Lenhossék Mihály
orvos, anatómus
Született: 1863. augusztus 28. Pest
Meghalt: 1937. január 26. Budapest
Család
Apja Lenhossék József (1818-1888) orvos, anatómus.
Iskola
Az MTA tagja (l.: 1897. máj. 6.; r.: 1903. máj. 8.; ig.: 1933. máj. 19.; t.: 1934. máj. 11.).
Életút
Apja Lenhossék József (1818-1888) orvos. - A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1886), a közp. idegrendszer finomabb boncolástana tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1888), az MTA tagja (l.: 1897. máj. 6.; r.: 1903. máj. 8.; ig.: 1933. máj. 19.; t.: 1934. máj. 11.). - A bp.-i tudományegyetem Anatómiai-Tájbonctani Int.-ének gyakornoka (1882-1886), egy. tanársegéde (1886-88); közben helyettes tanára (1887-1888). A baseli egyetem magántanára (1889-91), az anatómia ny. rk. tanára (1891-1893), a würzburgi egyetem magántanára (1893-1895), a tübingeni egyetemen az anatómia ny. rk. tanára (1895- 1899). A bp.-i tudományegyetemen, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetemen az anatómia ny. r. tanára és az Anatómiai- Tájbonctani Int. ig.-ja (1899-1933), egyidejűleg az antropológia előadó tanára (1914-1925); közben az Orvostud. Kar dékánja (1906-1908), az egyetem rektora (1914-1915). - Az idegrendszer vizsgálatával, neuroanatómiával fogl. Elsők között ismerte fel, hogy az idegrendszer kutatásában az ún. Golgi-féle krómezüstözési módszerrel lehet az idegsejtek szerkezetét a legmegbízhatóbb módon tanulmányozni. Nemzetk. viszonylatban is a neurontan egyik megalapítójának tekintik. A 19-20. sz. fordulójától - elsősorban az Apáthy Istvánétól eltérő tud. felfogása miatti vita kerülése érdekében - egyre inkább felhagyott idegrendszeri kutatásaival, érdeklődése a sejtbiológia felé fordult. Másik fő kutatási területén, a csillók vizsgálatában is maradandót alkotott. E téren legjelentősebb felismerése, hogy a csillók ún. bazális testsejtjei a sejtközpont származékai. Az 1910-es években jelentős eredményeket ért el a feji paraszimpatikus ganglionok tanulmányozásában. Antropológiai kutatásokkal is fogl.Az idegrendszer vizsgálatával, neuroanatómiával fogl. Elsők között ismerte fel, hogy az idegrendszer kutatásában az ún. Golgi-féle krómezüstözési módszerrel lehet az idegsejtek szerkezetét a legmegbízhatóbb módon tanulmányozni. Nemzetk. viszonylatban is a neurontan egyik megalapítójának tekintik. A 19-20. sz. fordulójától - elsősorban az Apáthy Istvánétól eltérő tud. felfogása miatti vita kerülése érdekében - egyre inkább felhagyott idegrendszeri kutatásaival, érdeklődése a sejtbiológia felé fordult. Másik fő kutatási területén, a csillók vizsgálatában is maradandót alkotott. E téren legjelentősebb felismerése, hogy a csillók ún. bazális testsejtjei a sejtközpont származékai. Az 1910-es években jelentős eredményeket ért el a feji paraszimpatikus ganglionok tanulmányozásában. Antropológiai kutatásokkal is fogl.
Főbb művei
F. m.: Adatok a gerincagyi dúcok ismeretéhez, a békán végzett vizsgálatok alapján. Budapest,1885; Ritkább bonctani rendellenességek. Budapest,1886; A gerincvelõi idegek hátulsó gyökereirõl. Budapest,1889; Der feinere Bau des Nervensystems im Lichte neuester Forschungen. Berlin,1893; Der feinere Bau des Nervensystems im Lichte neuester Forschungen. Berlin,1895; Der feinere Bau des Nervensystems im Lichte neuester Forschungen. Paris,1893; Die Geschmacksknospen. Würzburg,1893; Beiträge zur Histologie des Nervensystems und der Sinnesorgane. Wiesbaden,1893; Über Spermathogenese bei Säugethieren. Tübingen,1897; A centrosomáról. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ h.n.,1898; Útmutatás az anatómiai gyakorlatokhoz. Budapest,1900; Útmutatás az anatómiai gyakorlatokhoz. Budapest,1908; A periferikus idegrostok fejlõdésérõl. Mathematikai és Természettudományi Értesítõ h.n.,1905; Az ember helye a természetben. Budapest,1914; A sejt és a szövetek. Budapest,1918; Az emberanatómiája. Budapest,1922; A Magyar Tudományos Akadémia szerepe a magyar anatómiai irodalomban. Budapest,1926.
Irodalom
Irod.: Hõgyes Endre:Emlékkönyv a királyi magyar tudományegyetem orvosi karának múltjáról és jelenérõl (1896)
L. M. (1937)
Zimmermann Ágoston:L. M. ig. és t. tag, másodelnök emlékezete (1942)
Réti Ervin:Darwinista humanizmus Apáthy és Lenhossék szemléletében
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelenés: nevpont.hu, 2013
