Lendl Adolf
zoológus, entomológus
Született: 1862. május 6. Orczyfalva, Temes vármegye
Meghalt: 1942. szeptember 25. Keszthely, Zala vármegye
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1917. máj. 3.; kizárták: 1919. nov. 24.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).
Életút
A bp.-i tudományegyetemen és a József Műegyetemen tanult (1879-1884), a bp.-i tudományegyetemen középisk. tanári okl. (1884), bölcsészdoktori okl. szerzett (1887), majd hosszabb külföldi tanulmányutakat tett (1887-1888), az állattan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1888). Az MTA tagja (l.: 1917. máj. 3.; kizárták: 1919. nov. 24.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.). - A József Műegyetem tanársegéde (1885-1886), a bp.-i tudományegyetem Állattani Int.-ének tanársegéde (1886- 1889); magántanára és egyidejűleg helyettes tanára (1889-1890). A M. Nemzeti Múz. (MNM) Állattárának segédőreként az állattani laboratórium vezetője (1889-1894), lemondott múz.-i állásáról (1894), Bp.-en zoológiai preparáló- és tanszerkészítő int.-et alapított (1894). Az újjászervezett bp.-i Állat- és Növénykert ig.-ja (1911-1926), nyugdíjazták (1926), majd haláláig Keszthelyen élt (1932-1942). A Tanácsköztársaság idején az MNM Néprajzi Oszt.-ának ig.-ja (1919). A temesrékási választóker. ogy.-i képviselője (1901-1906).Pókok, elsősorban kaszáspókok származás-, alak-, szövet- és bonctanával fogl. Herman Ottót elkísérte norvégiai madártani tanulmányútjára (1888), gyűjtőexpedíciót vezetett Kis-Ázsiába (1906), majd argentin múz.-ok meghívására a helyi Kordillerákban gyűjtött (1907). Neuschloss Kornéllal megtervezte az új bp.-i Állat- és Növénykertet, amely építő és berendező munkálatainak irányítója is volt (1910-1911), később megbízták egy új m. természettud. múz. megtervezésével is. A Vérmezőre álmodott nagyszabású szecessziós épület anyagi források hiánya miatt nem valósult meg. Nyugdíjba vonulása után Keszthelyen fejtett ki városépítő tevékenységet.
Főbb művei
F. m.: Adatok a pókok bonc- és fejlõdéstanához, különös tekintettel a végtagokra. Budapest,1886; A magyarországi Tetragnatha-félékrõl. Budapest,1887; Adatok a pókok bonc-, szövet- és fejlõdéstanához. Idegrendszer. Budapest,1887; A virágok és a rovarok. Budapest,1887; A pókok. [Araneia], különösen a kerekhálós pókok [Epeiridae] természetes osztályozásának kísérlete. Budapest,1888; A Magyar Nemzeti Múzeum kaszáspók-gyűjtemény. Budapest,1894; Myriopodák és Arachnoideák (Gróf Széchenyi Béla keletázsiai utazásának tudományos eredményei). Budapest,1897; Útmutatás az állatok kitöméséhez. Budapest,1898; Délmagyarország néhány érdekesebb állatfaja. Temesvár,1899; Gyakorlati útmutatás a mikroszkóp használatára. Budapest,1900; Egy új emlõsfaj hazánk faunájában. Szabadka,1900; A pókok szervezete és a hálókötés. Budapest,1900; Úti levelek két világrészbõl. Kis-Ázsia, Dél-Amerika. Budapest,1911; A pókok izomrendszere. Budapest,1917; Az új természetrajzi és néprajzi múzeum tervezete. Budapest,1919; Állatkerti séták. Budapest,1920; A Természettudományok Temploma. Alapvetõ gondolatok a Magyar Természettudományi Múzeum megszervezéséhez. Budapest,1931; Keszthelyi problémák. Keszthely,1935.
Irodalom
Irod.: Madarassy László:L. A., a tudós és az ember. Keszthely,1942; Darnay-Dornyay Béla:L. A. Balatoni Múzeumi Értesítõ 1943; Anghy Csaba:L. A. emlékezete. Állattani Közlemények 1964; Sáringer Gyula:Megemlékezés L. A. zoológus professzorról. Georgikon1982; Tar Ferenc:L. A. dél-amerikai útja. Földrajzi Múzeum Tanulmányok 1986; Százhuszonöt éve született L. A. Magyar Nemzet 1987;
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
