszerű kérdései. (Agrártudomány [folyóirat], 1954)
Állattenyésztők kézikönyve. Többekkel. (Bp., 1955)
A vetőmagtermesztés jelentősége és tudományos alapjai. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1955)
Kukoricatermesztésünk időszerű kérdései. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1956)
Mezőgazdasági alapismeretek. (Bp., 1957)
Növénytermesztés. Főisk. tankönyv. A Növénytermeléstan c. munka átdolgozott kiadása. (3. kiad. Bp., 1957; 4. kiad. 1961; 5. átd. kiad. 1965)
A szálastakarmány-termesztés időszerű kérdései. – A növényápolás néhány elvi kérdése. (Az ATE Továbbképző Intézete kiadványa. Bp., 1958)
Istállótrágya-gazdálkodás a vetésváltó földművelési rendszerben. Doktori értek. (Bp., 1960; részben megjelent: A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia kiadványai. Bp., 1960)
Silókukorica-tenyészterület és műtrágyázási kísérletek 1959-ben és 1960-ban. (Kukoricatermesztési kísérletek. 1958–1960. Bp., 1962)
A hazai legfontosabb csalamádéfajták hozama és táplálóértéke. Berke Péterrel. (A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia kiadványai. Bp., 1962)
A takarmánygazdálkodás fejlesztésének irányelvei. (Magyar Tudomány, 1962)
A talaj mélyművelése. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1964)
Agrármérnöki államvizsga-tapasztalatok a reformtörekvések tükrében. (Felsőoktatási Szemle, 1965)
A növénytermesztés helyzetének és fejlesztési tényezőinek elemzése. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1965. márc. 3.; megjelent: MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1965)
A fehérje előállítása és felhasználása a magyar mezőgazdaságban. (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1965)
Tenyészterület- és műtrágyázási kísérletek Mv 5 hibrid kukoricával. (Kukoricatermesztési kísérletek. 1961–1964. Bp., 1966)
A növénytermesztés kézikönyve. A szerkesztőbizottság vezetője L. G. (Bp., 1966; 2. átd. kiad. 1970)
Az intenzív műtrágyázás néhány növénytermesztési problémája. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1971. márc. 23.; megjelent: Agrártudományi Közlemények, 1971)
Az egységes országos műtrágyázási kísérletek néhány eredménye hazánkban. (Magyar Kémikusok Lapja, 1972)
Talajtermékenység fokozása alapvetően új irányok kidolgozásával. (Magyar Tudomány, 1973)
Agrártudományi kutatások – mezőgazdasági fejlődés. (Magyar Tudomány, 1974)
Szántóföldi növénytermesztés. Monográfia. (Bp., Mezőgazdasági, 1976)
A kukorica műtrágyázása barna erdőtalajon. Németh Istvánnal. (Növénytermelés, 1977)
A kutatásszervezés problémái. (Felsőoktatási Szemle, 1977).
F. m.: népszerű írásai: Őszi szántás tavaszi elmunkálása. – Mészben szegény homokok zöldtrágyanövényeiről. – Miért hasznos a lápgyepek törekezése? (Zöld Mező, 1936)
A zöldmező szerszámai. (Zöld Mező Naptár, 1940)
Mit ér a legelő az állattenyésztő gazdának? (Magyar Állattenyésztés, 1948)
A legelők ápolása kihajtás előtt. – Termesszünk tarlóburgonyát! (Magyar Mezőgazdaság, 1949)
A fekálhasznosítás az egészségvédelem és a termelés szolgálatában. (Élet és Tudomány, 1950)
Milyen forró a trágya? (Élet és Tudomány, 1951. 9.)
Az istállótrágya helyes kezelése kisüzemekben. – Késői vetés – kevesebb termés. Kovács Andrással. (Magyar Mezőgazdaság, 1954)
Talaj-előkészítés az őszi gabonák alá. (Szabad Nép, 1954. aug. 28.)
Arassunk idejében! (Magyar Mezőgazdaság, 1955)
Vessünk idejében! (Szabad Nép, 1955. okt. 16.)
A kapások ápolásának néhány kérdése. (Magyar Mezőgazdaság, 1956)
Kukoricatermesztésünk néhány kérdése. (Szabad Nép, 1956. márc. 28.)
A tavaszi talajmunkák néhány irányelve. (Magyar Mezőgazdaság, 1957)
Talaj-előkészítés őszi gabonák alá. (Magyar Mezőgazdaság, 1958)
A talajuntság és a növények összeférhetetlensége. (Búvár, 1962).
Irodalom
Irod.: R. F. K.: Új irányok a talajtermékenység fokozására. Beszélgetés L. G. akadémikussal. (Magyar Nemzet, 1973. júl. 8.)
R. F. K.: Szervezés, kutatás, irányítás az agrártudományokban. Beszélgetés L. G. akadémikussal. (Magyar Nemzet, 1974. júl. 24.)
Halálhír. (Magyar Nemzet–Népszabadság, 1980. febr. 19.)
Csizmadia Ernő: L. G. (Magyar Tudomány, 1980)
Kováts András: L. G. (Növénytermelés, 1980)
Csiki László: Portrék a múltból. (Georgikon, 1980)
Győrffy Barna: Géza Láng. (Acta Agronomica, 1981)
Kismányoky Tamás: Megemlékezés L. G. születésének 75. évfordulóján. (Növénytermelés, 1991)
Zalai életrajzi kislexikon. (Zalaegerszeg, 1994; 3. jav. és bőv. kiad. 2005)
Győrffy Béla: L. G. Emlékbeszéd. (Elhangzott: 2000. máj. 20.; megjelent: Emlékbeszédek az MTA elhunyt tagjai felett. Bp., 2001)
Kismányoky Tamás: L. G.-emlékülés a Magyar Tudományos Akadémián. (Mag, kutatás, fejlesztés és környezet, 2006)
Kurucz Miklós: Agrármúltunk nagyjai. (Agrofórum, 2016).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu 2018
